BUX 143072.29 0,94 %
OTP 46920 0,45 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Háború tört ki a kikötőkért a Duna budapesti szakaszán: kiszorítanák a magyar cégeket

A Dunai Építési Szabályzat módosításával az újlipótvárosi kikötőkbe a külföldi tulajdonú, nagy szállodahajókat engednék be. A Személyhajósok Szövetségének elnöke szerint a tervek első ránézésre valóban rejtenek olyan veszélyeket magukban, amitől a hajós cégek tartanak.

2024. március 27. szerda, 19:03

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Veszélyben érzik nem csak magukat, de a Duna környezetét és a part környékén lakókat is a magyar személyszállító hajósok. A Duna egyes partszakaszainak rendezésére és a kikötők újraosztására szolgáló tervek szerint ugyanis az újlipótvárosi kikötőkbe a mostani, kisebb magyar cégek helyett a külföldi tulajdonú, nagy szállodahajókat engednék be – írja közleményében a Személyhajósok Szövetsége.

A Duna partszakaszainak átrendezése egyelőre még csak terv, hisz most készül a Dunai Építési Szabályzat módosítása, a szövetség szerint azonban amennyiben a tervet megvalósítja a főváros, akkor veszélybe kerülhetnek a kisebb magyar cégek, akik jelenleg az újlipótvárosi kikötőkben állomásoznak.

Mindemellett az itt lakóknak sokkal nagyobb forgalomra kell számítaniuk a hajókhoz tartozó buszok miatt, amelyek folyamatosan szállítják az utasokat. A jelenleg kiépített parti áram sem elegendő a kabinos hajók kiszolgálására, így a generátoruk állandóan üzemelne az adott partszakaszon, ez a közeli lakóépületek számára biztosan zavaró lesz, hiszen az eddigi lakói panaszok is a zajjal és a rendezetlen működéssel összefüggésben fogalmazódtak meg.

Több hajós cég tart attól, hogy amennyiben a szabályzat elemeit változtatás nélkül rendeletbe foglalják, akkor a teljes hajózási ágazat ellehetetlenülhet, a hajós közszolgáltatási- és rekreációs szolgáltatások elérhetetlenné válnának a társadalom jelentős része számára.

A tervek első ránézésre valóban rejtenek olyan veszélyeket magukban, amitől a hajós cégek tartanak, de természetesen reméljük, hogy a végső döntés előtt tekintettel lesznek a döntéshozók mindegyik érintett fél érdekeire és megnyugtató eredménnyel zárul az egyeztetés

– mondta Varga Zsolt, a Személyhajósok Szövetségének elnöke.

A terv megvalósulása esetén a kisebb személyszállító hajós cégek kénytelenek lesznek más, jóval kintebb, távolabb eső kikötőket keresni, ahol meg tudnak állni. Ez jelentős környezeti hatással jár, hiszen a kintebb eső anyakikötőjükből „üresjáratban” kell bejönniük a belvárosba és ott egymásra várakozva kell felvenniük az utasokat.

A csoportos turizmus mintegy nyolcvan százalékát lefedő hazai személyszállító hajózásnak mindez hatalmas költségnövekedést jelent, a kisebb cégek pedig nem is biztos, hogy elbírják ezt a plusz terhet. A szállodahajók menetrendje ráadásul több évre előre meg van írva, egy ilyen változás pedig azt jelenti, hogy a bizonytalan kikötő kapacitás, forgalmi helyzetek és az ebből adódó korlátozások miatt a szervező, üzemeltető vállalkozások a megbízható és kiszámítható célkikötők felé orientálják a menetrendjüket, mint például Bécs vagy Pozsony.

Kész az új Duna-híd: száz évig biztosan szolgálni fog
Elkészült a mederzárás az új Duna-hídon, létrejött a kapcsolat a paksi és a kalocsai part között, előállt az a végleges statikai váz, mely az átadást követően legalább 100 évig átkelőként fog szolgálni a folyam felett.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet