Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár a lap által megkérdezett szereplők a beszélgetések során rendszeresen egymásra mutogattak, egyetlen pontban mindegyikük narratívája megegyezett: az „aranykonvoj” elleni fellépést csak papíron kezdeményezték a hatóságok, az akció mögött politikai kalkuláció állt, a végrehajtók pedig csupán asszisztáltak a felső akarat érvényesítéséhez.
A kormányzat részéről március elején érkezett az utasítás arról, mikor legyen a rajtaütés - írta a Telex, amelynek ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is megerősítette. Az AH a lapnak küldött válaszában közölte: március elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága irányából született meg a döntés, miszerint „a pénzszállító autókon történő rajtaütésnek március 5. napján kell megtörténnie”.
A lap úgy tudja, hogy az államtitkárság Orbán Viktor utasítását hajtotta végre, akit a rajtaütés napján folyamatosan tájékoztattak a fejleményekről.
Több, egymástól független forrás is megerősítette, hogy az „aranykonvoj” elleni műveletet a kormányzaton belül Orbán Viktor rendelte meg, és ő is erőltette az akciót.
A cikk felidézi, hogy az ukrán fél a háború kirobbanása óta, egészen az alacskai pihenőhelynél történtekig hatalmas volumenű, éves szinten akár több ezer milliárd forintra rúgó készpénzállományt mozgatott át Magyarország területén. Ezt a logisztikai feladatot éveken át az Orbán Viktor közvetlen baráti köréhez tartozó Garancsi István érdekeltségében lévő cég koordinálta és hajtotta végre. Értesülések szerint az Ukrajnába tartó pénzösszegek döntő többsége az Egyesült Államokból származott.
A rajtaütés előtti napon a feljelentést az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tette, nem a saját információira, hanem az Információs Hivatal (IH) által gyűjtött adatokra alapozva. Bár két külön szervezetről van szó, az előző kormányzati ciklusban mindkettő Rogán Antal felügyelete alá tartozott.
A cikkből kiderül, hogy az IH nem is a pénzszállításra vagy a pénzekre figyelt fel, hanem egy ukrán extitkosszolgára, Hennagyij Ivanovics Kuznyecovra. A hírszerzés szerint tudtak arról, hogy az ukrán titkosszolgálat kötelékében állt, ezért amikor észlelték, hogy többször belépett Magyarországra, megfigyelni kezdték a tevékenységét. Ekkor kapcsolták össze őt a pénzszállításokkal, amelyekben érintett volt.
A gyanús, de nem törvénybe ütköző jelek, valamint az IH által megszerzett információk már elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy ügyet kreáljanak belőle - a lap szerint ráadásul az információk egy része csak a rajtaütés után vált ismertté, így az akció előtt még ennél is szűkebb adatok álltak rendelkezésre.
Kiderült az is, hogy a NAV az ügyészség javaslatára lett az ügy „gazdája”, és bár a NAV-nak van saját bevetési egysége, ezúttal nem ezt, hanem a Terrorelhárítási Központot (TEK) jelölték ki a végrehajtásra. Háttérbeszélgetések szerint ezt részben azzal indokolták, hogy az ukránoknál akár fegyver is lehetett, így a TEK-et tartották felkészültebbnek. Egy kormányzathoz közel álló forrás ugyanakkor nem tagadta, hogy politikai oka is volt a döntésnek, mivel a TEK bevetése látványosabb, mint a NAV Merkúr kommandójáé.
Orbán Viktor motivációját az ügyben nemcsak egy, az eseményekre rálátó forrás, hanem egy korábbi nyilvános megszólalása is alátámasztja. A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tavaszi Gazdasági Évnyitóján, március 5-én arról beszélt, hogy a magyar kormány rá fogja kényszeríteni az ukrán vezetést és az Európai Uniót az olajszállítás újraindítására a Barátság kőolajvezetéken.
„Győzni fogunk, és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni. Erőből rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy újraindítsák az olajszállítást. Feltétel nélkül és hamarosan nyissák meg a Barátság vezetéket” - fogalmazott Orbán Viktor. Az időzítés azért is lényeges, mert a kijelentés ugyanazon a napon hangzott el, amikor a hatósági akció előkészületei is zajlottak, miközben a nyilvánosság még semmit nem tudott a történtekről.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság május 18-án hétfőn visszavonta az ukrán „aranykonvoj” hétfős legénységével szemben elrendelt kiutasítást, valamint a 3 éves beutazási és tartózkodási tilalmat - közölte a pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda vezetője a Facebookon.