Magyar Péter bejelentette: a Tisza Párt megnyerte a választásokat

Búcsúzunk a legfrissebb adatokkal: 98,67 százalékos feldolgozottság mellett a Tiszának 138, a Fidesz-KDNP-nek 55, míg a Mi Hazánknak 6 mandátuma lesz az új parlamentben.

Köszönjük az egész napi figyelmet!

Rekord kétharmad! Ez az ország semmit nem tanult az elmúlt 16 évből. Gratulálni majd holnap fogok. Illik.

Ezeket a sorokat osztotta meg a korábbi jobbikos képviselő, akinek ezúttal nem jött össze a mandátumszerzés.

Közösségi oldalán gratulált a Tisza Pártnak és köszönte meg a Fidesz-KDNP szavazóinak a bizalmat Orbán Balázs, a leköszönő miniszterelnök politikai igazgatója.

Gratulált tiszás ellenfelének a győzelemhez Kálmán Olga, a DK képviselőjelöltje. A korábbi műsorvezető azt is írta közösségi oldalán közzétett posztjában, hogy lemondott elnökségi tagságáról.

A magyar űrhajós szerint a demokratikus Magyarország győzött, amely egy büszke, gyönyörű ország. Arra kért mindenkit, hogy vigyázzon magára és egymásra.

A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint, a Mi Hazánk Mozgalomnak hat képviselője jutott be a Parlamentbe az országgyűlési választási eredmények 96,89 százalékos feldolgozottsága mellet. A Tisza Párnak 138 képviselője, a Fidesznek pedig 55 képviselője lesz az új országgyűlésben.

Nagyot erősödött a forint a hétvégén: a pénteki, euróval szembeni 376-377 forintos sávról vasárnap estére egészen 367 forintig erősödött a magyar fizetőeszköz – ez napon belül majdnem 2 százalékos erősödést jelent.

Toroczkai László a Mi Hazánk eredményváróján megköszönte a választók támogatását, amellyel elérték az öt százalékos parlamenti küszöböt és hét képviselőjük bekerült a Parlamentbe. (Azóta frissültek az NVI adatai, 96 százalékos feldolgozottság mellett hat képviselővel számolhatnak.)

Toroczkai László a legkeményebb ellenállást ígéri a Tisza Pártnak. Ahogy Orbán Viktor már gratulált Magyar Péternek, én is szeretnék gratulálni a Facebooknak és a mögötte álló óriáscégnek, mert megszerezte az első magyar miniszterelnököt – mondta Toroczkai László.

Ukrajna mindig is jószomszédi kapcsolatokra törekedett – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közzétett magyar nyelvű bejegyzésében, reagálva a magyar parlamenti választások eredményére.

„Készen állunk a találkozókra és a közös konstruktív munkára mindkét nemzet javára, valamint Európa békéje, biztonsága és stabilitása érdekében” – fűzte hozzá.

Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnöke a Bem rakparton tartott beszédében felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnökök, hogy kérje fel, mint a választást megnyerő párt elnökét, miniszterelnöknek. Valamit azt is kiemelte, felszólítja Sulyok Tamást, hogy mondjon le.

A 2010-es kormányváltással együtt négyszer jutott kétharmadhoz a Fidesz – 68-67-67-68 százalékkal.

A legfrissebb, 95 százalékos feldolgozottsági adatok szerint a Tisza 69 százalék felett áll, ami a mandátumok számát (138) jelenti. Ez rekord lehet, amióta 199 képviselő ülhet be a Parlamentbe.

Persze maradt még néhány billegő egyéni körzet, így ez még változhat.

Ursula von der Leyen hozzátette: Európa mindig Magyarországot választotta. A bizottsági elnök úgy fogalmazott: egy ország visszatér az európai útjára. Az unió erősebbé válik – fűzte hozzá.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke ugyancsak az X-en közzétett bejegyzésében gratulált Magyar Péternek magyarországi országgyűlési választáson aratott győzelméhez. Bejegyzésében hangsúlyozta: Magyarország helye Európa szívében van.

Manfred Weber az Európai Néppárt elnöke bejegyzésében azt írta: „ma este a magyar nép győzelmet aratott Magyarországon. Megerősítették hogy a jobbközép emberközpontú politika nyeri a választást. Tartalom, megoldások, egység - nem üres szlogenek és félelemkeltés. Magyarország visszatért Európa szívébe”.

Kicsivel 23 óra előtt közel 91,9 százalékos a választási eredmények feldolgozottsága. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Tisza Pártnak 138, a Fidesznek 54, a Mi Hazánknak 7 képviselője lesz az új parlamentben.

Kicsivel 22 óra 30 után már közel 90 százalékos a választási eredmények feldolgozottsága.

A Nemzeti Választási Iroda 89,97 százalékos feldolgozottsága mellett a Tisza Pártnak 139, a Fidesznek 54, a Mi Hazánk Mozgalomnak 7 képviselője lesz az új parlamentben.

„Az első szó az örömé: a NER, Orbán rendszere ma véget ért. Gratulálok a Tisza pártnak, gratulálok Magyar Péternek” – mondta Dobrev Klára, a DK elnöke.

A DK elnöki tisztségéről lemondott. Mint mondta, ilyenkor egy demokratának ez a dolga. Vállalnia kell a felelősséget a kudarcért. A teljes elnöksége szintén lemond.

„Ez nem jelenti azt, hogy feladom, feladjuk. Minden erőmmel továbbra is a szociáldemokrácia értékeiért és a baloldali magyar emberekért fogok dolgozni” – tette hozzá.

Jelen állás szerint csak ők szereznek egyéniben győzelmet a Fidesznek. Ismert országos politikus nincs köztük. Ugyanakkor még sok a billegő körzet, köztük az alábbi választókerületek is. Van, ahol fél százalékpontos a különbség.

• Gyopáros Alpár (Győr-Moson-Sopron 03.)
• Ágh Péter (Vas 02.)
• V. Németh Zsolt (Vas 03.)
• Varga Gábor (Fejér 05.)
• Csibi Krisztina (Tolna 02.)
• Balla Mihály (Nógrád 02.)
• F. Kovács Sándor (Jász-Nagykun-Szolnok 03.)
• Tilki Attila (Szabolcs-Szatmár-Bereg 04.)
• Kovács Sándor (Szabolcs-Szatmár-Bereg 05.)
• Simon Miklós (Szabolcs-Szatmár-Bereg 06.)
• Vitányi István (Hajdú-Bihar 04.)
• Csuzda Gábor (Borsod-Abaúj-Zemplén 03.)

A vasi 02. számú egyéni választókerületben Ágh Péter (Fidesz) 23 174 szavazatot kapott, míg Strompová Viktória (Tisza) 22 185-at. Itt indult el „függetlenként” egy Magyar Péter nevű jelölt, ami sokaknak megtévesztő lehet – ő 778 szavazatot szerzett. A Tisza–Fidesz közötti szavazatkülönbség pedig mindössze 989 szavazat 91 százalékos feldolgozottság mellett.

77 százalékos feldolgozottságnál a Tisza beérte a Fideszt, már ami a listás szavazatokért járó mandátumokat illeti: jelenleg mindkét párt 42 mandátumon áll, míg a Mi Hazánk 7-en.

A Tisza listájára 2 millió (53 százalék), a Fideszére 1,4 millió szavazat (38 százalék) érkezett az eddigi, 69 százalékos listás feldolgozottsági adatok szerint, míg a Mi Hazánkra 223 ezer.

Az egyéni körzeteket nézve nem volt változás: itt 95-11-re vezet a Tisza a Fidesszel szemben.

Orbán Viktor rövid beszédet mondott a Fidesz eredményváróján. A leköszönő miniszterelnök úgy fogalmazott:

Orbán úgy fogalmazott, „a kormányzás súlya most nem nyomja a vállukat, ezért most az a dolguk, hogy megerősítsék a közösségüket. 2,5 millió magyar támogatott minket, soha nem fogjuk őket cserbenhagyni.”

Orbán Viktor azzal zárta beszédét, hogy soha, de soha nem adják fel, ezt mindenki tudja a teremben és az országban is.

A fővárosban még azt az egy választókerületet is elbukja a Fidesz, amit a 2022-es országgyűlési választáson még be tudott húzni.

63 százalékos feldolgozottság mellett Budapest 15-ös választókerületében, azaz a XVII. kerületben a Tisza jelöltje, Porcher Áron jelenleg több mint 60 százalékkal vezet, a fideszes Dunai Mónika 31 százalékon áll.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) 45,71 százalékos feldolgozottsága mellett a Tiszának 135, a Fidesznek 57, a Mi Hazánknak 7 képviselője jutott be a Parlamentbe. A korábbi 30 százalékos feldolgozottság mellett a Mi Hazánk Mozgalomnak még 8 képviselője volt a parlamentben.

A jogszabály-változás nyomán az idei választáson már lehetőség van az egyéni választókerületi szavazatok újraszámlálására még azelőtt, hogy az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság megállapította volna a választókerületi eredményt.

Közvetlenül a szavazás napját követően 10 óráig a második legtöbb szavazatot kapó jelölt kérheti a szavazatok újraszámlálását, ha az átjelentkezők és külképviseleteken szavazók szavazatainak megszámlálására kijelölt szavazókör kivételével már minden szavazókör jegyzőkönyve rendelkezésre áll és az első két helyen végzett jelölt között száz, vagy annál kevesebb a szavazatkülönbség.

Az újraszámlálást az egyéni választókerületi választási bizottság rendeli el, és erről tájékoztatni kell valamennyi érintett jelölőszervezetet és független jelöltet, mert ők jogosultak úgynevezett újraszámlálási megfigyelők megbízására. Az újraszámlálást a helyi választási bizottságok végzik el, amennyiben szükséges, a helyi választási iroda tagjainak segítségével. Az újraszámlálás helyét és idejét közzé kell tenni és legkésőbb szerdán újra kell számolni a szavazatokat.

Lehetőség van az újraszámlálást kérni a voksolást követő hetedik napon is, az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók szavazatainak megszámlálását követően. Ebben az esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (oevb) elrendeli a szavazatok újraszámlálását, ha a legtöbb szavazatot kapó jelöltek szavazatszámának különbsége száz vagy annál kevesebb és a második legtöbb szavazatot szerző jelölt ezt kéri április 19-én 10 óráig, vagy hivatalból, ha szavazategyenlőség alakult ki az első helyen végzett jelöltek között.

Ezekben az esetekben újra kell számolni valamennyi szavazatot, ha közvetlenül a szavazás után nem került sor újraszámlálásra. Ha már volt közvetlenül a szavazás után újraszámlálás, akkor csak az átjelentkezéssel és külképviseleten leadott szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókörben leadott voksokat kell újraszámolni. Az újraszámlálást április 19-én, vasárnap kell elvégezni.

Amennyiben újraszámlálásra kerül sor, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerület eredményét legkésőbb a szavazást követő 8. napon, hétfőn állapítja meg. A 2022-es országgyűlési választáson a legszorosabb eredmény Budapest 14. számú (XVII. kerületi székhelyű) egyéni választókerületében volt, itt végül 381 szavazat volt az első és második helyen végzett jelölt között. Az újraszámlálásra vonatkozó jogszabályi változás nem érinti a választás eredménye elleni "rendes" jogorvoslatot. A szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, csak az egyéni választókerületi választási bizottság eredménymegállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt lehet jogorvoslattal megtámadni.

Fellebbezni lehet az egyéni választókerületi választás szavazóköri eredményét megállapító döntés törvénysértő voltára, illetve a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva. Például törvénysértés lehet, ha valamelyik szavazatszámláló bizottság rosszul számlálta össze az egyes jelöltekre leadott szavazatokat vagy érvényesnek fogadott el érvénytelen voksot. Szintén lehet fellebbezni, ha az oevb rosszul adja össze a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvekben szereplő számokat vagy elírja az egyik számot.

A fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, a jogszabálysértés bizonyítékait, a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabálysértés megjelölését (vagy azt, hogy a fellebbező szerint a bizottság rosszul mérlegelte a körülményeket), a fellebbezést benyújtó nevét, lakcímét, postai értesítési címét (ha eltér a lakcímétől), személyi azonosítóját, azaz személyi számát (külföldön élő választópolgár esetében a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, jelölő- vagy más szervezetek esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számot). A fellebbezés elbírálására három napja van a Nemzeti Választási Bizottságnak. Az NVB határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására három nap áll rendelkezésre, és a Kúriának ugyancsak három napja van a kérelem elbírálására.

A Nemzeti Választási Iroda 52,04 százalékos egyéni választókerületi eredményei szerint a Tiszának egyéniben 93, a Fidesznek 13 képviselője jutott be eddig a parlamentbe. A Mi Hazánknak 21 órás adatok szerint még nincs egyéni képviselője.

Nem áll meg az M2-es metró a Batthyány téri állomáson, mert megtelt a Batthyány tér, ahol a Tisza Párt az eredményváróját tartja – írta meg olvasói jelzés alapján a 24.hu.

A rendezvény pontos helyszíne a Batthyány tér, a Bem rakpart és az Angelo Rotta rakpart lesz a pártelnök tájékoztatása szerint.

A Nemzeti Választási Iroda 29,21 százalékos feldolgozottsága mellett a Tiszának 132, a Fidesznek 59, a Mi Hazánknak 8 képviselője jutott be a Parlamentbe.

Bátran kimondhatjuk, hogy a Tisza Párt nyerte meg a választást – hangsúlyozta László Róbert, a Political Capital elemzője. Mint mondta, ez 100 százalékig biztos.

Most 132 mandátuma van a Tiszának, ennél sokkal több lesz az elemző szerint. A kétharmad is meglehet.

A Redditen arról írnak, hogy Orbán Viktor eltűnt a Bálnában megrendezett fideszes eredményváróról, ráadásul már több mint 4 órája nem posztolt semmilyen közösségi oldalon sem.

Mások azt írták, hogy közben az Andrássy úton a Hősök tere felől elindult egy konvoj sok rendőrrel. A beszámolók szerint sokan videózták az eseményeket és azt kiabálták, hogy „menekülj, Vitya”.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) 21,54 százalékos feldolgozottsága mellett a Tiszának 128, a Fidesznek 62, a Mi Hazánknak 8 képviselője jut be a Parlamentbe. A DK-nak egyelőre nulla, a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak is egyelőre egyetlen képviselője sincs a parlamentben.

A Tiszta Szavazás Koalíció közlése szerint Hajdú-Bihar megye 3-as számú választókerületéhez tartozó Hajdúsámsonból, illetve az 1-es számú körzetbe tartozó Martinkáról szavazók szállítását jelentették. A választás tisztaságát felügyelő megfigyelők úgy látták, hogy ugyanaz az autó többször is fordult, és azzal indokolták az utaztatást, hogy rokonokat, illetve mozgásukban korlátozott embereket segítenek eljutni szavazni – írta meg a Telex.

Somogy megye 3-as számú egyéni országgyűlési választókerületében, Pusztakovácsiban tiltott mozgósítás gyanúja merült fel. A koalíció tájékoztatása szerint egy fideszes delegált a szavazókör előtt telefonon próbált szavazókat mozgósítani. Az esetről hangfelvétel is készült, amely alapján kifogást terveznek benyújtani.

Szintén Somogyból érkezett bejelentés, miszerint Nagybajomban a szavazókörből kilépők a közeli Nemzeti Dohányboltban ingyen italcsomagot kaptak. Emellett Hajdúböszörményben sajtot, Turán pedig ajándékcsomagot osztottak a voksolás után érkezőknek.

Létezik egy budapesti választókerület, ahol az egyik körzetben 100 százalékos részvételt regisztráltak. Újbuda Facebook oldala szerint a választási térkép 2024-es átrajzolása során a 01. választókerületben sikerült kialakítani egy 6 fős szavazókört.

Jó hír: mind a hat fő elment már szavazni, így a 25. számú szavazókörben immáron 100 százalékos a részvételi arány.

A Tisza Párt a választási kampány utolsó öt napjában végzett Medián-felmérés szerint a listás szavazatok 55,5 százalékára számíthat, míg a Fidesz legvalószínűbb eredménye 37,9 százalék. A Mi Hazánk a prognózis szerint kiesik az Országgyűlésből. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Tisza várható mandátumszáma 131-139 között mozog. 133-tól egy pártnak alkotmányozó kétharmada van – írja a HVG.

A Medián mérése szerint apártok valószínű listás szavazataránya:

• Tisza Párt: 55,5
• Fidesz: 37,9
• Mi Hazánk: 3,9
• DK: 1,4
• MKKP: 1,3

A parlamenti mandátumok pedig a következőképpen alakulnak:

• Tisza: 135 (131-139)
• Fidesz-KDNP: 63 (59-67)
• Roma nemzetiségi: 1

Az Alapjogokért Központ választás előtti napokban készült kutatása szerint:

• a Fidesz–KDNP 44,5,
• a Tisza Párt 42 százalékon áll a biztos szavazók körében.

A felmérés alapján a Mi Hazánk 7 százalékot érhet el, míg a DK 4, az MKKP 2,5 százalék körül mozog.

A kutatás nyitott politikai versenyt jelez, ugyanakkor magas részvétel mellett kormánypárti többséget valószínűsít, több egyéni körzetben is jobboldali előnnyel.

A rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy az NVI és annak a több tízezer embernek a munkáját, aki a választások lebonyolításában részt vesz, bárki joggal megkérdőjelezhette volna – mondta Rácz András Oroszország-szakértő.

Azt gondolja, hogy a Fidesz választási csalást figyelő úgynevezett demokrácia-központjai a nemzeti intézményekbe vetett bizalom rombolásának számítanak, és ezt mélységesen felelőtlennek tartja.

Szerinte ez a kezdeményezés olyan, mint a Szovjetunió felbomlásakor a kommunisták a demokráciáért frakció volt, vagy a farkasok a vegetarianizmusért.

Ezzel a kormányzó párt azt mondja, hogy ha szabálytalanság van, akkor ne a hatóságokban bízz, arra buzdít, hogy ne a sokszorosan bizonyított, megbízható hatóságokban bízzon, hanem egy pártban, az egyszerűen logikusan nem érthető meg, „ez a pártállam definíciója”.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz egy esetleges választási vereség esetén csalásra hivatkozva nem fogja elfogadni a végeredményt, azt mondta, hogy „elég szomorú, hogy ilyet kell mondanom, de nem tudom kizárni, és ez baj”, de őszintén reméli, hogy nem lesz ilyen.

Bár végeredményt egyelőre nem hirdettek, azt már most látni, hogy az utolsó urnazárás előtti, 18.30-as részvételi adatok szerint Győr-Moson-Sopron és Vas vármegye stabilan őrzi helyét az élen, 81,95, illetve 81,56 százalékos aránnyal.

Ami pedig érdekes fejlemény, hogy mind Budapest, mind Pest megye egyaránt, századra pontosan 80,96 százalékos részvételt tudott összehozni. Minden más megyében 80 százalék alatti, de 70 feletti eredményt könyvelhetünk el az urnazárás előtt fél órával.

A két sereghajtó vármegye változatlanul Borsod és Szabolcs, az NVI adatai nyomán 71,92 és 72,62 százalékkal.

Mindenesetre már most látszik, ez nap nem pusztán feltűnően sok választót mozgatott meg, hanem – ahogy az már napközben is körvonalazódott – valóban rekordrészvételt jelent a magyarországi országgyűlési választások történetében.

Óriási szavazási lázban égett Budapest. A fővárosban a választásra jogosult 1,2 millió szavazásra jogosult 80,96 százaléka elment voksolni 18:30-ig.

Az országos részvételi adat 18:30-kor 77,8 százalék volt.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint Budapesten van olyan egyéni választókerület, ahol a 85 százalékot is meghaladja a részvételi arány.

Budapest 3. számú egyéni választókerületében, ahol Magyar Péter is elindult, a szavazók 85,64 százaléka élt a szavazati jogával 18:30-ig. 15 órakor még a Rákosmentén élők, vagyis a 15. választókerület szavazói voltak a legaktívabbak. A XVII. kerületiek a 18:30-as adatok szerint már csak a harmadik legtöbb voksolót tudták felmutatni. A szavazásra jogosultak 84,03 százaléka adta le a szavazatát. A második legaktívabbak Budapesten a 4. számú szavazókör lakosai voltak, a jogosultak 84,17 százaléka voksolt 18:30-ig.

A legkevésbé aktív szavazókörök között van a 2. számú egyéni választókerület, ahol a szavazók 72,98 százaléka voksolt Budapesten, ez a leggyengébb fővárosi adat 18:30-kor.

A 9. számú egyéni szavazókörben az ott élők 78,37 százaléka húzta be az x-et. Szintén a sereghajtó egyéni szavazókerületek között van az 5. számú egyéni választókerület is, az ott élők 78,45 százaléka élt szavazati jogával 18:30-ig.

A Tisza Párt a szavazatok 55 százalékára, a Fidesz pedig 38 százalékára számíthat a vasárnapi választáson – erre jutott a 21 Kutatóközpont, amelyik a Telex megbízásából készített közvélemény-kutatást, mely szerint a Mi Hazánk 5 százalékot, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1-1 százalékot kaphat. Ez az eredmény azt jelenti, hogy 80 százalékot megközelítő részvétel esetén a Tisza Pártnak rekord, közel 3 200 000, a Fidesznek pedig nagyságrendileg 2 300 000 belföldi (magyarországi lakcímmel rendelkező) szavazója lenne.

Mandátumkalkulációjuk alapján pillanatnyilag kis híján kétharmados Tisza-győzelmet jelentenének. A Tisza 132, a Fidesz (a nemzetiségi képviselővel együtt) 62, a Mi Hazánk pedig 5 mandátumra számíthatna a kalkulátor becslése szerint.

Závecz Tibor az ATV választási műsorában szintén urnazárás után mutatta be a legfrissebb, kifejezetten a csatornának készített felmérését, miszerint 80 százalék körül részvételi aránynál a Závecz Research becslése szerint a Tisza Párt a listás szavazatok 54 százalékát kapja, a Fidesz-KDNP 40 százalékot zsebel be. A Mi Hazánk 4 százalékon végez, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyaránt 1-1 százalékon marad, a parlamenti bejutási küszöb alatt. Eszerint a Tisza Párt 127–133 mandátumot szerezhet – a felső határ éppen eléri a kétharmadhoz szükséges 133-as számot. A Fidesz-KDNP eredménye 66–70 mandátumra lehet elég.

