Április 12-én a magyar választók alapjaiban rajzolták újra az ország politikai térképét. Miközben a Tisza Párt országosan kétharmados többséget szerzett, az egyéni választókerületek (OEVK) szintjén azt látjuk, hogy olyan korábbi „fideszes bástyák” dőltek le, amelyeket négy éve még bevehetetlennek tűntek.
A szavazás éjszakáján közölt előzetes adatok még változhatnak az átjelentkezők és a külképviseleti szavazatok későbbi feldolgozása miatt, szoros körzetekben ez még az eredmény megfordulását is okozhatja.
A következő táblázat azt mutatja meg, hogy mekkora volt a Fidesz és legerősebb ellenfele közötti különbség 2022-ben, majd ugyanez hogyan változott 2026-ra. Így rajzolódnak ki azok a körzetek, ahol a legnagyobb volt a Fidesz visszaesése. A legnagyobb fordulatok között több olyan is akad, ahol 2022-ben még masszív kormánypárti előny volt, 2026-ra viszont már tiszás fölény alakult ki.
Van azonban egy lényeges módszertani kitétel. A 2026-os országgyűlési választás előtt a jogszabály módosult: országosan továbbra is 106 egyéni választókerület maradt, de Budapesten a korábbi 18 helyett már csak 16, Pest vármegyében pedig 12 helyett 14 egyéni körzet van, emellett Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében is módosult a beosztás. Ez azt jelenti, hogy a budapesti és pesti körzetek egy részénél a 2022-es és 2026-os eredmények nem feleltethetők meg egymásnak tisztán egy az egyben, Fejérben és Csongrád-Csanádban pedig szintén óvatosan kell bánni az összevetéssel.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a budapesti és a Pest vármegyei körzeteknél a táblázatban szereplő veszteségek inkább irányt mutatnak, semmint statisztikailag steril összehasonlítást.
Amennyiben először azokat a térségeket nézzük, ahol a körzetátrajzolás nem torzítja az összevetést, akkor is egy erős kép rajzolódik ki. A legnagyobb Fidesz-veszteségek közé tartozik a Győr-Moson-Sopron 3-as körzet, ahol csaknem 47 százalékponttal, Bács-Kiskun 4-ben 45,8 százalékponttal, Győr-Moson-Sopron 2-ben 45,1-el, Borsod-Abaúj-Zemplén 7-ben 45-el, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg 3-ban 42,55 százalékponttal gyengült a kormánypárti jelölt.
Különösen beszédes a Győr 3-as körzet (Csorna) esete. Itt 2022-ben még 71,22 százalékkal végzett Gyopáros Alpár az első helyen, miközben az összellenzéki jelölt 21,48 százalékon zárt. Ehhez képest 2026-ra a Fidesz 48,18 százalékra esett vissza, a Tisza pedig 45,42 százalékra jött fel, vagyis a korábbi közel ötvenpontos kormánypárti előny gyakorlatilag eltűnt, fej-fej melletti verseny alakult ki a körzetben.
Hasonlóan erős a változás Bács-Kiskun 4-ben is. Ott a Fidesz 2022-ben még 62,97 százalékon állt, az ellenzéki oldal pedig 24,75-ön, vagyis a különbség 38 százalékpont fölött volt. 2026-ra azonban a Fidesz 42,09 százalékra csúszott vissza, miközben a Tisza 49,67 százalékot ért el. Ez már nemcsak a fölény elolvadása, hanem tényleges fordítás.
Ugyanez a mintázat visszaköszön Borsod 7-ben is. A Fidesz ott 2022-ben 60,42 százalékot kapott, az ellenzék 26,96-ot, 2026-ban viszont a kormánypárt már csak 40,49 százalékon állt, míg a Tisza 52,04-en. A több mint 45 százalékpontos elmozdulás jól mutatja, hogy a 2026-os választás nem csupán a hagyományosan ellenzékibb városi körzetekben hozott áttörést, hanem olyan helyeken is, ahol négy éve még stabil Fidesz-előny látszott.
A legnagyobb fideszes veszteségek között feltűnően sok a kelet- és nyugat-magyarországi vidéki körzet. Hajdú-Bihar 3, Szabolcs 6, Heves 3, Baranya 4, illetve több Bács-Kiskun- és Győr-Moson-Sopron-körzet is, a 2022-es kétharmados Fidesz-győzelem egyik fő pillére éppen az volt, hogy ezekben a vidéki egyéni körzetekben jelentős előnnyel tudott nyerni.
Az adatokból nemcsak az látszik, hogy a Fidesz veszített, hanem az is, hogy a Tisza több helyen nagyon gyorsan vált domináns kihívóvá. Sok körzetben a kormánypárt 2022-es 55–65 százalékos eredménye 2026-ra 35–45 százalék közé esett, miközben a Tisza 48–55 százalék körüli sávba nőtt. Ennek megfelelően a korábban egyoldalúnak tűnő kormánypárti fölény helyén valódi kétpólusú verseny, sőt több helyen egyértelmű ellenzéki fölény alakult ki.
Itt érdemes visszatérni a fővárosra, még akkor is, ha ezeket a körzeteket nem lehet tisztán összevetni a 2022-es számokkal. Ezekből az látszik, hogy Budapesten 2026-ra még tovább mélyült az a folyamat, amely már korábban is a Fidesz visszaszorulását mutatta. Ugyanez igaz Pest vármegyére is, ahol míg legutóbb az összes körzetet megnyerték a kormánypártok, most azonban mind a 14 körzetben vereséget szenvedtek.
Mindent összevetve elmondható, hogy a 2026-os választáson gyakorlatilag az összes körzetben komoly veszteségeket szenvedett el a Fidesz-KDNP, miközben kihívója nemcsak egységesítette a korábbi ellenzéki szavazókat, hanem tovább tudta növelni a korábbi ellenzéki tábor nagyságát is.