A választások előtt két hónappal kötött finanszírozási szerződést a Kulturális és Innovációs Minisztérium az Élvonal Alapítvánnyal, amelyet a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezet kuratóriumi elnökként. Később Magyar Péter minsizterelnök arra kérte az alapítványt, hogy fizesse vissza a kiutalt előleget. Erre reagált most Krausz Ferenc.
Az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványt tavaly novemberben hozták létre, hogy legalább 25 nemzetközileg elismert, világszínvonalú kutató, valamint 50 kiemelkedően tehetséges fiatal kutató számára hozzon létre nemzetközi mércével is versenyképes kutatási környezetet, miközben kiépítenek egy országos tehetséggondozási rendszert.
A megállapodás szerint 2031 végéig összesen 261,7 milliárd forintot fizet a minisztérium az alapítványnak, ebből április végéig már 22,4 milliárdot ki is fizettek. Magyar Péter miniszterelnök azonban még pénteken bejelentette, hogy a Tisza-kormány felbontja a szerződést és a már kifizetett 22,4 milliárd forintot is visszakérik. Most hétfőn az ügyben Krausz Ferenc nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz. Most a levél legfontosabb elemeit emeljük ki.
„Tudatában voltunk annak, hogy az új kormány nehéz helyzetben veszi át az ország irányítását. Következésképp arra is fel voltunk készülve, hogy az előző kormány által kilátásba helyezett források korrekcióra szorulhatnak. Nyilatkozataimban világossá tettem, hogy további kötelezettségvállalásokat kizárólag az új kormánnyal való konzultációt követően teszünk” – kezdte a levelet Krausz Ferenc.
„A közösségi médiából értesültünk arról, hogy a Magyar Kormány felbontja szerződésünket, valamint arról is, hogy „párhuzamos rendszerekre” nincs szükség. Meggyőződésünk nekünk is, hogy Magyarországnak valóban nem párhuzamos rendszerekre, hanem egymást erősítő, együttműködésre épülő tudományos megoldásokra van szüksége.
Az Élvonal pontosan ezt kívánja szolgálni. Olyan modellt építünk, amely világszínvonalú feltételeket biztosít hosszú távú kiszámíthatósággal a jövő mélytechnológiai áttöréseit eredményező csúcskutatások számára, beágyazva a meglévő ökoszisztémába” – közölte.
Nem „párhuzamos rendszert” építettek és építenek, hanem valami teljesen újat és világviszonylatban egyedülállót. "Mindkettő elengedhetetlen feltétele annak, hogy sikerrel hozhassunk haza világhírű tudósokat, innovátorokat, akik évtizedek óta külföldön kamatoztatják tudásukat. (...) Mert itthon a fenti feltételek hiányoztak. Ezért az elmúlt évtizedekben egyetlen külföldön alkotó iskolateremtő tudóst sem sikerült tartósan visszahozni Magyarországra.”
Továbbiakban Krausz Ferenc felsorolja, hogy milyen világhírű tudósokat sikerült bevonni a programba, illetve milyen tevékenységre fókuszálnak: „rövid működésünk alatt sikerült bevonzanunk Roska Botond professzor urat, a jelenleg Svájcban dolgozó világhírű kutatót, valamint további, külföldön dolgozó tudósokkal folytatunk előrehaladott egyeztetéseket. Investigator programunk iránt számos külföldön dolgozó ERC-pályázatnyertes kutató érdeklődik. (...) Magyarországon elsőként építettük fel a havi rendszerességgel „edzőtáborozó” olimpiai iskolákat, amelyek mára „kitermelték” a Magyarországot idén képviselő csapatok – egyetlen fő kivételével – teljes mezőnyét.”
Úttörők
Majd hozzátette, hogy „úttörők vagyunk, itthon Magyarországon, négy Nobel-díjas és egy Abel-díjas tudós irányításával. Közülük hárman Észak-Amerikából, akik rövid időn belül ugyanolyan elkötelezett híveivé váltak ügyünknek, mint a magyar szívvel megáldott többiek. Egyiküket (a Stanford Egyetemről) müncheni Max-Planck Intézetünk hosszú évek óta próbálja megnyerni a tudományos tanácsadó testületünkben való szerepvállalásra, mindeddig eredmény nélkül. Steven Chu professzor, Obama elnök egykori kiváló minisztere, a mi ügyünk mögé beállt. Mindmáig nehezen felfogható, de így van.”
A világhírű szakmai gárdával a háttérben az alapítvány munkához látott és kidolgozta az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány küldetését és koncepcióját. Egy fantasztikus csapattal, a Center for Molecular Fingerprinting (CMF) valamint a MATFIN munkatársaival. Az első tíz hónap fent összefoglalt eredményei mutatják, micsoda értéket képvisel az a csapat, amely az eredmények mögött áll.
A költségekről és az intézményi formáról
A 25 tudásközpontból és az ehhez kapcsolódó átfogó természettudományos és mérnöki tehetséggondozási programból álló rendszer költsége a Max-Planck-Társaság éves költségvetésének hozzávetőleg 5 százaléka. Az arány közel megfelel Magyarország és Németország GDP-arányainak. „Ha fel kívánunk zárkózni a világ tudományos élvonalához, a GDP-arányos ráfordítás elkerülhetetlen mérce” – fogalmazott a magyar Nobel-díjas.
„Hiszem, és Ön is alapvetésként említi ezt, hogy Magyarország jövője a magas hozzáadott értékű tudásalapú társadalom. Ehhez a legjobb nemzetközi példákat kell átültetni a magyarországi gyakorlatba. Nincs más esély. Teljes mértékben egyetértünk azzal is, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatónak, ellenőrizhetőnek és elszámoltathatónak kell lennie. Ezúton szeretném kérni szervezetünk teljes körű, minden részletre kiterjedő átvilágítását. Örömmel várjuk az új kormány javaslatait arra vonatkozóan is, hogy milyen működési forma biztosíthatja egyszerre az átlátható közpolitikai kontrollt és a tudományos szabadság érvényesülését” – magyarázta Krausz Ferenc.