„Ezen a lapon is a Fideszt szeretné támogatni? Akkor az elsőt ikszelje be” – mondta egy férfi egy idős hölgynek, miután bement hozzá a szavazófülkébe. Erről közölt egy rejtett kamerás felvételt a De Akcióközösség.

„Kinek szavazol? Minek vagy itt? Menjél haza! Ha fideszes vagy, akkor nem bántalak!” – ezt üvöltötte Heves 9-es számú szavazóköre előtt egy helyi lakos. A romák lakta városrész szavazóköréhez gyanús fekete BMW szállít szavazókat.

Ebben a szavazókörzetben egyébként Szabó Zsolt fideszes képviselő nevében osztottak élelmiszer-csomagokat húsvét alkalmából a cigány kisebbségnek. Ezt több lakos is megerősítette a 24.hu-nak. További részletek cikkünkben.

Legyen stabil devizánk, ne nálunk legyen a legmagasabb az infláció, ne avatkozzunk be a piac működésébe, ne legyen túl nagy a költségvetés hiánya – először ezeket az alapfunkciókat kell elérni a gazdaságban, ezt követően lehet csak azon gondolkodni, hogy miként fejlesztjük tovább a magyar gazdaságot – mondta Zsiday Viktor közgazdász a Telexnek.

Mint mondta, az elmúlt két évtized pozitív fejleménye, hogy Magyarországról eltűnt az az alacsony szintű korrupció, ami az 1990-es években még jellemző volt, például lecsökkent az adócsalók száma.

„Cserébe kaptunk egy foglyul ejtett államot, amiben azért születnek törvények, hogy a baráti, haveri körünk gazdagodjon, a pénzük pedig azért kell, hogy megtartsuk a hatalmat”

– húzta alá.

„A forintot lehet, hogy érdemes lenne elfelejteni” – hangsúlyozta. A közép-kelet-európai országokban nálunk a legmagasabb az euró bevezetésének támogatottsága. Ha tudunk kredibilis módon találni egy dátumot az eurózónába való belépésre, az fogja fejezni azt, hogy Magyarország az Európai Unió (EU) részévé akar válni.

Zsiday szerint a magyar gazdaság egyik rákfenéje a bizalom elvesztése.

A miniszterelnök szülőfalujában minden jel és az NVI adatai szerint gyakorlatilag mindenkit mozgósítani tudtak, akit csak lehetett: Felcsút összesen két szavazókörrel rendelkezik, az egyikben, a 002. számúban az országos részvételt messze felülmúló, 83,46 százalékos, míg a másikban, a 001-esben 78,97 százalékos részvételről jöttek adatok. Az előbbi 666, utóbbi pedig 553 fő voksolását jelenti a 17 órai adatok alapján.

A legfrissebb, 18.30 után közzétett részvételi adatok már azt mutatják, hogy a 002-es szavazókör 86,84, a 001-es számú pedig 81,97 százalékos részvételt produkált eddig.

Ez 693, illetve 573 választópolgárt jelent.

A police.hu beszámolója szerint az egyik X. kerületi szavazókörben lett rosszul a számlálóbizottság egyik tagja 15 óra magasságában, az idős férfi újraélesztését egy másik bizottsági tag kezdte meg azonnal, majd két választópolgár folytatta.

A helyszínre érkező rendőrök átvették az újraélesztést, majd a kiérkező mentők folytatták, egy óráig küzdöttek, hogy a férfi szállítható állapotba kerüljön. Erőfeszítéseiket siker koronázta, az idős férfit kórházba szállították.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 18:30-ig a választásra jogosultak 77,80 százaléka szavazott.

Jelenleg a névjegyzékben több, mint 7,5 millió választásra jogosult van.

Így alakult a 2026-os országgyűlési szavazás:

• – 18:30-ig a szavazók 77,80 százaléka szavazott;
• – 17 óráig a szavazók 74,23 százaléka húzta be az x-et;
• – 15 óráig a választók 66,01 százaléka voksolt;
• – 13 óráig a szavazók 54,14 százalék ment el;
• – 11 óráig a szavazók 37,98 százaléka szavazott;
• – 9 óráig a szavazók 16,89 százaléka szavazott;
• – 7 óráig szavazók 3,46 százaléka voksolt;

A 2026-os országgyűlési választáson már 17 órakor megdőlt a részvételi rekord, ami 2002-ben 73,51 százalék volt.

Kiemelkedően magas részvételi arányok rajzolódnak ki Budapesten a 17 órás adatok alapján: több választókerületben már a 80 százalékot közelíti vagy meg is haladja a részvétel – közölte a Nemzeti Választási Iroda.

• A fővárosban a választók 77,18 százaléka szavazott délután ötig.
• Az országos adat 74,23 százalék volt 17 órakor.

Budapest 3. számú egyéni választókerületében, ahol Magyar Péter is elindult, a szavazók 81,14 százaléka élt szavazati jogával, ez volt a legaktívabb körzet. 15 órakor még a Rákosmentén élők vagyis a 15. választókerület szavazói voltak a legaktívabbak. A XVII. kerületiek a 17 órás adatok szerint már csak a második legtöbb voksolót tudják felmutatni, a szavazásra jogosultak 80,75 százaléka adta le a szavazatát. A harmadik legaktívabb egyéni választókerület Budapesten a 14. számú választókerület lett, ahol a választok 79,93 százaléka jelent meg.

A legkevesebb voksoló Budapesten a 2. számú szavazókörbe ment el szavazni, itt a választásra jogosultak 68,87 százaléka vett részt 17 óráig az országgyűlési választáson. Szintén kevesen mentek el az 1. számú egyéni választókörben is, itt a voksolók 74,48 százaléka jelent meg délután ötig. Az 5. számú választókörben pedig 74,56 százaléka élt a szavazati jogával.

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint Pest Vármegye 1. választókerületének Érd, 10. számú szavazókörében egy választópolgár tévedésből egy másik választópolgár mellett írta alá a nevét. Az adminisztratív hibát a névjegyzékben korrigálták.

Veresegyház 009. számú szavazókörben egy választópolgár elhagyta a személyi igazolványát. A zárásig a személyi igazolvány a szavazóhelyiségben marad, utána leadják a HVI-nél.

Előszállás 001. számú szavazókörében a szavazatszámláló bizottság egyik delegált tagja rosszul érezte magát, de nem igényelt orvosi ellátást, a szavazóhelyiségből 12 óra 15 perckor távozott. Amennyiben engedi az egészségi állapota, szándékában áll visszatérni.

A szavazatszámláló bizottság 7 fővel határozatképes, ezért nincs szükség egyéb intézkedésre.

Nyílik az olló folyamatosan Magyar Péter és Orbán Viktor között a Polymarketen. A legtöbben, a fogadók mintegy 85 százaléka arra számít, hogy Magyar Péter lesz a következő miniszterelnök, legalábbis ez derült ki a 17 órás részvételi adatok után.

A felületen fogadók eddig több mint 71 millió dollárt tettek Magyarország következő miniszterelnökére.

Érdekesség, hogy 1 százalék alatt ugyan, de ott van a listán Kapitány István, Dobrev Klára, Toroczkai László és Lázár János is.

Legkésőbb vasárnap 16 óráig meg kell semmisíteniük az országgyűlési választáson induló pártoknak, nemzetiségi önkormányzatoknak és jelölteknek a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok (választási irodától kapott) adatait – közölte az MTI.

A választási eljárásról szóló törvény lehetővé teszi az országgyűlési választásra nyilvántartásba vett jelölteknek, hogy a kampány céljaira a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét igényeljék az illetékes választási irodától, a listát állító pártok, illetve nemzetiségi önkormányzatok ugyanezeket az adatokat a Nemzeti Választási Irodától (NVI) kaphatták meg.

Ismertették, a megkereséseknek a választási irodák legkorábban akkor tehettek eleget, ha az illetékes bizottságok nyilvántartásba vették a jelöltet, illetve a pártok, valamint a nemzetiségi önkormányzatok által állított listát, és csak akkor, ha a kérelmezők igazolták, hogy befizették az adatszolgáltatás díját. A nemzetiségi önkormányzatok ingyenesen juthattak az adatokhoz. A névjegyzéki adatokat a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt vette meg. Ezeket az információkat kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehetett felhasználni, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.

Az adatokat legkésőbb a szavazás napján 16 óráig meg kell semmisíteni, az erről készült jegyzőkönyvet pedig a jelölt és a jelölőszervezet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának – írták.

A Nemzeti Választási Iroda várhatóan este 8 órától közli az országgyűlési választás eredményeit a valasztas.hu oldalon, tíz percenkénti frissítéssel.

Először az egyéni jelöltekre leadott számlálják meg a szavazatszámláló bizottságok, ezt az országos pártlistás szavazatok követik, majd a nemzetiségi listákra leadott voksokat összesítik.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok összeszámlálásának eredményét haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához, amely rögzíti azokat az informatikai rendszerben. Így tehát először az egyéni választókerületi választások eredményei kerülnek fel az NVI internetes tájékoztató oldalára, a valasztas.hu-ra – ismertette az MTI.

A Nemzeti Választási Iroda eközben urnazárás után megkezdi az országgyűlési választásra hozzájuk eddig beérkezett csaknem 232 ezer levélszavazat felbontását és a szavazólapok szkennelését is. Ezek eredményét ugyancsak közzéteszik vasárnap este a valasztas.hu oldalon.

Az átjelentkezéssel leadott szavazatok „bevárása” miatt azonban a választás egyéni választókerületi eredményeit legkésőbb jövő szombaton – amennyiben a jelöltek között száz, vagy annál kisebb a különbség, és érkezett újraszámlálásra vonatkozó igény, akkor hétfőn – kell megállapítaniuk az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságoknak, addig csak előzetes eredményekről lehet beszélni.

„A Fidesz trükkjeinek – a megfélemlítésnek, zsarolásnak, szavazatvásárlásnak – a gyümölcse a délutáni órákban érhetett be, ilyenkor mennek ugyanis szavazni azok, akik maguktól nem mennének, de egy-két ajándékkal rávehetők” – nyilatkozta az Economxnak Horn Gábor.

A Republikon elemzője ebben a cikkünkben mondta, el, hogy az 5 órás adatok, amely szerint a választók 74,23 százaléka ment el szavazni, mit is jelent pontosan.

Az MTI a kampányhajrában, azaz április 1. és 11. között 354 hírt közölt Orbán Viktorról, miközben csak 36-ot Magyar Péterről.

Ez majdnem tízszeres különbséget jelent, ami sok mindent elárul az állami hírügynökség működéséről.

Magyar Péter, a Tisza elnöke korábban arról beszélt, hogy a kormányváltást követően azonnal felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását a megfelelő működés feltételeinek megteremtéséig.

További részleteket ebben a cikkünkben olvashat.

A legfrissebb részvételi adatok alapján már eldőlt: ez minden idők legnagyobb részvételű magyar országgyűlési választása, az országos átlag immár 74,23 százalékra ugrott.

Vármegyei alábontásban ebből a szempontból Győr-Moson-Sopron eddig a legaktívabb, ahol is a választók 78,19 százaléka ballagott el a megfelelő szavazóhelyiségekbe. Az ezüstérmet Vas vármegye zsebelte be 77,66 százalékkal, majd – a nap folyamán még élen járó – Pest megye a harmadik legnagyobb részvételi arányt produkálta 77,58 százalék mellett. Érdekesség, hogy Budapest egyelőre a negyedik helyre szorult, de 77,18 százalékkal szorosan követi a fővárost körülölelő vármegyét.

