Már tavaly nyár óta minden, 250 főnél több foglalkoztatottal
rendelkező és bizonyos, a pénzmosási jogszabályok alá eső cégeknél már fel
kellett állítani a visszaélés-bejelentési rendszert. December 17-től már a
50-249 főt foglalkoztató cégeknél is kötelező a visszaélés-bejelentési
rendszer
A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői az Economxnak korábban elmondták, a törvény ugyan nem mondja ki, hogy a cégeknek pontosan hányféle
bejelentési csatornát kell kiépíteniük, de talán praktikusabbnak tűnik, ha a
cégek nem csupán egy csatornát tesznek elérhetővé a bejelentők számára.
A cégek ebben relatív szabad kezet kapnak, a jogszabály
ugyanis ezzel kapcsolatban azt a minimumszabályt rögzíti, hogy a bejelentő
választhat, hogy szóban, vagy írásban szeretne bejelentést tenni.
Ez praktikusan azt jelenti, hogy a cégek szabadon dönthetik
el, hogy személyes bejelentésre adnak lehetőséget, telefonos forródrótot,
panaszdobozt, erre dedikált e-mail csatornát, online platformot vagy külön erre
fejlesztett appot használnak, illetve ezek vegyes kombinációját.
A nagy cégek rendben
vannak, a kkv-k kevésbé
A Panaszmester szakértője az Economx megkeresésére közölte: a
250 fő feletti vállalatok az esetek túlnyomó részében könnyen és gördülékenyen
léptek. Ennek az is az oka, hogy ezen vállalatok között rengeteg a külföldi
érdekeltségű, ahol már régóta bevett szokás volt ezen bejelentési rendszer, és
külföldön évek óta működik már sikerrel.
Váradi Roland szerint ezzel ellentétben az 50-és 250 fő közötti
cégeknél nagy hiányosságok tapasztalhatók a panasztörvény előírásainak határidős
betartására vonatkozóan.
Főleg az év eleji időszakban, még rengeteg kkv nem készítette el a bejelentési rendszert, vagy egyenesen nem is hallott magáról a jogszabályról.
Azóta némileg változott a helyzet, egyre több kis és
középvállalkozásnál tapasztalható, hogy megfelelnek az előírásoknak, és
legalább a szabályzatot elkészítik, vagy folyamatban van a visszaélési
bejelentési rendszer bevezetése.
Leginkább a könyvelők, adótanácsadók szabálykövetőek, a legtöbbjük megtette a szükséges lépéseket és felhívják a figyelmet a panasztörvény előírásainak betartására az arra kötelezett ügyfeleik körében.
Nincs bírság, így nem
foglalkoznak vele
Kifejezetten vannak olyan tevékenységet végző vállalkozások,
ahol javarészt tájékozódottak a törvény kapcsán, viszont nem nagyon érdekli a
vezetőséget ezen jogszabályoknak való megfelelés, még ha egyértelműen
tevékenységre vonatkozóan a törvény hatálya alá is tartoznak.
Például: ingatlanközvetítő, székhely-szolgáltató
tevékenységet folytató vállalkozások, illetve ékszerészek. Visszajelzések
alapján azért nem foglalkoznak vele, mert nincs konkrét pénzbírság, ami
elrettentené őket, egyelőre csak valószínűleg felszólítaná őket az ellenőrző
szerv a jogszabály betartására.
Ezen vállalkozások viszonylag kis létszámmal rendelkeznek,
ami azt a tévképzetet kelti fel bennük, nem releváns hogy bárki is
bejelentsen bármit, hiszen eddig sem volt példa panaszra a kis létszám miatt.
Ezeknél a vállalkozásoknál, főként azok tartják be az
előírásokat, akik nem csak tevékenységgel, de létszámmal is érintettek a
törvény kapcsán. (Nagyobb ékszerész üzletek, ingatlanközvetítő irodák,
franchise hálózatok)
Egyre gyakrabban előforduló jelenség, hogy ezen
tevékenységet végző vállalkozások, a hirtelen felröppenő, nem várt ellenőrzés
során szeretnék rendbe rakni panasztörvényi kötelezettségeiket is.
Váradi Roland végezetül kiemelte: a 2023. évi XXV. tv-ben
előirt kötelezettségek betartására vonatkozó ellenőrző szervezeteket is
megkérdezték az ellenőrzésekkel kapcsolatban (Foglalkoztatás Felügyeleti
Hivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság).
Ám ezeken a helyeken azt a tájékoztatást kapták, hogy egyelőre még nem állnak rendelkezésre információk arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan várhatóak ellenőrzések, ráadásul nincs releváns statisztika.
Javulhat a munkavállalók helyzete
Az Economx megkeresésére a Provaris Varga & Partners szakértője korábban elmondta: sok esetben előfordult, hogy a munkavállalóknak komoly visszaélésekről volt, illetve van tudomásuk, ám ezt eddig nem voltak képesek jelenteni, főleg azokban az esetekben, amikor középvezetői réteg nem volt érdekelt ezek kivizsgálásában.
Orbán Zsombor rámutatott: a panasztörvény által bevezetett visszaélés-bejelentő rendszer erre kínál megoldást, mivel a bejelentések egyből egy erre kijelölt szakértőhöz érkeznek be, aki lehet egy belső személy, vagy egy külső bejelentő-védelmi ügyvéd.
