Azért cserébe, hogy egy órát „elveszítünk” vasárnaptól, megkapjuk azt a lehetőséget, amit felmérések szerint a legtöbb ember örökre megtartana, hogy sokkal világosabb lesz este.
Szombaton éjszaka átállnak az órák és 2 órakor már 3 óra lesz.
A világ nagy része – köztük Oroszország, Kína, Japán és Brazília – már régen felhagyott ezzel a gyakorlattal, az Európai Parlament 2019-ben már megszavazta a szezonális óraátállítás megszüntetését, de a folyamat a pandémia bekövetkeztével háttérbe szorult.
A tagállamok egyébként sem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartsák-e meg véglegesen, és amíg nincs közös nevező, marad az állítgatás március, illetve október végén.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón az Index kérdésére azt a személyes választ adta, hogy szerinte is jobb a nyári, mint a téli, de jelenleg sokkal több más és fontosabb problémával kell a kormánynak foglalkoznia, mint az óraátállítás.
A kronobiológia és az alvástudomány a hosszú évmilliókon keresztül kialakult, és a cirkadián ritmusunknak leginkább megfelelő téli változatot preferálják – írta korábban a Magyar Alvás Szövetség.
Az óraátállítást az I. világháború alatt először Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia vezette be először energiatakarékossági célból, hogy a lakosság életritmusa jobban igazodjon a természetes fényhez, csökkentve ezzel a világításra fordított költségeket. Ma azonban az egységes uniós piac, a közlekedés és az üzleti élet összehangolása miatt a rendszer még mindig érvényben van, hiába vesztette érvényét a takarékoskodás, hiszen az elmúlt majd’ 100 év alatt sokat fejlődött a világ és az energiafelhasználás is.