A legkevésbé azonban továbbra is az ország északkeleti szegletét mozgatta meg a választás napja: Borsod-Abaúj-Zemplén 68,13, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye pedig 68,91 százalékot tudhat magáénak a részvételi arányok terén.

„Nem tartom üzletembernek egyáltalán” – mondta Mészáros Lőrincről Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz alapítója és tulajdonosa a Telexnek.

Mint mondta, nem tudja, mi történt Orbán Viktorral, pedig a 2010-es években ő volt az egyik példaképe.

Az üzletember retteg attól, hogy Magyarországot kirakják az EU-ból.

„Átalakult úgy a magyar gazdaság, hogy a magyar gazdaságnak a valós üzleti szféráját nem kérdezik meg, nem kérnek tanácsot” – mondta Balogh.

Hangsúlyozta: a Fidesz olyan vállalkozókat nevel ki, akik nem értenek ahhoz, amit csinálnak.

Pécsen és Miskolcon is felfüggesztették a voksolást, bombariadó szakította félbe a szavazási procedúrát. Az Index azt írja,

rendőrök és keresőkutyák lepték el a szavazókört, a voksolás leállt, majd az épület átvizsgálása után újraindult.

Ideiglenesen a miskolci a Gárdonyi Géza Művelődési Házban állították le a szavazást a minap.hu értesülése szerint. Ilyenkor a hatóság intézkedése után folytatódhat a választás, és aki 19 óráig sorba áll, az mindenképp leadhatja a voksát. Végül csak félórára szakadt meg a szavazás folyamata.

A pécsi voksolást is bombariadó zavarta meg: a Lánc utcai rendelőintézetben működő szavazóhelyiségekben rövid időre fel kellett függeszteni a voksolás menetét. Ott a Szabad Pécs szerint telefonon érkezett fenyegetés egy állítólagos robbanószerkezetről. A helyszínre szintén kivonultak a rendőrök, majd rövid időn belül a pécsiek is újból az urnákhoz vonulhattak.

Török Gábor még a 15 órai részvételi adatokra reagált egy rövidebb posztban.

A részvétel tekintetében szinte biztosan történelmi választásról beszélhetünk, és a korábban elképzelhetetlennek mondott 80 százalékos végső eredmény elérése sem tűnik már lehetetlennek

– valószínűsítette a politikai elemző, aki egyben hozzáfűzte: „hogy ez kinek kedvez vagy kinek nem, arról este 8-9 óráig még jókat lehet elmélkedni”.

A politológus abban is bízik, hogy korán érkező választási eredmények érkeznek majd.

A tűzfal védelmi beállításának finomhangolása miatt nem volt elérhető az új látogatók számára a valasztas.hu honlap vasárnap délután egy rövid időre – közölte a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság ülésén vasárnap.

Az NVI-t vezető Nagy Attila ugyanakkor hangsúlyozta:

a választás hivatalos oldala, a valasztas.hu nem állt le.

Elmondása szerint a sok érdeklődő miatt a tűzfal védelmi beállítását finomhangolták az informatikusok délután, aminek az lett az eredménye, hogy a honlap új látogatói nem tudták elérni a honlapot. Hozzátette: amikor ezt észlelték, javították.

A honlap stabil és jól működik – jelentette ki az NVI-elnök a friss részvételi adatokat mutató oldalról.

Az országgyűlési választáson azok a választópolgárok, akik nem a lakóhelyükön szavaznak (mintegy 224 ezren), speciális eljárás szerint adják le voksukat. Ők a szavazatszámláló bizottságtól egy úgynevezett zöld borítékot kapnak, amelybe a kitöltött szavazólapokat kell helyezniük, majd lezárva az urnába dobniuk. Erre azért van szükség, mert ezek a szavazatok később a választó lakóhelye szerinti egyéni választókerületbe kerülnek továbbításra. A bizottság a névjegyzék alapján határozza meg, hogy az átjelentkezett szavazó melyik egyéni választókerület szavazólapját kapja meg a párt- vagy nemzetiségi lista mellett.

A zöld borítékon egyértelműen szerepel az adott választókerület megjelölése, ezért kiemelten fontos, hogy a választó ellenőrizze: valóban a saját körzetéhez tartozó borítékot és szavazólapot kapta-e.

Amennyiben ugyanis a bizottság téved, és másik választókerülethez tartozó dokumentumokat ad át, a szavazat gyakorlatilag elveszik. Ennek oka, hogy a borítékokat csak abban a választókerületben bontják fel, amely a borítékon szerepel. Ha ott derül ki a hiba, a szavazatot már nem lehet a megfelelő helyre továbbítani. A szavazás után a bizottság az urna felbontásakor különválogatja a zöld borítékokat, megszámolja őket, majd szállítóborítékba vagy dobozba helyezi. Ezeken feltüntetik a szükséges azonosító adatokat, valamint a bennük lévő borítékok számát. A zöld borítékokat nem szabad felbontani; azokat a Nemzeti Választási Irodába szállítják, ahol egyéni választókerületek szerint szétválogatják. A szavazatok végül – a külképviseleteken leadott voksokkal együtt – visszakerülnek a megfelelő választókerületekbe. Itt a korábban fel nem bontott urnák tartalmával összekeverve számolják meg őket, biztosítva ezzel a szavazás titkosságát és az eredmények egységes feldolgozását.

„Jelenleg úgy állunk, hogy a legmagasabb részvételi arány Budapesten és Pest vármegyében van, ezek a területek abszolút kiugró értéket mutatnak. Ez pedig a Tiszának kedvez” – mondta Pulai András az Economxnek.

A Publicus elemzője arról is beszélt, hogy mit jelent a borsodi és szabolcsi választókerületek jelenlegi aktivitása – erről ebben a cikkünkben olvashat.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 17 óráig a választásra jogosultak 74,23 százaléka szavazott eddig. Jelenleg a névjegyzékben több, mint 7,5 millió választásra jogosult van.

15 óráig a választók 66,01 százaléka voksolt, 13 óráig a szavazók 54,14 százalék ment el. De már a délelőtt is nagyon aktívak voltak a választásra jogosultak, reggel 9 óráig a voksolók 16,88 százaléka behúzta a szavazólapon az x-et.

Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője az Index megkeresésére azt mondta, várható volt a rekordközeli részvétel, ugyanakkor még az előzetes becsléseket is felülmúlják a mostani számok.

A volt miniszter szerint ha a tendencia kitart, akkor akár a 80-85 százalékos végső részvétel sem zárható ki. Emlékeztetett, hogy korábban többször is előfordult, hogy az ellenzék kifejezetten örült a magas részvételnek, mivel azt feltételezte, hogy az neki kedvez, ám ez végül rendre a Fidesznek kedvezett. Ezért most sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy most kinek kedvez a magas részvétel.

Fodor szerint miközben a kormánypárt továbbra is erős a szervezettségben és a választók elérésében, a Tisza Párt mögött jelentős lendület és lelkesedés érzékelhető. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy egy 75 százalék feletti részvétel már jelentősen befolyásolhatja a kisebb pártok esélyeit is. Ilyen magas részvétel mellett ugyanis könnyen lehet, hogy a bejutási küszöb környékén mozgó pártok, mint a Kutyapárt vagy a DK, nem jutnak végül parlamenti mandátumhoz.

Vasárnapi hírlevelében az elemző öt tippet ad, hogyan érdemes értelmezni a nap eseményeit.

– A 13 órás részvételi adat már utal rá, mi az idei mintázat. Eddig 2002-ben volt a rekord, amikor délután 1-kor 42,8 százalék volt az arány, estére 73,5 százalék. Dull Szabolcs szerint ha ugyanaz a mintázat, mint 2022-ben és 2018-ban, akkor a Fidesznek kedvező a magas adat, ám ha politikai átbillenés történt, akkor az a sok protesztszavazó aktivitását mutatja, vagyis a Tisza lehet nyeregben.

– Az első hivatalos adatok este 8 és fél kilenc körül érkeznek, addig a találgatásokra lehet hagyatkozni. Ám a pártképviselők nyilatkozatai árulkodók, mivel hamarabb jutnak információkhoz például a szavazóköri delegáltaktól, illetve a részvételből ki tudják kombinálni a mozgósításuk sikerét. Amelyik pártnál bezárkóznak és nem nyilatkoznak szívesen, az arra utal, hogy nem állnak jól, míg ennek ellenkezője is értelemszerűen figyelemre méltó.

– Érdemes a listák mellett a mandátumot is nézni: az egyéni választókerületek állása fontosabb lehet, és az esti eredményközlésnél a legfontosabb a parlamenti patkó. Szoros állásnál előfordulhat, hogy a Tisza nyeri a listás szavazást, de a Fidesznek van mandátumtöbbsége. Emellett, a listás adatközlésnél 20 százalék körül már látszik az az arány, mennyire lesz szoros a vége – jegyzi meg a szakértő.

– A csatatér vagy billegő kerületek olyan egyéni választókerületek, ahol mindkét nagy párt számára van esély a nyerésre, ezért ezeket is beszédes lehet figyelni – ilyen például Salgótarján, Tapolca, Békés, Győr 2, Nyíregyháza 2, Komárom, Cegléd.

– A pezsgőbontás előtt a legbiztosabb kivárni Orbán Viktor és Magyar Péter beszédét az adtcunami után. Ha egyértelmű, erős győztes születik, aki győzelmi beszédet tart, az már eldöntheti az estét, ám kérdés az is, hogy a vesztes fél eközben elismeri-e az eredményt. Márpedig az elemző szerint a két vezető beszédén múlik a további hetek és hónapok sorsa.

Még a 17 órai részvételi adatok előtt posztolt Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnökjelöltje, aki szerint rekordrészvétel lesz a 2026-os országgyűlési választáson.

írta közösségi oldalán Magyar Péter.

Még sosem volt akkora érdeklődés Magyarország iránt, mint most az országgyűlési választások miatt.

Az X-en (Twitteren) a top 10-es keresési listán hazánk vezet olyan címkékkel, mint Magyarország, Tisza, választások, Fidesz, Orbán.

Tehát nemcsak a külföldi sajtó foglalkozik kiemelten a választásokkal, hanem a nemzetközi politikai elemzők is szinte kizárólag április 12-ről írnak – írja a 444.

„Sok szerencsét ma a magyar népnek, akik megérdemlik, hogy megszabaduljanak egy korrupt Kreml-bérenc uralmától. Legyen a demokrácia és a jólét felé vezető visszatérésük vérontás nélküli” – írta az X-en Garri Kaszparov korábbi orosz sakkvilágbajnok, aki az egyik legismertebb orosz ellenzéki politikusnak számít Nyugat-Európában.

Bombicz Tamás, Budapest 14. számú egyéni választó kerületének kutyapártos jelöltje, a XVI. kerületben egészen szokatlan módon adta le a szavazatát: fürdőköpenyben és fogkefével a szájában. A pillanatot a kerületi MKKP is megörökítette.

Mint írják, a „képviselőjelölt úr nem bírt várni és még a fogmosás befejezése előtt jó helyre húzta az X-et″.

