Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hiába a pedagógusbérek emelése, és hiába a sok jó adat arról, hogy egyre többen felvételiznek tanári szakokra, a szakemberek száma fogyatkozóban lesz. A 2025/2026-os tanévben tanítók közül minden második pedagógus 50 év feletti, de a harminc év alatti pályakezdők száma is drasztikusan alacsony. A nyugdíjasok visszafoglalkoztatása pedig csak elfedi, de nem oldja meg az igazi szakemberhiányt – írta az Eduline a KSH adatai alapján.
Az idei tanévben 1 millió 941 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben, ebből 1 millió 694 ezer gyermek és fiatal felnőtt, a 3–22 éves korosztály 89 százaléka nappali rendszerben tanul.
- 325 ezer gyermek óvodai nevelésben,
- 712 ezer tanuló általános iskolai,
- közel 421 ezer diák középfokú oktatásban részesül.
- 2,7 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét.
- Felsőoktatási intézményekben 234 ezer hallgató folytat tanulmányokat.
Az óvodapedagógusok száma az utóbbi két tanévben emelkedett.
A 2017/2018-as tanév óta tartó folyamatos csökkenés után ezek remek adatok, és ugyanezt látni az általános iskoláknál és a középfokú szakképzésben is, míg a gimnáziumi tanárok számában lassú, de folyamatos az emelkedés 2013/2014 óta.
Az egy pedagógusra jutó gyermekek, tanulók száma országos átlagban
- óvodában 10,3,
- általános iskolában 9,6,
- gimnáziumban 10,0,
- a szakképzést folytató középfokú iskolákban 9,5 fő.
Egy 2024-ben végzett TALIS vizsgálat (Teaching and Learning International Survey – Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálat) szerint
- a magyarországi pedagógusok 52,3 százaléka volt 50 éves vagy idősebb.
- 2018-ban még csak 47,7 százalékuk,
- 2008-ban pedig csupán 28,1 százalékuk sorolta magát ebbe a korcsoportba.
A Központi Statisztikai Hivatal idei tanévre vonatkozó adatai szerint
- a pedagógusok éppen fele 50 éves vagy annál idősebb,
- míg a 30 év alattiak aránya mindössze 8,2 százalék,
- és közel 42 százalékuk 30 és 50 év közötti.
Az adatok szerint az intézménytípusok közül
- az óvodák vannak a legkedvezőbb helyzetben, azonban az 50 év felettiek aránya már itt is közel 43 százalék.
- Ezzel szemben az általános iskolákban 51,
- míg a gimnáziumokban és a szakképző intézményekben már 53 százalék feletti ez a mutató.
A 30 év alatti fiatalok jelenléte elenyésző. Száz pedagógusból átlagosan mindössze nagyjából nyolc tartozik ebbe a korosztályba.
- Az óvodákban az arányuk még eléri a 12,5 százalékot,
- de az általános iskolákban és a gimnáziumokban már csak 7-8 százalék,
- a szakképzésben pedig alig több mint 5 százalék a fiatalok aránya.
Az óvodapedagógusi, tanító- és gyógypedagógiai alapképzésekre elsősorban a 27 év feletti nők jelentkeznek.
Már a felsoktatásba való jelenkezéskor kiderülnek az adatok.
- Az állami ösztöndíjas tanítóképzésre jelentkezők közel 75 százaléka levelező tagozatot választott. Ők jellemzően munka mellett, átképzés céljából tanulnak. Így mire megszerzik a diplomájukat, már bőven a harmincas éveikben járnak.
- Az osztatlan tanárképzésekre túlnyomórészt a frissen érettségizett fiatalok jelentkeznek. Ez a képzési forma azonban az egyik legkevésbé népszerű a felvételizők körében.
A nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatását 2022-ben tették egyszerűbbé. A Pedagógusok Szakszervezete szerint azonban ez a megoldás csupán elfedi a tanárhiányt.
Az 2025/2026-os tanévben a 60 év feletti pedagógusok aránya 15,9 százalék (23 661 pedagógus),
ezen belül
- 10,5 százalék az óvodákban (3300 pedagógus),
- 17,4 százalék az általános iskolákban (közel 13 000 pedagógus),
- 16 százalék a gimnáziumokban (több mint 3000 pedagógus), és
- 18,1 százalék a szakképzést folytató középfokú iskolákban (több mint 4400 pedagógus).
Totyik Tamás szerint az oktatás lesz az első nagy vesztese a demográfiai összeomlásnak.