Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövő évtől számottevően megnő az üzemanyag-kiskereskedők által fizetendő adó az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerre (EKR) vonatkozó törvény társadalmi egyeztetésen lévő módosításának hatályba lépésével. Emiatt drágul az üzemanyag is, mégpedig tartósan – írta a napokban a Világgazdaság Egri Gáborra, a Független Benzinkutak Szövetségének (FBSZ) elnökére hivatkozva, aki szerint a jövő évtől a benzinkutasoknak a 2023-as eladásaik után jóval nagyobb adót kellene fizetniük a törvényben eddig szereplőnél.
Pedig az eredeti törvényben az adó mértéke éveken változatlan nagyságban szerepel, sőt, 2030-ban meg is szűnik – vélekedett az FBSZ.
De Egri Gábor szerint nem ez lesz, hanem a mérték megduplázódik. A törvény 2019-es életbe lépésekor (a szövetség korábbi közleménye szerint) az adó literenként
- 1,05 forint volt,
- most 11 forint,
- de a fizetési kötelezettség most tervezett megemelésével a 2023-as forgalom után literenként már 17,45 forintot,
- a 2027-es után pedig 32,6 forintot kellene fizetni.
Mivel a jogszabály a tárgyévet megelőző év előtti évben eladott üzemanyag-mennyiségre vetíti az adót, az FBSZ ezt visszamenőleges hatályú döntésnek értékeli. A szövetség múlt keddi közleménye emlékeztet, hogy a kiskereskedelmi árrésből mintegy 62-féle adót, járulékot kell fizetni – derült ki a cikkből.
A portálnak ezután nyilatkozott az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, akit arról kérdeztek, hogy mekkora áremelést generál a jövő évtől a 95-ös benzin és a gázolaj árában az energiahatékonysági törvény módosítása.
Számításaink szerint a legkeresettebb üzemanyagok jelenleg 607 forint körüli literenkénti átlagárából a kereskedők tényleges EKR költsége körülbelül 2-3 forint. Ennek fényében visszautasítunk minden olyan híresztelést, amely szerint a törvénymódosítással az állam növelné az üzemanyag árát
– válaszolta Steiner Attila.
Arról is beszélt, hogy az EKR kötelezettség alapját jövőre a 2023-ban értékesített energiamennyiség adja, s mivel a hazánkban forgalmazott üzemanyag mennyisége tavaly 12 százalékkal csökkent, ez önmagában mintegy harmadával mérsékli a kötelezettség mértékének tényleges növekedését.
Majd leszögezte, súlyos félreértés, hogy a kormány visszamenőleges adóemelést hajtana végre az EKR célszám emelésével, hiszen a kötelezettség mértéke változik, nem a kötelezettség alapjául szolgáló értékesített energiamennyiség.
Így eleve nem beszélhetünk visszamenőlegességről. Aki ezeket a híreket terjeszti, nincs tisztában az EKR működésével
– üzente az államtitkár a benzinkutas szervezetnek.
Az arányok érzékeltetése végett jelzem, hogy az üzemanyag-szektorra eső kötelezettség több mint 70 százaléka az öt legnagyobb forgalmazót terheli. A további több mint hétszáz érintett a fennmaradó szűk harmadon osztozik –tette még hozzá Steiner Attila.