Jó eséllyel a mostani országgyűlési választások kiélezettségét és magas részvételét támasztja alá, hogy munkatársunk úgy értesült, az egyik dunántúli szavazókörben egy negyvenes éveiben járó választó saját bevallása szerint ma szavazott életében először.

A HVG olvasója vette észre az írót a milánói konzulátusnál, ahol mintegy két órát kellett sorban állni a szavazat leadásához. Ezt Krasznahorkai László is megtette, a lap szerint különösebb feltűnés nélkül.

A Nemzeti Választási Iroda újabb rendkívüli eseményekről számolt be. A Baranyai vármegyei Magyarsarlóson rosszul érezte magát a Helyi Választási Bizottság egyik tagja, aki emiatt nem tud részt venni a további választási munkálatokban. Orvosi ellátást nem igényelt, a szavazóhelyiséget önállóan hagyta el. A Bizottság 7 fővel határozatképes, ezért nincs szükség egyéb intézkedésre.

A Győr-Moson-Sopron vármegyei Nyúl 002. számú választókörében egy választópolgár rosszul lett. Az SZSZB elnöke mentőt hívott, akik a helyszínen ellátták a választópolgárt, majd kórházba szállítottak. A szavazás menetét nem befolyásolta az esemény.

Somogy vármegyében, Nagybajom 002. számú szavazókörben 8 óra 55 perckor a tűzjelző megszólalt. Az intézmény karbantartója és a Böhönyei Önkormányzati Tűzoltóság az épületet körbejárta, ugyanakkor tüzet vagy arra utaló nyomot nem találtak. Megállapították, hogy tévesen indította be az érzékelő a tűzjelzőt. Ezidő alatt nem tartózkodott választópolgár az épületben. Az esemény miatt nem kellett felfüggeszteni a szavazást.

A látássérült választópolgárok is megőrizhetik a szavazatuk titkosságát: ők egy Braille-írással ellátott szavazósablont vehetnek igénybe a voksoláson annak érdekében, hogy önállóan adhassák le szavazatukat.

Ilyen sablon azonban csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár azt előzetesen igényelte április 2-án 16 óráig.

A Braille-szavazósablon egy olyan, kartonból készített tasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, ki van vágva - magyarázta az MTI.

Maga a szavazás pedig úgy zajlik, hogy a szavazólapot a számláló bizottság becsúsztatja a sablonba, oly módon, hogy a sablon kivágásai sorban illeszkedjenek a szavazólapon feltüntetett, a szavazat elhelyezésére szolgáló körökhöz.

Emellett a bizottság átadja a választópolgárnak a jelöltek, illetve listák felsorolását tartalmazó, Braille-írással készült tájékoztatót is.

A látássérült választópolgár a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, illetve sorszámát és az általa választott válasz kivágásán keresztül a szavazólapon berajzolja az X-et.

A szavazást követően a választópolgár a szavazólapokat kiveszi a szavazósablonokból, borítékba helyezi (a boríték használata ebben az esetben sem kötelező, de a látássérült választópolgár esetében nagyobb a veszélye, hogy véletlenül úgy hajtogatja a szavazólapot, hogy boríték használata nélkül a szavazat láthatóvá válik), majd az urnába dobja, a szavazósablonokat és a tájékoztatót pedig visszaadja a bizottságnak.

Budapest 15. számú egyéni választókerülete a XVII. kerület a legaktívabb a fővárosban:

a Rákosmentén élők a 15 órás adatok szerint a választók 73,26 százaléka élt a szavazati jogával a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.

A dobogó második helyén – választói aktivitás szempontjából – a XVI. kerületben élők, vagyis a 14. számú választókerület lakói mentek el a legtöbben voksolni. A választásra jogosultak 71,88 százaléka adta le a szavazatát. A harmadik legaktívabb fővárosi választókerület a 10. választókerület, a szavazók 71, 66 százaléka töltötte ki a szavazólapokat vasárnap 15 óráig.

A legalacsonyabb aktivitást 15 óráig a 2. számú választókerületben élők mutatták, ők a V., a VIII., és a IX. kerületben élnek. A választásra jogosultak 61,16 százaléka gondolta úgy, hogy él szavazati jogával. A sereghajtók között a dobogó második helyére a 1. számú választókerület lakó kerültek. Vasárnap 15 óráig 66,07 százalékuk ment el voksolni. Szintén alacsony a választók aktivitása az 5. számú választókerületben is. Vasárnap 15 óráig a szavazatra jogosultak 66,84 százaléka ment el a szavazókörbe és adta le a voksát.

A Nemzeti Választási Iroda reggeli adatai alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. számú, sátoraljaújhelyi központú egyéni választókerületben indulnak a legtöbben, összesen tízen.

Jelöltet indít ebben a körzetben a Középen Állók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a TISZA Párt, a Fidesz-KDNP, a Jobbik, a Szolidaritás Pártja - Magyar Munkáspárt, a Mi Hazánk, a Normális Élet Pártja, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, emellett pedig egy független jelölt is indul.

A valasztas.hu alapján a 15 órai részvételi arány országosan már most 66,01 százalékra szökött, ez alapján pedig tényleg rekordközeli eredményt feltételezhetünk végül.

A térképre tekintve a megyei bontásból látható, hogy

A harmadik helyre felkúszott Győr-Moson-Sopron, ahol 68,38 százaléknyian ikszeltek a szavazólapokra. A két legkevésbé aktív megye változatlanul Észak-Magyarországon helyezkedik el, Borsod és Szabolcs, ahol azonban a hatvan százalékos gátat már áttörte a részvételi arány: 60,08 és 60,33 százalék voksolt a két vármegyében.

Az NVI adataiból az is látszik, hogy Budapesten már most túlszárnyalta a 880 ezret a választáson mostanáig megjelentek száma, a Pest vármegyében élők közül pedig szűk 732 ezren járultak az urnákhoz.

A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban az átjelentkezők kígyózó sorokban várakoznak, hogy bejussanak a számukra kijelölt 610-es számú szavazókörbe.

A Szeged.hu riportja szerint több százan állnak sorba a gimnázium udvarán, azonban 10-12 perc várakozás után be lehetett jutni. A cikk szerint állítólag olyan hosszú a sor, hogy sokan már a tömegben állva behúzzák az ikszet.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 15 óráig a választásra jogosultak 66,01 százaléka szavazott le eddig.

és most már "csak" két és fél millió választópolgár nem járult az urnához.

Az Átlátszó szerint így néz ki a részvétel:

• Falu: 1 674 420 fő (2022: 1 370 890 fő)
• Budapest: 880 173 fő (2022: 723 454 fő)
• Kisváros: 868 302 fő (2022: 701 923 fő)
• Középváros: 834 044 fő (2022: 685 302 fő)
• Nagyváros: 711 774 (2022: 577 177 fő)

A 2022-es választásokon 15 órakor a választópolgárok 52,75 százaléka szavazott, ezt idén már 13 órakor megléptük.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 15 óráig a választásra jogosultak 66,01 százaléka szavazott le eddig.

A 2022-es választásokon 15 órakor a választópolgárok 52,75 százaléka szavazott, ezt idén már 13 órakor megléptük.

A magyar választás messze az országhatárokon túl is mozgósítja az embereket: rengetegen állnak sorba a müncheni magyar konzulátus előtt is, hogy leadhassák szavazatukat – számol be a német Bild magazin, amely fő nyugati partnerünknél élőben tudósít a vasárnapi szavazás főbb eseményeiről.

Adataik szerint körülbelül 5500 magyar regisztrált szavazó van Münchenben.

Megállapítják: a magas részvételi arány azt mutatja, hogy óriási az érdeklődés a kulcsfontosságú választás iránt, még külföldön is.

Az Oe24 pedig arról ír, hogy Brüsszelben is hatalmas sorban álltak a szavazók a magyar nagykövetségnél.

„A területi részvételi adatokból látszik, hogy az ellenzék számára kedvező választókerületekben nagyobb a választási részvétel növekedése a négy évvel ezelőttihez képest, mint a fideszes választókerületekben” – mondta az Economxnak Pék Szabolcs.

Az Iránytű Intézet vezető elemzője szerint erre példa, hogy a budapesti agglomerációban és a megyei jogú városokban jóval magasabb a részvétel, mint például Borsod vagy Szabolcs megyében, ami arra enged következtetni, hogy a Tisza jobban mozgósít, így megnyerheti a választást.

Mikor jelenthető ki, hogy kétpárti parlament alakul április után?

Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója szerint ahhoz, hogy a Mi Hazánknak izgulnia kelljen, 80 százalék körüli részvételi arányra lesz szükség.

Úgy látja, egyre biztosabb, hogy 75 százalék fölötti lesz a részvételi arány, de egyre közelebbnek tűnik a 80 százalékos arány is - tette hozzá Virág Andra a 13 órás adatok ismeretében.

Klikkeljen ide, hogy kiderüljön, melyik pártnak kedvez a jelenlegi állás.

Rákosmente, tehát a XVII. kerület a legaktívabb a fővárosban. A délután 1 órás adatok szerint a választásra jogosultak 61,61 százalék ment el szavazni.

Második helyen Budafok-Tétény. A XXII. kerület lakosainak 60,25 százaléka voksolt 13 óráig.

Dobogós továbbá a XVI. kerület (Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom), itt az emberek 59,95 százaléka húzta be az X-et.

Most nézzük, azokat a kerületeket, ahol a legalacsonyabb az aktivitás.

A leggyengébben eddig toronymagasan a VIII. kerület szerepelt. A józsefvárosiak mindössze 44,91 százaléka vett részt eddig a választáson.

Hátulról a második a Belváros. Az V. kerületben 49,65 százalékot mértek, ezzel ez a két kerület, ahol még nem érték el az 50 százalékos részvételt.

Utánuk következik a VII. kerület. Erzsébetváros lakosainak 51,06 százaléka szavazott eddig.

13 órára mindenki leszavazott a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tornakápolnán a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. A település névjegyzékében mindössze 20 választópolgár szerepel.

Budapesten található az ország legkisebb szavazóköre. az V. kerületi 1. számú egyéni választókerület 25. számú szavazókörébe mindössze hat választópolgárt vártak, 13 órára pedig ők is leszavaztak.

A McLaughlin & Associates kutatócég vezetője szerint a Fidesz 4 százalékpontos előnyt élvez Tisza Párt előtt a biztos választók körében, a magas választási részvétel a Fidesznek kedvez és azok között, akik kevésbé voltak biztosak a részvételben, magasabb a Fidesz tartaléka – ez derült ki legalábbis vasárnap a kormányközeli Patrióta YouTube-csatornán a cég vezetőjével John McLaughlinnel megjelent interjúból.

A Donald Trump amerikai elnök mellett dolgozó kutató a 9 órai választási részvételi adatok napvilágra kerülése után a csatornának azt nyilatkozta, hogy az utolsó, személyes megkérdezésen alapuló felmérésük szerint, amelyet 1000 magyarországi, politikailag aktív választó körében végeztek, a biztos szavazók körében a Fidesz 44 százalékkal vezet a Tisza előtt, amely 40 százalékon áll, idézte fel az Index.

A kutatásuk szerint azok között, akik azt mondják, hogy szinte biztosan szavaznak, a Fidesz előnye 9 százalékpontra nő (40 százalék Fidesz, 31 százalék Tisza). Azok körében pedig, akik kevésbé biztosak a részvételben, a Fidesz 16 százalékkal vezet a Tisza 5 százalékával szemben – tették hozzá.

