BUX 133060.95 -1,54 %
OTP 41890 -1,3 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ha van Ferrarija a Matolcsy-klánnak, akkor akár Dubajból is visszahozzák

Hosszú interjúban beszélt a legfőbb ügyész arról, milyen ügyeken dolgoznak, amelyek a nagy nyilvánosságot érdeklik. Így Matolcsyék vagyonmenekítéséről, a Völner-ügyről, Balásy Gyula cégéről és az MNB-ről is.

2026. május 8. péntek, 08:41

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán - Budapest, 2025. december 17.Nagy Gábor Bálint legfõbb ügyész azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésén 2025. december 17-én.MTI/Máthé Zoltán
Budapest, 2025. december 17.Nagy Gábor Bálint legfõbb ügyész azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésén 2025. december 17-én.MTI/Máthé Zoltán

Büntetőeljárás van vagy lesz az ellen, aki próbál vagy próbált vagyont kimenekíteni az országból - mondta Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a 24.hu-nak adott interjújában, amikor a Matolcsy-klán konténerekben kimenekített vagyonának visszaszerzéséről kérdezték. Hozzátette, egyelőre Ferrariról nincs tudomásuk. „Ha kiadatási egyezmény nincs is, azért kölcsönösségi alapon megvannak ennek a technikái. A több mint 20 éves, büntető igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalataim azt mondatják velem, hogy nincsen tökéletes bűncselekmény, és nincsen tökéletes elrejtőzés.”

A legfőbb ügyész arról is beszélt, hogy bár Magyar Péter felszólította a távozásra, ő szeretné a szakmai munkáját folytatni. Ugyanakkor csak a megválasztása, a 2025 júniusa utáni időszak ügyeiért tud felelősséget vállalni, vagy azokért, amelyek előadó ügyészként a keze alatt átmentek. Mint mondta, az ügyészség munkájára nehezedő politikai nyomást sosem érzett, és ő sem adott senkinek arra utasítást, hogy bizonyos politikai szint fölött ne nyomozzanak egy ügyben.

Völner Pál igazságügyi államtitkár ügyéről elmondta, a korrupciós ügyben „kétséget kizáró bizonyítékok vannak bűncselekmények elkövetésére”.

Nagy Gábor Bálint leszögezte, nem a választási naptárhoz igazítják az ügyészi tevékenységet, nem a választás eredménye miatt indult meg látványosan az ügyészségi munka olyan ügyekben, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Ezekben az ügyekben „szépen haladt előre a nyomozás”, és csak „most jutott el abba a fázisba, hogy a nyilvánosság előtt is lehet érzékelhető cselekményeket végrehajtani”.

„Azzal, hogy van egy rezsimváltás, és bizonyos emberek most úgy érzik, hogy jobb, ha megszólalnak, az nyilván a mi munkánkat is segítheti”.

A Mengyi-ügyről nagyjából annyi tudomásom van, amennyit az újságokban olvastam. Egy 2015-ös esetről kérdez, ami tíz évvel a megválasztásom előtt történt. Egyébként elévülési időn belül bármelyik lezárt ügyet újra lehet nyitni, ha olyan adat merül fel, bizonyíték kerül elő, ami indokolttá teszi, akkor azt – bizonyos jogszabályi feltételek mellett – meg lehet vizsgálni – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy Balásy Gyula sírva ajánlotta fel a cégcsoportját, meg az abban levő vagyont az államnak, melyet túlárazott közbeszerzési szerződések alapján alapozott meg.

„Van is emiatt büntetőeljárás folyamatban. Még a leendő miniszterelnök úrnak a Partizánban adott interjújával összefüggésben indult büntetőeljárás. Abból sok minden indult, a többi között az is, hogy a Diákhitel Központ szerződései hogyan viszonyultak ezekhez a cégekhez. Az, hogy valakinek vagyona van, egy dolog. Ahhoz, hogy ebből büntetőügy legyen, az kell, hogy felmerüljön bűncselekmény gyanúja.”

A vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását jó ötletnek tartja.

„És pontosan azért tartom jó ötletnek, mert vannak olyan szabálytalanságok, amelyek egyszerűen nem minősülnek bűncselekménynek. És a jogalkotó akkor jár el helyesen, ha a bűncselekménynek nem minősülő szabályszegéseknél is megteremti azt a lehetőséget, hogy legyenek megfelelő jogkövetkezmények.”

Arra a kérdésre, hogy vissza lehet-e szerezni a gyanús úton szerzett vagyonokat, úgy válaszolt, „ha ügyesen kidolgozzák ennek a jogi alapjait, akkor szerintem akár igen. De ahhoz az kell, hogy valamiféle szabályszegés, illegális tevékenység álljon mögöttük.”

Arról, hogy az ügyészség alá vonták az MNB-ügyet, azt mondta, azért történt, mert eltelt félév, és nem kaptak megnyugtató válaszokat a nyomozó hatóságtól. „Az egy rendkívüli helyzet, amikor az ügyész magához vonja a nyomozást. Ehhez két feltétel kell: az egyik az, hogy rossz irányt vegyen a nyomozás, a másik az, hogy valamilyen rendkívüli körülmény merüljön fel. 2024-ben közel 189 ezer ügyben rendeltek el a hatóságok nyomozást.”

Addig, amíg az MNB-ügyben a jelentések alapján a felügyeletet ellátó ügyészek úgy ítélték meg, hogy feltételezhetően rendben megy a nyomozás, nem vetődött fel az ügyészi hatáskörbe vonás – tette hozzá. „De aztán megérkezett az utolsó jelentés, amely előtt azt kérték az ügyészek, hogy valamilyen tényállást próbáljanak leírni a nyomozók, hogy a dokumentumok alapján milyen tények állapíthatók meg.”

Részleteket nem mondhatott a nyomozás érdekeire tekintettel. Annyit ige, hogy „a Központi Nyomozó Főügyészségen a kollégáim már elmondtak, hogy konkrét eljárási cselekményeket már terveznek akár a következő hetekben is.”

Ez is érdekelhet