Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pokol Béla, az Alkotmánybíróság volt tagja felvetette, hogy úgynevezett különleges alkotmányi rendet kellene az alaptörvénybe foglalni – ez az ötlet jelent meg a Magyar Nemzet nevű kormányközeli kiadványban.
A kormánypárti alkotmányjogász szerint ezzel lehetne megelőzni egy esetleges „alkotmánypuccsot”, amelyet szerinte ismét elkezdtek hangoztatni ellenzéki jogászok.
Bár Pokol úgy véli, Magyar Péter és a Tisza Párt jelenleg egy „politikai blöff” és „közvélemény-kutatási sikerei ellenére megmaradt egyszemélyes vállalkozásnak”, így most nem várható a Fidesz-KDNP leváltása.
40-42 listás mandátumon kívül esélytelen nagyobb frakciót alakítani az Országgyűlésben, nemhogy többséget szerezne ott.
– jelezte a jogtudós-politológus, aki azért 2030-ra már most felkészülne. A professor emeritus szerint
öt év múlva „elképzelhető, hogy a különböző nehézségek miatt akkor bekövetkezhet a kormányváltás”.
Úgy gondolja, a „baloldali” jogászok emiatt feles többséggel próbálnának kétharmados szabályokat módosítani. A volt alkotmánybíró javaslata alapján a kétharmados parlamenti többséget kihasználva még ebben a ciklusban kiegészíthetnék az alaptörvényt egy új szabállyal, s ezt nevezi különleges alkotmányi rendnek, amely a jelenlegi különleges jogrend elé kerülne.
Ennek a célja az lenne, hogy megakadályozza az olyan kormányzati döntéseket, melyek az alaptörvény szerint csak minősített többséggel történhetnének meg. Az elképzelés szerint ilyen esetben „alkotmányvédelmi helyzet” alakulna ki, és a kormány jogköreit ideiglenesen egy új testület, az Alkotmányvédelmi Tanács venné át. A tanács létrejöttét a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke vagy a legfőbb ügyész kezdeményezhetné. Tagja lenne még az Állami Számvevőszék elnöke is. A testület automatikusan megalakulna, ha bármely aktor elindítaná a folyamatot.
A tanács tagjai haladéktalanul összeülnének, és többségi szavazással döntenének arról, kihirdetik-e az alkotmányvédelmi helyzetet. Ezután az Országgyűlés működését felfüggesztenék, a kormány megbízatása megszűnne, és a tanács venné át a vonatkozó jogköröket. Továbbá a kihirdetéstől számított 30. napon a parlament újra összeülne, és többségi szavazással megválasztaná az új miniszterelnököt. Ha ez 15 napon belül nem sikerülne, akkor az Alkotmányvédelmi Tanács írná ki az új választást, melyet legkésőbb a 90. napon meg kellene tartani a kiírástól számítva.
A forgatókönyv ugyan 2030-ra szól, viszont már a 2026-os választás után is elveszhet a Fidesz kétharmados többsége.
– vélekedett Pokol Béla, aki szerint még a mostani ciklusban érdemes lenne elfogadni a javasolt változtatást, beleillesztve azt az alaptörvénybe.