Azt írták: a több évtizedes tapasztalattal rendelkező amerikai McLaughlin & Associates kutatócég a 2026-os országgyűlési választás kampányidőszakában végig nyomon követte a választói hangulat alakulását.

Egy nappal a választások előtt – folytatták – megszólalt John McLaughlin, akit a Patrióta az országgyűlési választások lehetséges kimeneteléről kérdezett. Elmondta, a felmérésük alapján úgy tűnik, a Fidesz szerintük megnyerheti a választásokat, azonban a szimpatizánsainak nem szabad otthon maradniuk.

A lap azt közölte: az intézet a kutatást JD Vance amerikai alelnök budapesti látogatása idején készítette, ami a választópolgárokban lelkesedést váltott ki. McLaughlin szerint ekkor a megkérdezettek 52 százaléka volt negatív véleménnyel a Tisza Párt elnökéről, míg 12 százalékponttal kevesebben adtak pozitív választ.

McLaughin az interjúban úgy vélte, amennyiben a Fidesz szimpatizánsai április 12-én nem maradnak otthon, akkor kormánypárti győzelem lesz a vége. Hárompárti parlamentre számít a Tisza Párttal és a Mi Hazánkkal kiegészülve, azonban Orbán Viktor pártjának nem lesz kétharmados, alkotmányozó többsége – ismertették.

Hosszú sorok kígyóznak Kelenföldön délután 1 óra környékén.

A 92-es számú körzetben nem véletlen vannak ilyen sokan, már előzetesen azt jelezték, hogy ebben a kerületben lesz a legmagasabb az átjelentkezések száma (9530 fő).

– jelentette ki Magyar Péter dél után nem sokkal publikált posztjában, mellyel a mai választási részvételre buzdította követőit.

A Tisza Párt elnöke a Facebookon friss videójában jelezte, nagyon fontos, hogy mindenki elmenjen, leadja a voksát, és legalább ennyire fontos, hogy minden barátot, rokont és ismerőst is rábeszéljünk ugyanerre.

– zárta szavait a pártvezető, aki újságírók és kamerák kereszttüzében már le is adta a voksát.

Ahogy az már ismert, megérkeztek a 13 órai részvételi adatok: eszerint 13 óráig a 7 527 742 szavazónak mintegy 54,14 százaléka adat le voksát.

Így alakultak a részvételi adatok eddig:

• 2026: 54,14 százalék,
• 2022: 40,01 százalék,
• 2018: 42,32 százalék,
• 2014: 34,33 százalék.

Hol mentek el a legtöbben?

Az Átlátszó szerint még mindig a falvak vezetnek:

• Falu: 1 352 694 fő (2022-ben: 1 023 626 fő),
• Budapest: 721 838 fő (2022-ben: 547 276 fő),
• Kisváros: 714 788 fő (2022-ben: 534 443 fő),
• Középváros: 695 612 fő (2022-ben: 530 065 fő),
• Nagyváros: 590 340 fő (2022-ben: 442 619 fő).

Mindent felülmúltak már az első részvételi adatok is.

7 órakor a szavazókorú népesség 3,46 százaléka járult az urnák elé.

9 órakor 16,89 százalék adta le szavazatát.

11 órakor 37.98 százalékos volt a szavazók aránya.

Jelenleg Pest viszi a prímet

A részvételi adatok 13 órai állásakor Pest vármegye a legaktívabb megye, ahol is 58,01 százaléknyian adták le a voksukat. A második legnagyobb arányban Budapesten szavaztak, eddig 56,77 százalék, a bronzérmes pedig pillanatnyilag Fejér, ott a választók 55,98 százaléka szavazott már.

Több helyen kígyózó sorok alakultak ki

11 és 13 óra között is rengetegen szavaztak, immár az országos átlag is azt mutatja, hogy a szavazók több mint fele a szavazóurnákhoz járult már. Pest megyében munkatársunk úgy értesült, Tárnok egyik szavazókörében a délelőtti órákban

Ugyanebben az idősávban az egyik maglódi szavazókörből arról értesültünk, hogy

A legkevésbé a Borsod és Szabolcs vármegyeiek éltek választójogukkal, 48,81 és 47,62 százalék szavazott az NVI adatai nyomán.

Erdélyben egy csángó népviseletbe öltözött férfi is leadta szavazatát az országgyűlési választáson vasárnap a csíkszeredai főkonzulátus által a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében kialakított szavazókörben.

Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezetőelemzője úgy véli, mivel az egekbe lettek emelve a tétek, és mindkét oldal mindent bevet a mozgósításhoz, ezért rekord részvétel várható, a 80 százalékos végső adat sem lepné meg.

S hogy ez miért kedvez inkább a Tiszának, arról ebben a cikkünkben olvashatnak.

Megérkeztek a 13 órai részvételi adatok a választás.hu-n. Eszerint 13 óráig a 7 527 742 szavazónak mintegy 54,14 százaléka adat le voksát.

Mindent felülmúltak már az első részvételi adatok is.

• 7 órakor a szavazókorú népesség 3,46 százaléka járult az urnák elé.
• 9 órakor 16,89 százalék adta le szavazatát.
• 11 órakor 37.98 százalékos volt a szavazók aránya

A folyamatosan érkező, kiugró részvételi adatok kapcsolatban Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője az Indexnek arról beszélt, hogy bár a rekordközeli részvétel várható volt, a mostani számok még az előzetes becsléseket is felülmúlják.

Szerinte a magas részvétel értelmezésével érdemes óvatosan bánni. Felidézte: a 2010-es években többször is előfordult, hogy az ellenzék kifejezetten örült a magas részvételnek, azonban rendre a Fidesz tudott jelentős győzelmet elérni – korábban erre utalt Orbán Viktor is, valamint később a kormányfő is kiemelte, hogy nagyon sokan szavaznak.

Éppen ezért szerinte most sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a mostani kiugró aktivitás bármelyik politikai oldalnak kedvezne. Fodor úgy látja, a jelenlegi helyzet inkább arról szól, hogy mindkét nagy politikai tábor hatékonyan mozgósít.

Olvasóink helyszíni beszámolói szerint Budapest 3. számú egyéni választókerületének egyik XII. kerületi helyszínére, a Mártonhegyi úti Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnáziumba a déli órákban is folyamatosan érkeznek a választók, de sehol sem alakultak ki sorok. A szavazók pár perc alatt leadhatják voksaikat a 20-as, 21-es, 27-es, 36-os és 37-es szavazókörökben.

Ebben a körzetben egyébként szinte csúcsot dönt a választható jelöltek száma, a Tisza Párt elnöke mellett ugyanis itt további öt egyéni jelölt indult, köztük országosan ismert politikusok.

A szavazólapon sorrendben a következő nevek szerepelnek: Dr. Grundtner András, a Mi Hazánk jelöltje, Gréczi Zsolt, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Steiner Attila, a Fidesz energetikáért felelős államtitkára, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Bürger Zoltán, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltje, és Barabás György László, A Szolidaritás Pártja Magyar Munkáspárt jelöltje.

Ásotthalmon adta le szavazatát Toroczkai László, a Mi Hazánk listavezetője. Mint azt X oldalán írta, sorsdöntő ez a mai nap.

A párt elnöke megköszönte az elmúlt hónapokat és éveket mindenkinek. Úgy látja, hogy a Mi Hazánk közössége a legtisztességesebb munkát végezte el, és a kampányban is ők vettek részt a legbecsületesebb eszközökkel.

Hangsúlyozta, az elhallgattatásuk, a rágalmak, valamint a Meta-cenzúra ellenére is itt vannak és nem lehet megállítani őket.

Az NVI legfrissebb adatai alapján eddig a Békés vármegyeiek voksoltak a legnagyobb arányban, ott a választók 40,69 százaléka járult eddig az urnákhoz.

A részvételi arányban a második helyen most Pest vármegye áll 40,1 százalékkal, a harmadik helyre pedig egyelőre 36,98 százalékkal Budapest került.

Az országos részvétel aránya eddig 37,98 százalék.

Kíváncsiak voltunk, hogy 8 évvel ezelőtt, amikor Vona Gábor volt Orbán Viktor kihívója, mit csinált a délelőtt 11-es eredmények ismeretében.

- idézte fel a politikus a későbbi választási kudarcot, fideszes kétharmadot.

Arra, hogy mit gondol a jelenlegi állásról, itt olvashat. Boros Bánk Levente, a Nézőpont elemzője pedig ITT ÉRTÉKELT.

Országszerte tömegesen, szervezetten szállítják a cigányokat szavazni, ezért a Mi Hazánk Mozgalom feljelentést tesz választás rendje elleni bűncselekmény miatt – ezt állítja közleményében a párt.

Kifejtették, szerintük

A buszos szállítás különösen Északkelet-Magyarországra jellemző, az ezt bizonyító fényképeket a járművek rendszámával együtt gyűjti a Mi Hazánk, az info@mihazank.hu címen várjuk a lakossági bejelentéseket, és a rendőrség rendelkezésére bocsátjuk, mert elkötelezettek vagyunk a választások tisztasága mellett, jelezték.

Úgy látják, a mostani esetek is rávilágítanak, hogy szükséges volna írni-olvasni tudáshoz kötni a szavazati jogot.

A választási csalásokat elkövető pártok általában könnyebben megvásárolhatják azoknak a szavazatait, akik azt sem tudják elolvasni, hogy mi szerepel a szavazólapon, akik a pártoknak még a nevét sem tudják elolvasni.

Ha autóvezetéshez kötelező az alapfokú iskolai végzettség, akkor az ország vezetésébe való beleszóláshoz ugyanúgy elvárható az, hogy valaki a legelemibb információszerzési módoknak birtokában legyen.

A választójog, bár általános, most sem korlátlan, hiszen a kiskorúak (vagy nevükben törvényes képviselőik) nem szavazhatnak, illetve azok sem, akik akár tizennyolc éves koruk előtt már dolgoznak.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint ezzel is vissza lehetne szorítani a választási csalásokat, a szavazók megvételét, vélték.

Hivatalosan minden szavazókörben este 19 órakor kell befejezni a folyamatot, de akik ekkor még sorban állnak, szavazhatnak, viszont 19 óra után már nem lehet beállni a sorba.

Fontos tudni, hogy amíg minden szavazóhelyiség be nem zárt, nem hozhatnak nyilvánosságra semmilyen eredményt.

Az első „hosszú” szavazás 2010-ben volt, az első részeredmények csak 10 óra körül kezdtek szivárogni, 2014-ben az utolsó szavazókör 20:54-kor zárt be, 21:20 után már jöttek az eredmények. 2018-ban 22 óra után tudták csak lezárni az urnákat, és az első adatok 23 óra körül futottak be. 2022-ben az első részeredmények 21 óra körül jelentek meg, mert az utolsó szavazókör pár perccel 19 óra után bezárt – foglalta össze a Portfolio.

Ha nem lesznek komoly sorok, akkor már 21 óra körül jöhetnek használható eredmények. Ha viszont egyes átjelentkezős körökben tumultus alakul ki, akkor később érkezhetnek az eredmények.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavaznak, ezeket elkezdhették megszámolni, de nem végeznek velük 19 óra előtt. A külképviseleteken leadott szavazatokat nem ott számolják meg, ahol azokat leadták.

