A radon egy színtelen, szagtalan és radioaktív hatású nemesgáz, amely az urán bomlása során keletkezik, de természetes módon is létrejöhet a rádium alfa-bomlásából.
A bányászok körében számos rejtélyes megbetegedés történt már a XVI. századtól kezdve, arra azonban csak a XIX. században derült fény, hogy a bányászok végzetes betegsége a tüdőrák.
A Femina cikke szerint a radon bomlástermékei alfa-sugárzást bocsátanak ki, amik lerakódnak a tüdőben és daganathoz vezethetnek.
A légköri radon kizárólag a tüdőt veszélyezteti, azonban a dohányosoknál ez 25-szörös kockázatot jelent.
Magyarországon kétszer mérték eddig a radonkoncentrációt mind a talajban, mind pedig az épületekben az 1990-es évek óta, a legfrissebb adatok 2009-ből származnak, akkor elkészítettek egy radontérképet is hazánkról.
Legelőször Mátraderecskén figyeltek meg magas radonkoncentrációt, ami az épületekbe is bejutott. Ezenkívül kiemelkedő területként azonosították az Északi-középhegység vulkanikus eredetű képződményeit, a Mórágyi- és Velencei-röghegységet és az Alföld egy kis, negyedidőszaki üledékes területét.
Időjárási tényezők is befolyásolják a radonkoncentrációt, ilyen például a légnyomás és páratartalom változása, a csapadék és a szél erőssége. Ennek megfelelően a radon szintje napszakosan és évszakosan is folyamatosan változik.
Magyarországon ősszel és télen lehet a legmagasabb, tavasszal alacsonyabb, nyáron pedig a legalacsonyabb a nemesgáz szintje.
