A mindennapos testnevelés jövőjéről Dúró Dóra a parlamentben arról kérdezte az oktatási minisztert, miért tervezik eltörölni a rendszert, miközben szerinte a gyerekek egészségi állapota és a túlzott képernyőhasználat miatt még nagyobb szükség lenne a rendszeres mozgásra – írta meg a Telex.
Dúró Dóra felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a mindennapos testnevelésnek nemcsak fizikai, hanem mentális és kognitív előnyei is vannak.
Szerinte téves az az állítás, hogy a program bevezetése óta romlottak volna az elhízási mutatók: úgy véli, a Covid-időszak jelentett visszaesést, azóta viszont javulás és stagnálás látszik az adatokban.
A politikus szerint különösen a hátrányos helyzetű gyerekeknél fontos az iskolai sportolási lehetőség, mert sokuknak ez az egyetlen rendszeres mozgásforma.
Lannert Judit oktatási miniszter a válaszában visszautasította, hogy a mindennapos testnevelés megszüntetését terveznék.
Azt mondta, félreértették korábbi kijelentéseit, mert ő valójában arról beszélt: az iskolák hatáskörébe kellene helyezni a rendszer működtetését.
Szerinte az eltérő infrastrukturális adottságok miatt jelenleg komoly egyenlőtlenségek vannak az intézmények között, ráadásul sok helyen a testnevelésórák időpontja sem ideális. A szakember arra is hivatkozott, hogy a KSH adatai alapján a gyerekek sportolási aktivitása nem nőtt érdemben, és a mostani rendszer túl merev, hiszen csak versenysportolói státusszal lehet kiváltani az órákat. Hozzátette: diákszervezetekkel és civil szereplőkkel közösen dolgoznának ki új modellt.
Dúró Dóra nem fogadta el a miniszter válaszát. Szerinte a rendszer átalakítása könnyen oda vezethet, hogy sok gyerek kevesebbet mozog majd, miközben az oktatás egyik legfontosabb feladata éppen az lenne, hogy fizikailag és mentálisan egészséges fiatalokat neveljen.
Ez nem egy „fogyókúrás program"
A mindennapos testnevelés körüli vita közepette közölt véleménycikket az Eduline.hu Vezér–Kósa Katalin mesterpedagógustól, aki szerint szakmailag téves elvárás, hogy a heti öt testnevelés óra önmagában megoldja a gyermekkori elhízás problémáját.
A pedagógus úgy fogalmaz: „a mindennapos testnevelés nem fogyókúraprogram”, valódi jelentősége ennél sokkal összetettebb.
A gyermekek testsúlyát elsősorban nem a napi 35–45 perc mozgás, hanem az általános életmód és a táplálkozási szokások határozzák meg.
Úgy fogalmaz a pedagógus, hogy sok gyerek cukros üdítőket, feldolgozott élelmiszereket és magas zsírtartalmú snackeket fogyaszt, miközben az iskolai étkezést sokan nem tartják megfelelő alternatívának. A rendszeres mozgásnak kiemelt szerepe van a gyerekek idegrendszeri fejlődésében, figyelmében és érzelmi stabilitásában. A mozgás során felszabaduló dopamin és noradrenalin javítja a koncentrációt és a végrehajtó funkciókat, ami különösen fontos lehet az ADHD-val élő vagy szorongó gyerekek esetében.
A szerző szerint a testmozgás nem elvesz a tanulási időből, hanem előkészíti az agyat a hatékonyabb tanulásra. Vezér–Kósa Katalin arra is kitér, hogy a mozgás javítja a kreatív gondolkodást, a problémamegoldást és a döntéshozatalt, miközben csökkenti a stresszt és támogatja az érzelmi önszabályozást. Emiatt a mindennapos testnevelés szerinte egyszerre lehet stresszlevezető, figyelem-újraindító és mentális stabilizáló eszköz. Az írás felidézi a legfrissebb NETFIT-adatokat is, amelyek szerint továbbra is minden negyedik magyar gyerek túlsúlyos vagy elhízott, erről az Economx írt elsőként.
A szerző szerint az elhízás globális probléma, amelyet a Covid-járvány, a megnövekedett képernyőidő és a mozgásszegény életmód tovább súlyosbított. A pedagógus szerint ezért a gyerekek egészségét csak komplex szemlélettel lehet javítani: egyszerre kell foglalkozni a táplálkozással, a rendszeres mozgással, a mentális jólléttel és az idegrendszeri fejlődéssel. Úgy véli, a jövő iskolájában a mozgás nem kiegészítő elem lesz, hanem a tanulás egyik alapvető biológiai feltétele.
