Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Én is bizonytalan vagyok, hogy erre kész-e a magyar társadalom
- fogalmazott Vitézy Dávid közlekedésért is felelős miniszter egy háttérbeszélgetésen, a közlekedési szabályok szigorításáról szóló társadalmi egyeztetés kapcsán.
A tárcavezető közölte: ma reggelig, négy nap alatt 131 800 magyar állampolgár vett részt a társadalmi párbeszédben (KLIKKELJEN IDE, vagyen ön is részt benne!). Az eredményekről részletesen nem kívánt beszámolni, hogy ne befolyásolja a folyamatot, annyit viszont elárult, hogy
minden esetben a negyedik pont, a teljes mértékben egyetértek vezet, és 50 százalék feletti támogatottsággal. Valamelyik 50,4 százalékon, egy másik 88 százalékon áll, az „inkább egyetértők” aránya pedig mindenhol 70 százalék felett van.
Vitézy Dávid szerint a kérdések megosztóak, végül mégsem ott alakult ki a legnagyobb vita, ahol előzetesen számított rá. A miniszter arra gondolt, hogy a magyar társadalom nem áll készen arra, hogy a gyorshajtási bírság mértékét az elkövető jövedelmi helyzetéhez vagy a jármű értékéhez igazítsák. Az úgynevezett svájci modell ugyanakkor az eddigi válaszok alapján nem ütközött komoly ellenállásba.
Az átlagsebesség mérése ennél jóval nagyobb vitát váltott ki. Vitézy Dávid ezzel kapcsolatban leszögezte: a technológia már most rendelkezésre áll, rendszámolvasóra és időpontrögzítésre van szükség. Úgy látja, ez a rendszer abból a szempontból is kedvezőbb lehet, hogy nem az egy-egy pillanatra történő sebességtúllépést bünteti. Szerinte az autópályák, a gyorsforgalmi utak, valamint a hosszú, egyenes útszakaszok – például az Árpád híd – alkalmasak lehetnek az átlagsebesség mérésére. Hozzátette: ez jogszabályi kérdés.
A miniszter szavaiból az is kiderült, hogy kormányzati szándék mutatkozik az osztrák szabályozás egyes elemeinek átvételére. Ezek alapján a kirívó gyorshajtás önálló büntetőjogi tényállás lehetne akkor is, ha az érintett nem okoz balesetet. Vitézy Dávid szerint akár felfüggesztett börtönbüntetés is következhetne, nem pusztán szabálysértési eljárás. Azt még későbbi döntés határozhatja meg, hogy a határ 120 vagy 200 kilométer per óránál húzódjon.
A tárcavezető szerint a gyorshajtók elleni „hármas csapás” legerősebb eszköze a notórius gyorshajtók autójának elkobzása vagy forgalomból való kivonása lehetne.
Vitézy Dávid hangsúlyozta: nem az a cél, hogy a költségvetés több bevételhez jusson. A bírságokból származó összegeket célhoz kötnék, és közlekedésbiztonsági fejlesztéseket, valamint oktatásokat finanszíroznának belőlük.
A miniszter szerint az Orbán-kormányok népszerűségi és politikai okok miatt nem mertek lépni a közlekedésbiztonság területén. Ez szerinte a rollerek szabályozásánál is visszaköszönt. Vitézy Dávid arról beszélt, hogy őt és Magyar Pétert is sokan arra kérik, a fiatalok ne veszítsék el a rolleres közlekedéshez való jogukat.
A tárcavezető szerint
a rollereket nem kizárólag részeg brit turisták használják a belvárosban,
és abból, hogy egyesek szabálytalanul közlekednek velük, nem következik a teljes tiltás indokoltsága. Vidéken is nagy számban terjedtek el a saját tulajdonú rollerek, ezért árnyaltabb megközelítésre van szükség.
Az adatok szerint az összes közúti baleset 4 százalékát okozták rollerrel, a balesetet szenvedő rolleresek 45 százaléka pedig 25 év alatti.
A társadalmi párbeszéd tapasztalatait a szakminisztérium már január 1-jétől jogszabályba forgatná.
A kormányzat azzal indokolta az egyeztetést, hogy az elmúlt évben közúti közlekedési balesetekben 456 ember vesztette életét Magyarországon, több mint 4500-an súlyosan megsérültek, és 14 500 felett volt azok száma, akik könnyű sérülést szenvedtek. A kabinet szerint a szabályosan közlekedők védelme az első, az elektromos rollerek körüli káoszt is ideje rendezni. Ezért szigorúbb szabályokon és komolyabb büntetéseken dolgoznak.
