A Magyar Közlöny 2026. május 22-i számában megjelent kormányhatározatok alapján a Kormány visszavonja a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) történő kilépésre irányuló korábbi döntést, és előkészíti a kilépésről rendelkező 2025. évi XXX. törvény hatályon kívül helyezését.
A döntés jogi és politikai értelemben is jelentős. Magyarország ezzel egyértelművé teszi, hogy továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság rendszerén belül kíván maradni, és vállalja a Római Statútumból eredő együttműködési kötelezettségeket
− fogalmazott az Economx érdeklődésére Bánki Pál büntetőjogász, aki egyben hozzátette:
„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Magyarországnak együtt kell működnie a Bírósággal a hatáskörébe tartozó legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálása és üldözése során, ideértve főszabály szerint az elfogásra és átadásra irányuló megkeresések teljesítését is”.
Bátki Pál úgy látja, a döntés üzenete világos: az új kormány a nemzetközi jog és a jogállami kötelezettségek teljesítése mellett teszi le a voksát, szemben azzal a korábbi politikai iránnyal, amely rendszeresen megkérdőjelezte a nemzetközi és európai jog kötelező erejét.
„A nemzetközi jog tiszteletben tartása nem pusztán külpolitikai állásfoglalás, hanem az Alaptörvényből is következő állami kötelezettség”
− hangsúlyozta a büntetőjogász, aki szerint ennek gyakorlati haszna a kiszámíthatóság és a jogbiztonság erősítése.
Az állampolgárok, más államok és külföldi partnerek számára is azt jelzi, hogy Magyarország megbízható, jogkövető és "előre kalkulálható" államként kíván működni. Ez növeli Magyarország nemzetközi hitelességét és a vele szembeni bizalmat.