Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem csak a fizetések miatt hagyják el sokan az egészségügyet: egy friss felmérés szerint legalább ennyire meghatározó a munkahelyi légkör és a vezetői hozzáállás. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) kérdőívére adott válaszokból egy olyan rendszer rajzolódik ki, ahol a dolgozók gyakran nem partnerként, hanem egyszerű „erőforrásként” érzik magukat.
A kitöltők szerint a jó munkahely nem feltétlenül a legmodernebb eszközökről szól, hanem arról, hogy biztonságban érezzék magukat, megbecsüljék a tudásukat, és legyen némi kontrolljuk a saját idejük felett. Ezzel szemben sok helyen éppen ezek hiányoznak: a visszajelzés ritka, az elismerés szinte ismeretlen, a figyelem pedig leginkább akkor érkezik, ha hiba történik.
Excel táblák alapján döntenek
A válaszokból az is kiderül, hogy az úgynevezett „láthatatlan munkát” – a túlórát, a betegek melletti extra időt, a plusz erőfeszítéseket – a rendszer magától értetődőnek veszi. Ezekért azonban ritkán jár köszönet vagy bármiféle elismerés. Többen azt is kifogásolták, hogy a vezetői döntések nem szakmai alapon születnek, hanem inkább statisztikák és adminisztratív szempontok mentén, amelyek a mindennapi gyakorlatban nehezen kivitelezhetők.
A munkahelyi légkört sokan kifejezetten hierarchikusnak és zártnak írják le. A kommunikáció gyakran egyirányú: a dolgozókat nem vonják be a döntésekbe, például egy új munkarend kialakításakor vagy átvezényléseknél, hanem kész helyzetek elé állítják őket.
Nem ritka az sem, hogy a kritikákra az a válasz érkezik: „ha nem tetszik, el lehet menni” – ami tovább rontja a morált.
Stresszfaktor a beléptető rendszer
Feszültséget okoz a szigorú jelenléti kontroll is. Sok dolgozó sérelmezi, hogy miközben rendszeresen végeznek túlórát térítés nélkül, a rendszer a néhány perces késéseket vagy korábbi távozásokat szankcionálja. A konfliktusok másik forrása a kivételezés érzete: a „jobb” műszakok és feladatok gyakran ugyanazokhoz kerülnek, míg a nehezebb, megterhelőbb feladatok visszatérően másokra hárulnak.
A bérkérdések sem csak a fizetések szintjéről szólnak. A válaszadók szerint a juttatások és jutalmak elosztása sok helyen átláthatatlan, ami tovább növeli a belső feszültségeket. Emellett az is megjelenik, hogy az egyes dolgozói csoportok – orvosok és szakdolgozók – közötti érdekellentéteket a vezetés nem kezeli megfelelően, sőt, időnként erősíti is.
A kitöltők szerint a helyzet javításához nemcsak bérrendezésre lenne szükség, hanem szemléletváltásra is: több beleszólást a munkaszervezésbe, emberközpontúbb hozzáállást és átláthatóbb szabályokat várnak. A FESZ jelezte, hogy a felmérés eredményeit a döntéshozók és a munkáltatók felé is továbbítják.
