BUX 141600.83 0,44 %
OTP 46100 3,02 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kék hullám és ledőlt bástyák: így rajzolta át Magyarország politikai térképét a választás

A rendszerváltás óta nem látott, közel 80 százalékos részvétel mellett a magyar választók alapjaiban rendezték át az ország térképét: a Tisza Párt olyan körzeteket hódított el a kormánypárttól, amelyek korábban bevehetetlen erődítménynek számítottak. Míg 2022-ben a Fidesz dominanciája megkérdőjelezhetetlen volt a vidéki városokban és az agglomerációban, idén ezek a területek váltak a változás motorjaivá. Sorra vesszük a leglátványosabb fordításokat.

2026. április 18. szombat, 06:28

Fotó: MTI/MTVA / Vasvári Tamás
Székesfehérvár, 2026. április 12.Lepecsételnek egy szavazólapot az országgyűlési választáson a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban kialakított szavazókörben 2026. április 12-én.MTI/Vasvári Tamás
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Április 12-én a magyar választók alapjaiban rajzolták újra az ország politikai térképét. Miközben a Tisza Párt országosan kétharmados többséget szerzett, az egyéni választókerületek (OEVK) szintjén azt látjuk, hogy olyan korábbi „fideszes bástyák” dőltek le, amelyeket négy éve még bevehetetlennek tűntek.

A szavazás éjszakáján közölt előzetes adatok még változhatnak az átjelentkezők és a külképviseleti szavazatok későbbi feldolgozása miatt, szoros körzetekben ez még az eredmény megfordulását is okozhatja.

A következő táblázat azt mutatja meg, hogy mekkora volt a Fidesz és legerősebb ellenfele közötti különbség 2022-ben, majd ugyanez hogyan változott 2026-ra. Így rajzolódnak ki azok a körzetek, ahol a legnagyobb volt a Fidesz visszaesése. A legnagyobb fordulatok között több olyan is akad, ahol 2022-ben még masszív kormánypárti előny volt, 2026-ra viszont már tiszás fölény alakult ki.

Van azonban egy lényeges módszertani kitétel. A 2026-os országgyűlési választás előtt a jogszabály módosult: országosan továbbra is 106 egyéni választókerület maradt, de Budapesten a korábbi 18 helyett már csak 16, Pest vármegyében pedig 12 helyett 14 egyéni körzet van, emellett Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében is módosult a beosztás. Ez azt jelenti, hogy a budapesti és pesti körzetek egy részénél a 2022-es és 2026-os eredmények nem feleltethetők meg egymásnak tisztán egy az egyben, Fejérben és Csongrád-Csanádban pedig szintén óvatosan kell bánni az összevetéssel.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a budapesti és a Pest vármegyei körzeteknél a táblázatban szereplő veszteségek inkább irányt mutatnak, semmint statisztikailag steril összehasonlítást.

Amennyiben először azokat a térségeket nézzük, ahol a körzetátrajzolás nem torzítja az összevetést, akkor is egy erős kép rajzolódik ki. A legnagyobb Fidesz-veszteségek közé tartozik a Győr-Moson-Sopron 3-as körzet, ahol csaknem 47 százalékponttal, Bács-Kiskun 4-ben 45,8 százalékponttal, Győr-Moson-Sopron 2-ben 45,1-el, Borsod-Abaúj-Zemplén 7-ben 45-el, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg 3-ban 42,55 százalékponttal gyengült a kormánypárti jelölt.

Különösen beszédes a Győr 3-as körzet (Csorna) esete. Itt 2022-ben még 71,22 százalékkal végzett Gyopáros Alpár az első helyen, miközben az összellenzéki jelölt 21,48 százalékon zárt. Ehhez képest 2026-ra a Fidesz 48,18 százalékra esett vissza, a Tisza pedig 45,42 százalékra jött fel, vagyis a korábbi közel ötvenpontos kormánypárti előny gyakorlatilag eltűnt, fej-fej melletti verseny alakult ki a körzetben.

Hasonlóan erős a változás Bács-Kiskun 4-ben is. Ott a Fidesz 2022-ben még 62,97 százalékon állt, az ellenzéki oldal pedig 24,75-ön, vagyis a különbség 38 százalékpont fölött volt. 2026-ra azonban a Fidesz 42,09 százalékra csúszott vissza, miközben a Tisza 49,67 százalékot ért el. Ez már nemcsak a fölény elolvadása, hanem tényleges fordítás.

Ugyanez a mintázat visszaköszön Borsod 7-ben is. A Fidesz ott 2022-ben 60,42 százalékot kapott, az ellenzék 26,96-ot, 2026-ban viszont a kormánypárt már csak 40,49 százalékon állt, míg a Tisza 52,04-en. A több mint 45 százalékpontos elmozdulás jól mutatja, hogy a 2026-os választás nem csupán a hagyományosan ellenzékibb városi körzetekben hozott áttörést, hanem olyan helyeken is, ahol négy éve még stabil Fidesz-előny látszott.

A legnagyobb fideszes veszteségek között feltűnően sok a kelet- és nyugat-magyarországi vidéki körzet. Hajdú-Bihar 3, Szabolcs 6, Heves 3, Baranya 4, illetve több Bács-Kiskun- és Győr-Moson-Sopron-körzet is, a 2022-es kétharmados Fidesz-győzelem egyik fő pillére éppen az volt, hogy ezekben a vidéki egyéni körzetekben jelentős előnnyel tudott nyerni.

Az adatokból nemcsak az látszik, hogy a Fidesz veszített, hanem az is, hogy a Tisza több helyen nagyon gyorsan vált domináns kihívóvá. Sok körzetben a kormánypárt 2022-es 55–65 százalékos eredménye 2026-ra 35–45 százalék közé esett, miközben a Tisza 48–55 százalék körüli sávba nőtt. Ennek megfelelően a korábban egyoldalúnak tűnő kormánypárti fölény helyén valódi kétpólusú verseny, sőt több helyen egyértelmű ellenzéki fölény alakult ki.

Itt érdemes visszatérni a fővárosra, még akkor is, ha ezeket a körzeteket nem lehet tisztán összevetni a 2022-es számokkal. Ezekből az látszik, hogy Budapesten 2026-ra még tovább mélyült az a folyamat, amely már korábban is a Fidesz visszaszorulását mutatta. Ugyanez igaz Pest vármegyére is, ahol míg legutóbb az összes körzetet megnyerték a kormánypártok, most azonban mind a 14 körzetben vereséget szenvedtek.

Mindent összevetve elmondható, hogy a 2026-os választáson gyakorlatilag az összes körzetben komoly veszteségeket szenvedett el a Fidesz-KDNP, miközben kihívója nemcsak egységesítette a korábbi ellenzéki szavazókat, hanem tovább tudta növelni a korábbi ellenzéki tábor nagyságát is.

Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet