A jogvita egy 2024-es lapszemléből indult, amelyben több magyar szerkesztőség is beszámolt arról, hogy a SPAR átalakította magyarországi működését, és vagyona egy részét külföldre helyezte át.Az ügyből országos perhullám lett: Orbán Viktor magánszemélyként több médiumot is beperelt, köztük a 24.hu-t, a 444-et, a Klubrádiót, a Hírklikket, az Indexet és az Economx is.
A magyar bíróság azért fordult Luxembourgba, mert tisztázni akarta: egy ilyen ügyben figyelembe kell-e venni az uniós médiaszabadság-rendeletet, illetve az EU Alapjogi Chartájának sajtószabadságra vonatkozó rendelkezéseit. Az uniós bíróság azonban arra jutott, hogy a médiaszabályozás időben nem alkalmazható a vitára, mivel a kifogásolt cikkek még a rendelet életbe lépése előtt jelentek meg.
A döntés a Charta kapcsán is fontos megállapítást tett. A luxembourgi testület szerint az uniós alapjogi szabályok csak akkor kötik közvetlenül a tagállamokat, ha azok éppen uniós jogot hajtanak végre. Mivel ebben az esetben a magyar sajtó-helyreigazítási szabályozás alkalmazásáról van szó, az ügy nem tartozik automatikusan az uniós alapjogi kontroll alá.
Az ítélet nem zárja le a magyarországi pereket, ugyanakkor fontos iránymutatást adhat a hasonló médiaperekben: az uniós médiaszabályozás alkalmazhatóságának időpontja és hatásköre kulcskérdés lehet a jövőben is.