Idén is közzétette az egyes tagállamokban mért adóékeket – vagyis, hogy a teljes munkaerőköltségnek hány százalékát vonja el adók és járulékok formájában az állam – ismertető jelentését az OECD.

A Taxing Wages 2024-es jelentése a háztartások jövedelemszintje, a keresők és az eltartott gyermekek száma alapján nyolc kategóriában hasonlítja össze, hogy a munkáltatói terhekkel növelt bruttó bér mekkora hányadát viszik haza a munkavállalók.

Kapcsolódó

A leggyakrabban hivatkozott kategóriában: a gyerek nélküli, egyedülálló, átlagbért kereső munkavállalók esetében a 38 OECD tagállam közül a 12. legmagasabb volt a magyarországi adóék – írja a Portfolio.

A hazai 41,2 százalékos ráta, jóval meghaladta a 34,8 százalékos OECD-átlagot.

Mindenben az átlag felett

A következőképpen alakult 2023-ban az adóék mértéke a nyolc háztartási kategóriákban – Magyarország/OECD-átlag:

  • Egyedülálló, gyermektelen, az átlagbér 67 százalékát kereső személy – 41,2 százalék /31 százalék
  • Egyedülálló, gyermektelen, átlagbért kereső személy – 41,2 százalék /34,8 százalék
  • Egyedülálló, gyermektelen, átlagbér 167 százalékát kereső személy – 41,2 százalék /39,1 százalék
  • Egyedülálló, kétgyermekes, átlagbér 67 százalékát kereső személy – 25,7 százalék /16,5 százalék
  • Egykeresős, átlagjövedelmű, kétgyermekes házaspár – 31,3 százalék /25,7 százalék
  • Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67 százalékát kereső szülőből álló), kétgyermekes házaspár – 35,2 százalék /29,5 százalék
  • Kétkeresős (mindkét szülő átlagbért keres), kétgyermekes házaspár – 36,2 százalék /31,8 százalék
  • Kétkeresős (egy átlagbért kereső, ill. egy, az átlagbér 67 százalékát kereső szülőből álló), gyermektelen házaspár – 41,2 százalék /33,3 százalék

Vagyis a magyarországi adóék mértéke mind a nyolc háztartási kategóriában meghaladta az OECD-átlagot.

Együtt a V4-ek 

Belgiumban a legnagyobb mértékű a munkaerőköltségre rakódott állami elvonás aránya (52,7 százalék). Ezentúl a négy OECD-tagországban (Németország, Ausztria, Franciaország és Olaszország) haladta meg  a 45 százalékot a ráta.

A 2023-as hazai adóék nem tűnik kiugrónak a visegrádi országok mutatóinak a viszonylatában, egyedül Lengyelország lóg ki a sorból a jóval alacsonyabb 34,3 százalékos adatával.

Megállt a növekedés

A magyarországi adatok nem mutatnak változást a 2022-es eredményekhez képest.

A megelőző években viszont folyamatosan csökkent a hazai adóék mértéke: 2017-ben még 46,2%-ot tett ki a ráta.

A legnagyobb mértékben – 2 százalékponttal 25,7 százalékra – az egyedülálló, kétgyermekes, az átlagkereset 67%-át kereső munkavállalók esetében nőtt a hazai adóék 2023-ban.

Az OECD jelentés kiemeli: egyedül Magyarországon nem történt tavaly változás a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok terén. 

Vagyis az adóék mértékében bekövetkező változások kizárólag az átlagkereset módosulásához köthetők.

Az OECD adatai szerint 3 százalékkal csökkentek a hazai reálbérek 2023-ban.

Egyre izmosabbnak látja a magyar gazdaságot az OECD

Az alacsonyabb magyar infláció várhatóan támogatja a beruházások és a magánszektor fogyasztását az elkövetkezendő időszakban, ezzel is növelve a gazdaság bővülését.