Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már sokan sokat foglalkoztak a migrációs paktum tartalmával, mi most arra tettünk kísérletet, hogy megválaszoljuk, vajon
lehetséges-e nem elfogadni egy már elfogadott
uniós szabályt, illetve, ha a válasz igen, milyen következményekkel számolhat a Magyar-kormány.
Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az Economxnak azt mondta:
jelenleg félreértés, hogy Magyarország egészében elutasítaná a paktumot.
Szerinte a migrációs paktum szolidaritási eleme, vagyis a menedékkérők befogadása kétféleképpen is kiváltható: pénzügyi segítséggel a nyomás alatt lévő tagállamoknak, illetve technikai vagy adminisztratív segítségnyújtással.
A magyar kormány csak a befogadást és a pénzügyi segítséget utasította el, a gyakorlatban a technikai segítségnyújtást fogja választani, ami kellően bő ahhoz, hogy lényegében bármit jelenthessen, például szakértők küldését vagy operatív segítséget
– közölte Stefán Csaba. A kutató szerint ezért az a kijelentés, hogy Magyarország nem fogadja el a migrációs paktumot, elsősorban retorikai állítás. Úgy fogalmazott: a kormány a paktum „rossz” elemeit nem fogadja el, a megfogalmazás ugyanakkor félreérthető.
Megkérdeztük azt is, milyen következményei lehetnek Magyar Péter miniszterelnök döntésének, amennyiben a kormány valóban a teljes paktumot utasítaná el. Stefán Csaba szerint ebben az esetben kötelezettségszegési eljárás indulhatna Magyarországgal szemben.
Ez a legalapvetőbb formája az uniós jogban annak, amikor valaki nem hajtja végre a kötelező uniós jogot. Ilyenkor először a Bizottság kommunikációt indít a magyar kormánnyal, ahol egyeztetéssel próbálja elérni a hiányosságok javítását. Ha ez nem működik, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet
– mondta.
A szakértő szerint, ha az uniós bíróság is kötelezettségszegést állapít meg, Magyarország pénzügyi szankcióra számíthat. Stefán Csaba emlékeztetett: korábbi migrációs vitában Magyarországot már sújtotta ilyen típusú büntetés, amely egyszeri összegből és napi bírságból állt.
Az előző kormány ellen indított esetben ez 200 millió eurós egyszeri összeg, valamint napi 1 millió euró volt addig, amíg Magyarország nem tesz eleget az uniós kötelezettségnek
– idézte fel.
Néhány nappal ezelőtt Pósfai Gábor belügyminiszter az Economxnak azt mondta: Magyarország nem hajtotta végre, és nem is hajtja végre a migrációs paktumot ebben a formájában. A tárcavezető szerint az új magyar kormány azonnal egyeztetéseket kezdett arról, hogy mely elemeket tudja hosszabb távon elfogadhatónak tartani a migrációs helyzet kezelésében.
Pósfai Gábor hangsúlyozta: Magyarország továbbra is elutasítja az illegális migrációt, a külső határvédelmet tartja elsődlegesnek, és ott kíván segítséget nyújtani, ahol a migrációs nyomás folyamatosan jelen van.
Arra a kérdésre, hogy indulhat-e Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás, Pósfai Gábor úgy reagált: nem érdemes előre szaladni, a folyamatos párbeszéd és egyeztetés a legfontosabb. Hozzátette, hogy az elveik és a magyar emberek határozott képviselete is lényeges.
Ha ez bármilyen következménnyel jár, állunk elébe, ez elvi kérdés számunkra
– válaszolta az Economx kérdésére, amikor arról kérdeztük, milyen uniós pénzügyi szankciókra számíthat Magyarország, amennyiben nem teljesíti a migrációs paktum végrehajtását.
Pósfai Gábor a legális migráció kérdését is érintette.
Ne legyünk álszentek: soha ennyi külföldről érkezett vendégmunkás nem volt Magyarországon, soha ennyi ember nem érkezett letelepedési kötvénnyel Magyarországra külföldről. Ez álszent kérdés abban a tekintetben, hogy miként engedünk be legálisan migránsokat. Mi nem fogunk letelepedési kötvénybizniszt indítani. Ezen a téren is szigorítani fogjuk az aktuális szabályozást, minden egyes döntésünk ezt fogja szolgálni
– szögezte le.
Szintén fontos tényező, hogy McGrath demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős európai uniós egy nappal ezelőtt a menekültügyi és migrációs paktummal összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság szorosan együtt kíván működni a magyar hatóságokkal, és kész támogatni Magyarországot a paktum végrehajtásában.
Emlékeztetett arra, hogy paktum rugalmas szolidaritási mechanizmust tartalmaz, amely háromféle hozzájárulási lehetőséget biztosít a tagállamok számára: a menedékkérők más uniós országokból történő átvételét, pénzügyi hozzájárulások nyújtását, valamint operatív támogatás biztosítását.
Mint mondta, a tagállamok teljes mértékben szabadon választhatnak e szolidaritási intézkedések közül, és egyetlen tagállamot sem köteleznek arra, hogy menedékkérőket vegyen át.
Kijelentette: az Európai Bizottság Magyarországgal ugyanúgy együtt kíván működni, mint valamennyi többi tagállammal annak érdekében, hogy biztosítsa a menekültügyi és migrációs paktum teljes körű végrehajtását.
