Napjainkra megdőlni látszik egy korábbi, lényegében a
spekulációk szintjén elterjedt elmélet. Jelesül, hogy az embercsempészek
megelőlegezik az Európába történő eljutás költségeit a migránsoknak. A több
százmillió eurós, jól szervezett üzlet haszonélvezőinek azonban ez nem érdekük,
ők minél többet akarnak keresni a kiszolgáltatott migránsokon.
Az üzlet mértékéről számos cikk jelent meg, több európai
országban is kiszámolták az üzlet nagyságát, ám ezek kissé megbízhatatlan
adatok, mert a pontos számokat maguk az embercsempészek sem ismerik.
Miért is
finanszírozna egy embercsempész?
Tieger Endre, az Euroatlantic Consultancy európai uniós
szakértője az Economx megkeresésére elmondta: az illegális migránsok nagyon
kitettek az embercsempész hálózatoknak és azon államoknak, amiken áthaladnak.
Az embercsempészek nem finanszírozzák meg a migránsoknak az utakat, hiszen utólag nem lennének képesek behajtani a pénzüket.
Léteznek
becslések nemzetközi szervezetek részéről, de pontos számadatokkal senki sem
rendelkezik, ám egy biztosan kijelenthető, hogy az embercsempészet több százmillió
dolláros iparág.
Így például aki Tunéziából indul, olcsóbban megússza,
mint ha a szubszaharai térségből, vagy Afganisztánból indulna. Ám ez nem változtat
azon az „alapfeladaton”, hogy egy nagyon szegény afrikai országban, egy
polgárháborús, szétlőtt Szíriában miképp lehet előteremteni a több ezer eurós
összeget.
Aki megteheti, az indul
el
Tieger Endre szerint egy ember számára, mire a kiinduló
országból eléri az Európai Unió határát, vagy a szomszédos tranzitállamot, az út
költsége több ezer, akár tízezer euróra rúghat.
Nyilvánvaló, hogy ezt az összeget nagyban befolyásolja a kiindulási hely. Ebből következik, hogy azon emberek kísérelnek meg eljutni Európába, akik elő tudják teremteni a szükséges anyagi forrásokat.
Még a legszegényebb országokban is van egy szűk társadalmi
réteg (lakosságmérettől függően sok tízezer, vagy százezer is lehet ez a
nagyság), amely elő képes teremteni (családtól, barátoktól vagy kölcsönökből),
hogy a fiatalok (általában férfiak) megkíséreljenek egy Európába vezető utat.
Ebből következik, nagyrészt nem a leginkább segítségre szorulók, vagy
üldözöttek juthatnak el az Európai Unióba, hanem akik megtehetik.
Az ingatlannak
polgárháborús országban is van értéke
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az
Economx kérdésére elmondta: a háború sújtotta országokban, így például Szíriában, jellemző, az emberek - amíg tehetik - eladják az ingatlanaikat és
ingóságaikat, hogy azok árából külföldön kezdhessenek új életet.
Az ingatlanoknak a polgárháborús országokban is van értékük.
Szinte minden országban megjelennek azok a különböző fegyveres frakciókkal
összejátszó, összefonódó régi-új szereplők, akik a menekülők
kiszolgáltatottságát kihasználva áron alul vásárolják meg az ingatlanokat.
Egyfajta befektetésről
beszélünk
Azon országokban viszont, ahol nincs háború, ellenben rossz
a gazdasági helyzet, ott az illegális migráció egyfajta befektetésnek számít.
Észak-Afrikában, a szubszaharai térségben és máshol a
migránsok a legritkább esetekben állják önerőből az utazásuk költségeit. Ennyi
pénze nem is lehet a jellemzően egyedülálló, munkanélküli fiatal férfiaknak.
Általában a családok azok, akik összedobják az összeget, amiből a legéletképesebbnek ítélt fiatal családtag eljut Európába. Erre befektetésként tekintenek, hiszen annak a későbbi hazautalásaiból az egész család részesül.
Ha a család nem tudja összedobni a kellő összeget, gyakran
helyi tehetős emberek és családok segítik ki őket, akinek aztán vagy kamatot
kérnek, vagy pedig egyéb módokon profitálnak abból, hogy egy kevésbé tehetős
családot a lekötelezettjükké tettek – húzta alá Sayfo Omar.
Tavaly 275 049
illegális bevándorlót regisztrált a Frontex
Tieger Endre szerint az Európába érkező illegális
bevándorlók nagy száma ellenére, ha a teljes globális képet vizsgáljuk,
egyelőre nagyon kevés ember jut el az öreg kontinensre. 2023-ban 275 049, az
Európai Unió területére illegálisan érkező bevándorlót regisztrált a Frontex,
amely meg sem közelítik a 2015-ös válságos időszakot, amikor több mint egy millióan
érkeztek az unióba.
Ezzel párhuzamosan a migráció globális szinten elképesztő
méreteket ölt. Az államokon belüli belső vándorlástól kezdve, a kontinenseken
belül mozgó menekülteken át. Friss becslések alapján kizárólag 2023-ban
Afrikában több mint egymillió ember menekült el szülőhelyéről, így ezzel már
több mint 43 millió fölé nőtt az afrikai nemzetközi migránsok száma.
Ez már önmagában hatalmas tömeg, és a világ más tájairól még
nem ejtettünk szót – hangsúlyozta végezetül a szakértő.
