Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy haláleset és az azzal járó gyász pokoli tud lenni, de egyúttal ezernyi intéznivaló is az ember nyakába szakad ilyenkor. A családtagok és más rokonok számára az öröklés épp ilyen jelleget ölt.
Örökölni a törvény rendelkezése vagy végintézkedés alapján lehet.
Első esetben törvényes öröklésről, a második esetben végintézkedésen alapuló öröklésről beszélünk
– szögezte Gera Andrea ügyvéd, családjogi szakjogász a Díványnak. Ugyanakkor az állam is törvényes örökös, mivel a hagyaték szállhat rá is, ha más örökös nincs.
Fontosak az apró betűs részek is
Nagy veszélyt tud tartogatni az az eshetőség, amikor a végrendeletben nem vesznek számításba mindent. Végrendelet esetén az elsődleges szempont az, amit ebben leírtak, de nem mindenki tér ki minden vagyontárgyára. A tipikus az, hogy a végrendelkező a teljes ingatlan és ingó vagyonát hagyja valakire vagy valakikre. De az is lehet, hogy például csak egy ingatlanról rendelkezik.
Arra a vagyonrészre, amire nem terjed ki a végintézkedés, a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.
Ahhoz, hogy elinduljon a hagyatéki eljárás, az örökösöknek el kell juttatnia az elhunyt halotti bizonyítványát az elhunyt lakhelye szerinti önkormányzathoz. A hagyatéki osztályon a jegyzőt kell keresni, aki ezt követően elkészíti a hagyatéki leltárt.
Mi határozza meg a procedúrát és költségeit?
Az eljárás hossza függ a hagyatéki vagyon
- összetételétől,
- mennyiségétől,
- a vagyontárgyak elhelyezkedésétől, és
- egyéb körülményektől is.
A közjegyző eljárási díja a hagyaték értékétől függ, akárcsak az illeték. Az eljárás költségei elsősorban a közjegyzői munkadíjat és költségtérítést tartalmazzák, amelyeket a közjegyzői díjszabásról szóló rendelet határozza meg. Ezen díjakat az örökösnek kell viselnie, vagy ha nincs, akkor annak, aki hagyatékkal kapcsolatos igényt terjesztett elő.
