Magyar Péter május 31-ig adott időt több közjogi méltóságnak és állami tisztségviselőnek arra, hogy távozzon hivatalából. A miniszterelnök legfőként Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondását törekszik elérni. A kormányfő már a beiktatását megelőző győzelmi beszédében kihangsúlyozta, azoknak, akiket az Orbán-kormány a nép nyakára ültetett, akik a leváltott rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből.
A Tisza Párt frakcióülése után Magyar egyértelművé tette, május 31-ig adnak határidőt mások mellett az államfőnek, az Alkotmánybíróság elnökének, valamint a Kúria elnökének a lemondásra. Ellenkező esetben eljárnak a kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel, hogy eltávolíthassák hivatalukból őket.
A kormányfő érvelése alapján Sulyok nem látja el a köztársasági elnöki funkcióját., s jelenleg csak annyit tesz, hogy mindent aláír, amit elé tesznek, az ilyen emberre pedig szerinte nincs szükség.
A választások másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján
egyenesen arra jutott, „az én szememben ő nem köztársasági elnök”.
Amikor a Sándor-palotában találkoztak, Magyar elmondása szerint Sulyok azt mondta, megfontolja lemondását. Azóta már úgy vélekedik, szerinte nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozná a lemondását.
Az Index felidézi, az Alaptörvény [12. cikk (1)] szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen. Olyannyira, hogy ellene büntetőeljárást is csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani [13. cikk (1)].
A köztársasági elnök megbízatása megszűnik [12. cikk (3)]:
- megbízatási idejének lejártával;
- halálával;
- ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
- ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
- összeférhetetlenség kimondásával;
- lemondásával;
- tisztségtől való megfosztással.
Sulyok Tamás írásban valóban lemondhat tisztségéről, és lemondásához elfogadó nyilatkozat sem kell. A képviselők ötöde indítványozhatja a tisztségtől megfosztást, ha szándékosan törvényt sértett vagy bűncselekményt követett el [13. cikk (2)]. A megfosztási eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata kell, bár maga az eljárás lefolytatása már az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, [13. cikk (5)] amely az ügy tárgyalására kvázi törvényszékké alakul, hiszen a köztársasági elnököt is meghallgathatja. Az alkotmánybírák kétharmados többséggel határoznak [13. cikk (6)], de akár úgy is dönthetnek, hogy nem követett el olyan súlyú törvénysértést vagy bűncselekményt, amiért büntetni kellene. Ebben az esetben Sulyok maradna a székében, bárhogy is döntött a képviselők kétharmada.
Hack Péter jogászprofesszor, alkotmányjogász szerint a Tisza Párt részéről a vitában nem hangzottak el közjogi érvek az elnök elmozdítása mellett. Úgy látja, az elnök jelölésére és megválasztására 1990 óta gyakorlatilag ugyanazon szabályok szerint került sor, ahogyan Göncz Árpádot, Mádl Ferencet, Sólyom Lászlót és a Fidesz által jelölt elnököket megválasztották. Hack szerint azon közjogi tisztségeknél, ahol a visszaélési vádak jogosak, indokoltak lehetnek a rendhagyó lépések, az elnök esetében azonban ezek az érvek nem állnak meg. Az ELTE professzora szerint a kétharmaddal való visszaélés esetei most, 15-16 év után hullanak vissza a Fidesz fejére, de az új többségnek és az új elnöknek is számolnia kell azzal, hogy előbb vagy utóbb az új pozíció fogantatásának problémái visszahullanak rá. „Mivel az USA Legfelsőbb Bírósága is hivatkozott egy a bizonyítékok kirekesztésével kapcsolatos döntésében a Bibliára, én is hivatkozom rá: »Romlott fának nem lehet egészséges gyümölcse«” – húzta alá.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt gondolja, lemond a köztársasági elnök még május 31-ig, pont azért, mert „vele szemben az Alaptörvény alapján is végig lehet folytatni egy olyan jogszerű eljárást, aminek eredményeként eltávolítható lesz”. Török Gábor elemző azt állapította meg, Sulyok Tamás még mindig félreérti az államfő szerepét.