Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„Az utcai jelenségekkel kapcsolatban rengeteg a félreértés, az összemosás, a jogos düh és a teljes tanácstalanság. A fővárosiak panaszait nagyon is értem. Sőt egy vagyok a panaszosok közül. Futottam már össze droghasználóval a saját társasházunkban, láttam, ahogy egy palackozó próbálgatja végig a kapukat, járok eleget a Nyugati aluljáróban. Ahhoz viszont, hogy megoldjuk a problémát, pontosan kell látnunk, mivel állunk szemben”, írja legújabb Facebook-bejegyzésében Soproni Tamás, Terézváros polgármestere.
„Nem az a kérdés, van-e valakinek fedél a feje fölött. Terézvárosban sokan ismerik például a Teréz körúti Erste előtt évek óta üldögélő férfit. Korábban kutyával kéregetett, most galambokat etet. Több mint egy évtizede része a környék mindennapjainak. Ő például egy másik kerületből jár ide, nem hajléktalan. A Fővárosi Rendészet munkatársai, szociális munkásokkal együttműködve többször felajánlották neki a segítséget, de nem kéri. Pedig lenne rá szüksége.
Félrevezető mindenkit egyetlen szóval „hajléktalannak” nevezni, akivel baj van az utcán. A kukákat feltúró ember lehet kisnyugdíjas, palackgyűjtő, rossz állapotban lévő mentális beteg, szerhasználó, lecsúszott munkás, embertelen matracszállón élő vendégmunkás vagy valóban fedél nélküli ember. A járókelő ebből sokszor csak annyit érzékel: rendetlenség van, félelem van, valami nagyon elromlott”, teszi hozzá a polgármester.
„És tényleg elromlott. Terézváros ezért a saját eszközeivel dolgozik. Százmilliókkal támogatjuk a rendőrséget. Szolgálati lakásokat adunk, hogy több rendőr tudjon Budapesten dolgozni. Nálunk van az egy négyzetkilométerre jutó legtöbb térfigyelő kamera, melyet mi építettük ki a Belügyminisztérium helyett. Társasházi kamerapályázatot indítottunk. Működik az éjszakai kukakommandó, hogy a széttúrt szemét legalább ne maradjon reggelig az utcán. Erősítjük a kerületi rendészetet, jelezzük a gócpontokat a rendőrségnek, és a szociális területen is próbálunk jelen lenni, folytatja Soproni Tamás az eddigi erőfeszítéseket.
Ezeknek van értelmük. A mindennapokban is számítanak. A teljes problémát viszont egy kerület nem fogja megoldani. A főváros sem fogja egyedül megoldani. Budapest utcáin ma országos krízisek csapódnak le: szétesett pszichiátriai ellátás, gyenge addiktológiai rendszer, leépített gyermekvédelem, elszegényedés, kizsákmányoló munkásszállók, lakhatási válság, nevetségesen alacsony jövedelmek, és most már a rosszul kitalált PET-palackos rendszer mellékhatásai is.
A kialakult helyzet az előző kormány hibája, de a ma kormányának kell megoldania:
- Azonnali hatállyal fel kell függeszteni a jelenlegi PET-palackos visszaváltási rendszert. A palackgyűjtők jelentős része rászoruló ember, akiket szociális alapon segíteni kell, de ennek nem az a módja, hogy arra kényszerítjük őket, hogy kukákat túrjanak, és ennek a társasházak, a lakók és a közterek fizetik meg az árát.
- Be kell vezetni a Budapest-pótlékot a fővárosban szolgáló rendőröknek. Több járőrre és jelentősen erősebb utcai jelenlétre van szükség, ehhez pedig meg kell fizetni a Budapesten dolgozó rendőröket.
- Kiemelt *gyalogos* rendőri jelenlétet kell elrendelni a pályaudvarok, aluljárók, nagy csomópontok és visszatérő gócpontok környékén. Budapesten a kerületek állományát más állományokból kell megerősíteni ideiglenesen.
- Gyorsított eljárást kell bevezetni a veszélyes állapotban lévő, önmagukról gondoskodni nem tudó emberek pszichiátriai vizsgálatára. Ez szigorú orvosi és jogi garanciákkal működhet, de a mai rendszer túl sokszor csak akkor lép, amikor már reparálhatatlan a baj, sorolja a megoldási javaslatait a polgármester.
A hosszú távú feladatok persze legalább ennyire fontosak: újra kell építeni a pszichiátriai ellátást, mert ma sokan láthatóan orvosi segítségre szorulnak, mégsem jutnak el működő rendszerig. Meg kell erősíteni az addiktológiai ellátást és az utcai szociális munkát, hogy a droghasználat ne kapualjakban, lépcsőházakban és aluljárókban jelenjen meg először az állam számára. Rendbe kell tenni a lakhatási rendszert, a gyermekvédelmet és a szociális támogatásokat, mert aki ma az utcán omlik össze, sokszor évekkel korábban esett ki az állam látóköréből.
Terézváros elvégzi a maga részét. Rendészetben, kamerarendszerben, köztisztaságban, társasházi és szociális támogatásokban. Ennél többet is fogunk tenni, mert az itt élők biztonsága alapügy.
Közben viszont őszintén kell beszélnünk arról, kinek mi a dolga: a kerületek tűzoltani tudnak, megelőzni tudnak a saját lakóik körében, takarítani tudnak, kamerát telepíteni tudnak, segítő kezet nyújtani tudnak. De működő pszichiátriát, erős rendőrséget, tisztességes szociális hálót és emberséges lakhatási rendszert a kormánynak kell biztosítania”, zárja gondolatait Soproni Tamás.
