Egy, a parlament előtt fekvő szakbizottsági módosító indítványból, amely a munkavédelmi törvény javaslathoz érkezett, kiderül:
az Orbán-kormány a Paks 2 és a Budapest-Belgrád vasút kivitelezési munkáit végző cégek „speciális munkaerőigényének mielőbbi biztosíthatósága érdekében” egyszerűsítené a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását.
Speciálisan e két projekt esetében az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező munkaválók
- egyszerűsített eljárásban kaphatnának munkavállalási célú tartózkodási engedélyt,
- amely a kiadástól öt éven keresztül érvényes,
- a két beruházáson dolgozó cégek alkalmazottai családjuk számára is kérhetnek tartózkodási engedélyt.
A bevándorlási törvény fő szabálya szerint az ilyen engedély a beruházás befejezéséig, de legfeljebb három évre jogosít magyarországi tartózkodásra, vagyis a két beruházás esetében ennél hosszabb engedélyekről lenne szó - emlékeztet az indítványról beszámoló Népszava.
Bár a törvényjavaslat nem nevesíti, hogy mely EU-n kívüli országokból érkezhetnek munkavállalók, a paksi bővítés esetében túlnyomórészt orosz állampolgárokról, míg a Budapest-Belgrád vasútnál szinte kizárólag kínai állampolgárok beléptetésről lehet szó.
Az ötéves időtartam a paksi beruházás esetében érthető, hisz a jelenleg még építési engedéllyel sem rendelkező két reaktor a tervek szerint valamikor 2035-re épülhet meg.
Meglepetés, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezése további öt évet venne igénybe. A Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát egy kínai-magyar konzorcium építi, a magyar partner a Mészáros Lőrinc ellenőrzése alatt álló RM International Zrt.
Az Orbán-kormány a következő években 300 ezer, de akár félmillió vendégmunkás behozatalát is szükségesnek tartaná, a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint jelenleg 120 ezren dolgoznak Magyarországon.
Utóbbi számot Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár közleménye tartalmazta, s komoly meglepetést keltett, hisz elvileg egyszerre 65 ezer harmadik országból érkező vendégmunkás lehetne a magyar munkaerőpiacon, illetve a KSH adatai szerint 2023-ben még csak 92,7 ezer ilyen dolgozó volt az országban.