A lezárt urnák ezután Magyarországra kerülnek, és a Nemzeti Választási Iroda a külképviseletekről érkezett urnákban lévő lezárt borítékokat országgyűlési egyéni választókerületenként szétválogatja, csomagba rendezi és továbbítja az illetékes választási irodáknak.

A 11 órási részvételi adatokból kiderül, hogy eddig 2 858 892 választópolgár vett részt a 2026-os választásokon, ami 37,98 százalékos arány.

Érdekesség, hogy ebből 981 595 fő falusi szavazó.

Az Átlátszó adatai szerint így áll a szavazatok megoszlása:

• Falu: 981 595 fő (690 331 fő 2022-ben),
• Kisváros: 510 051 fő, (350 670 fő 2022-ben),
• Középváros: 492 164 fő (345 468 fő 2022-ben),
• Budapest: 470 230 fő (320 505 fő 2022-ben),
• Nagyváros: 404 852 fő (275 962 fő 2022-ben).

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalától (EBESZ/ODIHR) regisztráltak megfigyelőként a legtöbben, 188-an, az EBESZ parlamenti közgyűlése (OSCE PE) részéről pedig 147-en. A Liberty Coalition for a Free and Fair Election nevű szervezettől 91-en, az EPDE-European Platform for Democratic Elections nevűtől pedig 51 megfigyelőt regisztráltak.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 47, a Silba (Support Initiative for Liberty and Democracy) dán szervezet 40 munkatársa jelentkezett megfigyelőként. A European Dialogue and Democracy Association (EDDA) 25, az Európai Parlamentből a Patrióták frakciója 13 megfigyelőt regisztrált.

Ezek mellett nagykövetségek és más szervezetek is regisztráltak megfigyelőket a vasárnapi voksolásra.

Négy évvel ezelőtt a parlamenti választásra ugyancsak mintegy kilencszáz külföldi megfigyelő regisztrált.

Több mint 39 ezer delegált vesz részt a vasárnapi parlamenti választáson a választási bizottságok munkájában. Ez jóval kevesebb a négy évvel ezelőtti számnál, akkor ugyanis több mint 40 ezer delegált volt.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint több mint 39 ezer delegáltat jelentettek be az ország 10 047 szavazatszámláló bizottságába a választáson induló pártok, országos nemzetiségi önkormányzatok és független jelöltek.

A legtöbb delegáltat, mintegy 20 ezren a Tisza bízott meg a szavazszámláló bizottságokba, míg a Fidesz csaknem 17 ezret.

A Mi Hazánk valamivel több mint 1500, a Demokratikus Koalíció pedig nagyjából 600 delegációt jelentette, míg a Kétfarkú Kutya Párt közel 270-et.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 27, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 9, A Szolidaritás Pártja - Magyar Munkáspárt 3, az Irány a Jövő Párt és a Normális Élet Pártja pedig 2-2 delegáltat, a független jelöltek 40 delegáltat jelentettek be.

Az a választó, aki még nem adta fel a levélszavazatot, a szavazás végéig leadhatja valamelyik külképviseleten vagy az egyéni választókerületi székhelyek választási irodájában.

Közel ötszázezer, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérte a levélszavazás lehetőségét, a névjegyzékben szereplők szabadon dönthetett arról, a voksot milyen úton juttatják vissza a Nemzeti Választási Irodához (NVI).

Aki a válaszborítékot feladta, a levélnek a szavazás befejezéséig meg kell érkeznie az NVI-hez, ugyanakkor a borítékot fel lehet adni a külképviseletek címére is.

Arra is van lehetőség, hogy az érintett vasárnap 19 óráig személyesen vigye be a külképviseletre a küldeményt, illetve, Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen 6 és 19 óra között ugyancsak eljárhatnak.

Az NVI-hez vasárnap reggelig 293 ezer levélszavazat érkezett vissza, ebből 243 ezret a külképviseleteken adtak le – tájékoztatott a távirati iroda.

Megérkeztek a 11 órai részvételi adatok a választás.hu-n. Eszerint 11 óráig a 7 267 186 szavazónak mintegy 37.98 százaléka adat le voksát.

Mindent felülmúltak már az első részvételi adatok is.

• 7 órakor a szavazókorú népesség 3,46 százaléka járult az urnák elé.
• 9 órakor 16,89 százalék adta le szavazatát.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány vezetője az Indexnek úgy nyilatkozott, a részvételi kedv látványosan erősebb a megszokottnál, és ez a kezdeti lelkesedés inkább a Tisza számára lehet kedvező, hiszen ennél a tábornál már korábban is érzékelhető volt a nagyobb elkötelezettség és a változás iránti erős motiváció.

Horn Gábor szerint egyértelműen jelen van a változtatás iránti igény, másfelől sokan a meglévő értékek megőrzésében érdekeltek – ez a kettősség pedig komoly mozgósító erőt jelent.

Hozzátette, messzemenő következtetéseket még nem érdemes levonni: a korai kiugró adatok mögött akár az is állhat, hogy a választók az átlagosnál izgatottabbak.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke is leszavazott, egyéniben Hegyesi Beátára, valamint az országos listán is a DK-ra.

Mint fogalmazott, szerinte az embereknek nem csak a korrupcióból és Orbán Viktorból van elegük, hanem abból a rendszerből is, ami elszegényítette őket.

A választási eljárási törvény szerint a választópolgárnak igazolnia kell a személyazonosságát a szavazatszámláló bizottság előtt, azonban, ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző napokban változott meg - például házasságkötés miatt - és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, a választópolgár egyéb adatai alapján - mint a születési név, születési hely és idő, anyja neve - kell megállapítani a személyazonosságát.

Ebben az esetben - ha a választópolgár egyértelműen azonosítható a névjegyzéken -, az eltérés ellenére is szavazhat.

Újdonság nem történt ahhoz képest, mint amire számítottunk

- magyarázta a 9 órási adatokat értékelve Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója.

Hogy szerinte kinek kedvez ez az eredmény, az kiderül a cikkünkből.

Kapitány István, a TISZA gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője is leadta a szavazatát. „Most ti jöttök, éljetek alkotmányos jogotokkal és menjetek el szavazni!″ – tette hozzá Facebook-posztjában. Egyúttal mindenkit arra kért, hogy szavazzon a Tisza Pártra.

Nyugat-Európa tekintete is Magyarországra szegeződik vasárnap: az uniós országok feszült figyelemmel követik a sorsdöntőnek nevezett választást, amit címlapokon harangoztak be, latolgatva, hogy Orbán Viktorral vagy Magyar Péterrel folytatódnak-e a közös EU-s ügyek. Sajtószemlénk.

Én már szavaztam a rendszerváltásra – közölte Kunhalmi Ágnes Facebook-posztjában. Mint mondta, a szavazás után a Kontroll.hu-nak és a New York Times-nak is interjút ad, azután pedig mindenkit tovább mozgósítanak a szavazásra.

Az MSZP politikusa a a főváros XVIII. kerülete, Pestszentlőrinc-Pestszentimre területén, Budapest 08. számú egyéni választókerületben indult volna eredetileg egyéni jelöltként, ám a múlt héten visszalépett, mondván, hogy „a rendkívüli idők rendkívüli döntéseket igényelnek”.

Hangfelvétel bizonyítja, hogy a Tisza roma szavazatok megvásárlását tervezi - hivatkozik az MTI a Fideszre.

Erről maga Ruszin-Szendi Romulusz kabinetfőnöke beszél egy felvételen. A Fidesz feljelentést tesz választás rendje elleni báncselekmény miatt - közölte a nagyobbik kormánypárt vasárnap.

Az MTI szerint hozzátették:

a hangfelvétel szerint Stefán Attila, Ruszin-Szendi Romulusz kabinetfőnöke egyeztetett arról, hogy adománynak álcázva szavazatokat vásárolnak a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő roma szavazóktól.

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint 7 óra 20 perckor a Bács-Kiskun vármegyei Izsákon, a 002-es szavazókörben az egyik választópolgár bent felejtette a szavazófülkében a pénztárcáját és a személyes okmányait. Ezt az SZSZB észlelte.

Az észlelésig nem használhatta a szavazófülkét másik választópolgár, az esemény a szavazás menetét nem zavarta. A választópolgár visszatért az okmányaiért.

7 óra 23 perckor a Nógrád vármegyei Borsosberényben egy házaspár együtt érkezett szavazni, azonban a férj a feleség nevével írt alá, a feleség pedig a férj nevénél. Az aláírások felcserélődtek, a választópolgárok jogai nem sérültek, külön intézkedésre nem volt szükség.

Sulyok Tamás köztársasági elnök is leadta a szavazatát az országgyűlési választáson Budapesten, a Németvölgyi Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2026. április 12-én.

A köztársasági elnöknek lesz még egy komoly feladata a következő napokban:

neki kell felkérni kormányalakításra a Magyar Péter - Orbán Viktor csata győztesét.

Megérkeztek a 9 órai részvételi adatok a választás.hu-n. Eszerint 9 óráig a 7 527 742 szavazónak mintegy 16.89 százaléka adat le voksát.

Mindent felülmúltak már az első részvételi adatok is.

7 órakor a szavazókorú népesség 3,46 százaléka járult az urnák elé.

Már a kora reggeli órákban rendkívüli részvétel rajzolódott ki a vasárnapi választáson: a 7 órai adatok minden korábbi várakozást felülmúltak, és egyértelműen jelezték, hogy a szavazók szokatlanul nagy számban mozdultak meg. A kiugró kezdés mögött nemcsak erős kampányhangulat, hanem mélyebb társadalmi dinamika is húzódhat – Horn Gábor szakértő szerint a fokozott érdeklődés akár rekordközeli részvételt is hozhat, bár a végső következtetésekkel még érdemes kivárni a nap további alakulását - írta az Index.

Orbán Viktorral egy időben Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje is leszavazott, ami után sajtótájékoztatót tartott.

Legelsősorban mindenki arra bíztatott a Tisza Párt elnöke, hogy menjen el szavazni. Emellett azt is kérte, hogy ha választási csalást tapasztal, azt jelezze a Tisza tisztanvalasztas.hu választási csalást bejelentő honlapján. Állítása szerint az oldalra már több mint 60 bejelentés érkezett.

Azt mondta, nagyon jó eredményekre számít, ennél pontosabb jóslásokra azonban nem bocsátkozna. Úgy érzi, hogy a kampány során mindent megtettek, amit a haza megkövetelt. Hozzátette, biztosan követtek el hibákat, és fognak is hibázni, hiszen emberek. Megígérte ugyanakkor, hogy lesznek következményei a hibáknak. „Nem leszünk következmények nélküli ország” – szögezte le.

Orbán Viktor miniszterelnököt óriási tömeg fogadta, miután leadta a szavazatát.

A kormányfőt nemcsak újságírók, hanem civilek is kérdezték.

Többek között választ kellett adnia arra a kérdésre, hogy milyen eredmény után mond le a Fidesz elnökségéről.

Erre a kérdésre azt mondta, hogy a választások után tér vissza, de fiatalnak érzi magát.

Arról is beszélt, hogy a magyar legbiztonságosabb választási rendszer, illetve gyorsabban kellett volna szerinte reagálni a gazdasági nehézségekre.

Elmondta, hogy tisztelni kell az ellenfelét, Magyar Pétert is.

Megtörtént az első rendkívüli esemény a választáson. Az NVI honlapja szerint Szigetszentmiklóson, a 19. számú szavazókörben választott SZSZB tag pakolás közben megbotlott és beverte a száját a szekrénybe.

