Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Bár a hőség miatt a Balaton vize is meglehetősen alacsony, koránt sem olyan vészes a helyzet, mint a Velencei-tó esetében, ahol alig maradt víz a mederben.
Vass Gábor szerint most 73 centiméter a Balaton vízállása, de ez a szám a laikusnak megtévesztő lehet: ez egy balti magasságot jelöl, nem 73 centi víz van a tóban.
A medence középső területein 3–4 méterekről beszélünk.
Hozzátette: sokan nem tudják, milyen mély a keleti medence, Siófok és Zamárdi térségének sekélysége miatt azt gondolják, hogy ez egy sekély medence, miközben a legmélyebb átlagmélységekkel ott találkozhatunk a Balatonon. A legmélyebb pont a Tihanyi-kút esetében 11-12 méter.
Mintha a környékbeli országok turisztikai hivatalai pénzelnék az itteni hisztériakeltést, nagyon mellélövünk ezzel
– húzta alá Vass Gábor. Elmondása szerint hozzá kell hoznunk, hogy nem lesz mindig ugyanakkora a vízállás, emiatt nekünk is alkalmazkodni kell. „Például azok a kövezések a Balaton partján, amelyeket természetesnek vesszük, és amelyekről azt gondoljuk, hogy a Balaton eleve így született, nagyrészt az '50-es, '60-as, '70-es években alakultak ki, ekkor betonozták le őket" – közölte a főigazgató. Ezek helyett sokkal inkább alkalmazkodóképesebb területek kellenének, amelyekre egyébként megvan a társadalmi fogadókészség – szögezte le.
A Balaton a mi életünkben nem valószínű, hogy ki fog száradni, de szélsőséges állapotokat, vízszinteket fel tud venni, és erre az alkalmazkodás lenne a legjobb válasz
– hívta fel a figyelmet Vass Gábor.