BUX 141206.10 -0,89 %
OTP 45100 -1,53 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ez nem színjáték: Gyurcsányt, Orbánt és Rogánt is beidézhetik a szigorított vizsgálóbizottság elé

Egy sor volt prominens politikust, köztük a két volt miniszterelnököt is a testület elé citálná a Toroczkai-féle, kiszélesített jogkörökkel bíró parlamenti vizsgálóbizottság.

2026. július 13. hétfő, 17:48

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt - Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője átad egy dossziét Magyar Péter miniszterelnöknek az Országgyûlés plenáris ülésén az Országházban 2026. május 26-án.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője átad egy dossziét Magyar Péter miniszterelnöknek az Országgyûlés plenáris ülésén az Országházban 2026. május 26-án.
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az előző két kormányfőt, Rogán Antal exminisztert, több igazságügyi minisztert és fideszes képviselőt is a végrehajtói visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság elé citálna Toroczkai László.

A bizottság élére egyébként úgy került, hogy Magyar Péter az egyik parlamenti szóváltás közben odaadta neki a bizottság elnöki posztját.

A bizottság mihazánkos elnöke szükség esetén rendőrökkel is elővezettetheti a meghívottakat, akiket akár börtön is fenyegethet, ha nem hajlandók betartani a szigorú szabályokat. Az elsőként felállított, végrehajtásokkal foglalkozó új vizsgálóbizottság működéséről nyilatkozott a 24.hu-nak Toroczkai és a tiszás alelnök, Gyöngyösi István is.

A felelősök megnevezésén túl annak kivizsgálása is a vizsgálóbizottság feladata, hogy

  • a végrehajtási rendszer szisztematikus hiányosságai miként vezettek emberek tömeges adósságspiráljához, illetve a rendszerrel szembeni általános bizalomvesztéshez;
  • valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar működésére, illetve az igazságügyi felügyeletre vonatkozó szabályok és gyakorlatok hogyan tették lehetővé a politikai befolyásolási, a korrupciós és más rendszerszintű visszaéléseket.

A Mi Hazánk elnökének személyében az egyedüli ellenzéki vezetésű vizsgálóbizottság egyik leglátványosabb feladatának az ígérkezik, hogy meghatározzák, kiket terhel politikai vagy intézményi felelősség a végrehajtási rendszer szisztematikus visszaélései és hiányosságai miatt.

Jelentős hatáskörbővítést kaptak az Országgyűlés vizsgálóbizottságai, így aki például nem jelenik meg a testület előtt, az harmadszorra már összesen több mint 2 millió forintra büntethető, sőt a bizottság elnöke elrendelheti, hogy rendőrök vezessék elő.

Mindemellett, aki alapos indok hiányában nem vagy nem megfelelően tesz eleget az adatszolgáltatási és a nyilatkozattételi kötelezettségének, két évig terjedő börtönnel; aki pedig valótlan adatokat szolgáltat bűncselekmény elősegítése vagy elfedése céljából, akár három év börtönnel is büntethető.

A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról szóló parlamenti határozat szerint „a vizsgálat kiindulópontja, hogy a végrehajtási ügyek csaknem kétmillió embert érintenek közvetlenül vagy közvetve, miközben a Schadl–Völner-ügy rámutatott a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusok súlyos következményeire”.

Toroczkai és pártja számára testhezállónak tűnik a feladatkör, mivel „a végrehajtói maffia” ügyével régóta foglalkoznak. A pártelnök által publikált hangfelvételek nyomán Rogán Antal közrejátszhatott a végrehajtói kinevezésekben és a területosztásokban, ezért Toroczkai László leszögezte:

Rogán Antalt mindenképpen beidézzük.

A politikus azt is elárulta, az általa elkészített munkarend-javaslatban már megnevezett 59 embert, akiket mindenképpen beidézne a bizottság elé. Meggyőződése szerint egészen 1994-től, a mostani végrehajtói rendszert megalkotó törvény elfogadásától kezdődően kell vizsgálni a felelősség kérdését.

Négy volt miniszterelnök, köztük Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor beidézését is javasolta, több igazságügyi miniszter meghallgatásával egyetemben. Név szerint megnevezte a beidézendő volt kormánytagokat: Bárándy Pétert, Trócsányi Lászlót,

De Völner Pált és Schadl Györgyöt sem hagyná ki a sorból.

A vizsgálóbizottság Tisza párti alelnöke moderáltabban azt mondta, minden olyan személy meghallgatását kezdeményezni fogják, akiknek érdemi információjuk lehet a végrehajtási rendszer működéséről vagy a feltárt visszaélésekről.

Ha a vizsgálat során rendelkezésre álló dokumentumok és bizonyítékok ezt indokolják, természetesen Rogán Antal meghallgatása is napirendre kerülhet.

– fogalmazott Gyöngyösi István.

Toroczkai a nyomozásait említve még azt is hozzáfűzte, „képesek lehetünk teljes körűen feltárni ezt az egész, maffiaszerűen, rendkívül embertelenül működő rendszert, és a politikai felelősökre is rá tudunk majd mutatni”.

A beidézések sorrendjéről később döntenek majd, a bizottság munkarendjének meghatározásáról is még tárgyalnak. Ám a portál szerint még legalább évek kellhetnek, hogy a bizottságok által vizsgált ügyek Orbán-rendszerbe tagozódó felelősei konkrét jogi következményekkel, akár börtönbüntetéssel szembesüljenek.

„Ezek a vizsgálóbizottságok nem politikai színjátékra jöttek létre” – szögezte le Gyöngyösi, aki megerősítette, be fogják kérni a szükséges dokumentumokat, az érintetteket meghallgatják, a felelősségi láncot pedig feltárják. Szavait osztja Toroczkai is, aki bizakodásának is hangot adott: „Egymásra vagyunk utalva, ha eredményesen akarunk dolgozni. Ha lesz együttműködés, akkor teljesen fel tudjuk tárni a rendszert, és el tudjuk számoltatni a felelősöket is”.

Sándor Zoltán
Sándor Zoltán
Gyerekkorától kezdve szeret írni, miközben a számok világa sem áll tőle távol. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem alapszakán szerzett diplomát, majd a mesterszakot mint okleveles politológus szintén az ELTE-n végezte. Tanulmányait követően, mivel vonzotta a politikai újságírás, az online médiában helyezkedett el, 2021 februárjában az Alfahír munkatársaként kezdte szakmai pályafutását, 2024 novembere óta pedig az Economx szerkesztőségében dolgozik a gazdasági, üzleti és pénzügyi profilú lap munkatársaként. Hangsúlyosan közélettel foglalkozó újságíróként tevékenykedik, munkája során törekszik az alaposságra, a precizitásra és az adatközpontúságra, a kül- és belpolitika világán túl kiemelten a választások, a gazdaság, a demográfia, az energetika, a kultúra és a történelem különféle témáiban egyaránt ír, miközben a technológia bizonyos vetületei, a mesterséges intelligencia sem áll tőle távol.

Ez is érdekelhet