Az ínye kicsit vérzett. Elmondása szerint ez nem akadályozza őt a bizottsági munkában.

Az SZSZB tagok és az elnök, valamint a jegyzőkönyvvezető leültette és jegelte a megsérült testrészt.

A bizottsági munkában elvileg nem akadályozza a közlés szerint.

Az első hivatalos adatok megjelenésével most az a narratíva látszik megvalósulni, hogy nagyobb lesz a részvétel, mint az eddigi választásokon, ami elvileg a Tisza Pártnak kedvezhet.

A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint 07:00-ig a szavazásra jogosultak 3.46 százaléka járult az urnákhoz.

• 2026: 3,46 százalék
• 2022: 1,82 százalék,
• 2018: 2,24 százalék,
• 2014: 1,64 százalék.

Ez 260 556 szavazó állampolgárt jelenet, ennyien szavaztak reggel hétig.

Ahogy arról beszámoltunk, az április 12-i magyarországi választások kapcsán több előrejelzés is 89 százalékos részvételt valószínűsít, ami már a kötelező szavazást alkalmazó európai országok szintjével vetekszik.

Arányait tekintve a legtöbben (3,97 százalék) Pest vármegyében mentek el szavazni, a legkevesebben pedig Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (2,75 százalék).

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt arra kéri a választóit, tegyenek keresztbe a rendszernek. Facebook-posztjában nagyon röviden fogalmaz.

Pár órával ezelőtt azonban elmagyarázták, hogy „aki még egyszer sem mert ránk szavazni a NER alatt, most utoljára lesz rá lehetősége. Búcsúzz tőlük, velünk. A választás már eldőlt, végre lehet ránk szavazni!”

A Kutyapárt bejutása is kétséges a közvéleménykutatók szerint, de miután már az leső órában magas volt a részvételi arány, nem tudni, kinek kedvez.

Mi készen állunk arra, hogy történelmi fordulatot végrehajtva, gyarapodó pályára állítsuk Magyarországot – írta Facebook-posztjában a Mi Hazánk elnöke.

Toroczkai László az elmúlt napokban többször is azt nyilatkozta, hogy pártja a mérleg nyelve lehet a következő parlamentben.

A Mi Hazánkat minden közvélemény-kutató úgy mérte, hogy 5-7 százalékkal bejuthat az országgyűlésbe.

Különleges szabály, hogy a vasárnapi szavazás kezdetekor a szavazóköri urnákat a számlaló bizottság tagjai együtt ellenőrzik és zárják le az elsőként megjelent választóval, akinek több körülményt ellenőriznie kell – az egyik fővárosi helyszínen a hat órai nyitáskor mi is éltünk a megtisztelő felkéréssel.

Mindent felülmúlnak az első részvételi adatok. 7 órakor a szavazókorú népesség 3,46 százaléka adta le voksát – írta a választás.hu.

Budapesten 3,46 százalék járult az urnák elé a kora reggeli órákban.

Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban, úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra. A részvételi rekordot jelentő 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le. Akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák – írta az Index.

Megkezdődött a szavazás és az elsők között Szijjártó Péter és felesége is leadta voksát.

A miniszter és neje a Dunakeszi központú, Pest 05-ös országgyűlési egyéni választókerületében adták le szavazataikat.

„A biztos választás – 2X Fidesz” – írta a képhez a tárcavezető.

Nemcsak Orbán Viktorból és a korrupcióból van elegünk, hanem abból a rendszerből, ami elszegényítette a magyarokat – így kezdte reggeli kampányát Dobrev Klára, a DK elnöke.

Szerinte mindenkinek elege van a kiszolgáltatottságból és abból, hogy „csak a jobboldali rendszer határozta meg az életünket”.

"Az az X, amit behúzol az nem egy napra szól, hanem a következő éveinket fogja meghatározni" – hívta fel a figyelmet a politikus, akinek a pártja egyes mérések szerint közel van a bejutáshoz, mások szerint esélye sincs.

Megkezdődött a sorsdöntő választás, amelyen hosszú időre eldől a szeretett hazánk sorsa. Váltsunk közösen, békésen rendszert, és írjuk be a mai napot a történelemkönyvekbe – írta a Facebookon Magyar Péter, aki szerint el kell menni szavazni, „mert nem lesz még egy esély”.

Szerinte azokra a kérdésekre kell ezzel válaszolni, hogy „Kelet vagy nyugat? További lemaradás és széteső állam vagy egy működő és emberséges ország?

Korrupció vagy tiszta közélet? Megélhetési válság vagy tisztességes megélhetés? Propaganda vagy a valóság?

Megosztás és gyűlöletkeltés vagy nemzeti minimumok és megbékélés? Háborús őrület vagy valódi béke?

Posztját Petőfi Sándor „Nemzeti dal” című versével zárta.

Mucsi Tamás azt mondta: a 106 egyéni választókerület mind a 10 047 szavazóköre rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat.

Reggel óta a nemzetközi megfigyelők is figyelemmel követik a szavazást.

A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,5 millió választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá.

Orbán Viktor szerint az ország nagyon sokat veszítene, ha a nemzeti kormány nem kapna felhatalmazást újabb négy évre. A Tisza Párttal kapcsolatban megemlítette, hogy „mióta vannak, azóta egy olyan mozgalommal állunk szemben, amely dühre, gyűlöletre, legyalázásra, erőszakra, verbális és fizikai erőszakra épít". Vasárnap estére ennek vége lesz - tette hozzá, de ehhez hárommillió szavazat kell.

A kormányfő szerint a kampány megkezdése óta érzékelhetően, egyre többen vannak, szerinte mára ők a többség, ráadásul a csendes többség.

Orbán Viktor a műsorban azt is elmondta: a magyar választási rendszer Európában a legbiztonságosabbak közé tartozik, minden adat megmarad elektronikusan és papíralapon is, tehát kizárható, hogy kívülről befolyásolni lehessen a választás eredményét.

Estére 95-96 százalékos feldolgozottságot vár.

Munkatársunk úgy tapasztalta, hogy a 42/4-es szavazókörben rendben megy a szavazás.

Ez kizárólag átjelentkezéses szavazókör, mindenféle színes nyilakkal jelzik, melyik vármegye szerint hova kell menni.

A borítékra rá van írva a választókör és előre szólnak, hogy csak a lezárt borítékban lévő szavazat érvényes.

Nyolc településen tartanak ma időközi önkormányzati választást: Kisvejke és Isztimér lakói polgármestert és képviselőket, Csólyospálos, Und és Pusztaradvány lakói településvezetőt, míg Gárdony, Halásztelek és Budapest XVIII. kerületének lakói önkormányzati képviselőt választanak.

Szavazni reggel hat órától este hétig lehet.

A szavazatszámláló bizottság előbb ellenőrzi a szavazásra megjelenő első választópolgár személyazonosságát, valamint azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.Az első szavazó nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja vagy a jegyzőkönyvvezető.

A szavazatszámláló bizottság és az elsőként szavazó választópolgár együtt megvizsgálja, hogy a szavazóhelyiségben használt urnák - köztük a mozgóurna - üresek-e. Ezután a szavazatszámláló bizottság lezárja az urnákat.

A lezárásnak úgy kell megtörténnie, hogy az urnákból - a szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot kivenni vagy az urnákba, az erre szolgáló nyíláson kívül máshol, szavazólapot betenni.

Tekintettel arra, hogy a szavazóhelyiségben használt urnákat a szavazás folyamán végig látja a bizottság, azokban nem kell ellenőrző lapot elhelyezni, csak a mozgóurnákban. A mozgóurnás szavazásra használandó urna lezárása után kitöltik az ellenőrző lapot, amelyet a bizottság valamennyi tagja, valamint az elsőként szavazó választópolgár is aláír, majd az ellenőrző lapot a mozgóurnába dobják.

Pártokra, képviselőjelöltekre szavaz ma az ország, a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választáson. A 3154 településen és 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókör reggel 6 órakor nyit, és este 7 óráig várják az urnákhoz a választásra jogosult 7,5 millió választópolgárt.

A 149 külképviseleten 90 730 választópolgár adhatja le voksát, 497 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig levélben szavazhat.

Az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók.

A választópolgároknak két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven pedig arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják.

Tizenkét nemzetiség több mint 73 ezer választója azonban - akik kérték, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson - nem pártlistára, hanem nemzetisége listájára voksolhat. A Szerb Országos Önkormányzat közgyűlése a határidőig nem állított listát.

A választáson nincs érvényességi küszöb: az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta (relatív többség), függetlenül attól, hányan mentek el voksolni.

Az országos listákról 93 mandátumot osztanak szét, a listákra adott szavazatok és a töredékszavazatok arányában. Országos listát az a párt állíthatott, amely legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet, az országos pártlistás szavazólapon öt pártlista szerepel.

Az áprilisi országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország 149 külképviseletén (nagykövetségén és főkonzulátusán) akkor szavazhatnak, névjegyzékbe 90 730-an kérték magukat. Négy évvel ezelőtt 65 ezer választó szerepelt az országgyűlési választáson a külképviseleti névjegyzékben. (Teheránban és Erbilben biztonsági okokból nem lehet megtartani a külképviseleti szavazást)

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén (vagy budapesti kerületben) élni akar a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat, ezt több mint 224 ezren jelezték előre. Négy évvel ezelőtt 158 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak voksolni.

Az április 12-i választáson az országos pártlistára levélben szavazhat az a 497 ezer, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki kérte felvételét a névjegyzékbe.

Listát állított az országgyűlési választásra (a szerb kivételével) 12 országos nemzetiségi önkormányzat is, ez azt jelenti, hogy a szerb kivételével minden nemzetiségnek lehet szószólója az új Országgyűlésben. Ha egy nemzetiség megszerzi az országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyedét, szavazati joggal is rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. 2022-ben 23 085 szavazatra volt szükség a kedvezményes mandátumhoz, a német nemzetiség listájára ennél több szavazat érkezett, így képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, valamint a levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, április 18-án állapítják meg az egyéni választókerületi választási bizottságok, az országos listás eredményt pedig legkésőbb május 4-én a Nemzeti Választási Bizottság.

A választás éjszakáján előzetes eredményt közöl a Nemzeti Választási Iroda, viszont a jogerős adatokat csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott voksok megszámlálása után állapítják meg.

Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén állapítják meg.

A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – az igazságügyi miniszter eltérő időpontra tűzheti ki. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.

Április 12-én, vasárnap reggel 6 órától este 7 óráig lehet szavazni az országgyűlési választáson. Aki 7 órakor már a sorban áll, még leadhatja a szavazatát.

A szavazóhelyiségben két szavazólapot kapunk: az egyiken az adott választókerület egyéni jelöltjei szerepelnek, a másikon az országos pártlisták.

Mindkét szavazólap egyformán fontos – az egyéni jelölt a 106 egyéni mandátum egyikéről dönt, a listás szavazat pedig a fennmaradó 93 parlamenti helyről.

A szavazás titkos, a szavazófülkében egyedül kell kitölteni a lapokat, amelyeket egy borítékba zárva dobunk az urnába. A szavazatszámláló bizottság tagjai technikai kérdésekben segítenek, de nem mondhatják meg, kire szavazzunk.