Minden évben összesítik, hogy mekkora bírságot róttak ki a parlagfüves területek miatt Magyarországon. Tavaly 96 millió forintra büntették azokat a földtulajdonosokat, akik nem irtották ki a gyomot a földjeiken, egy évvel korábban közel 74 millió forint volt az összes bírság összege.
Miközben egyes becslések szerint a parlagfű allergiások évente 50 milliárd forintot költhetnek panaszaik enyhítésére, és még egyszer ennyit orvosi ellátásra. A gyomnövény Magyarországon a becslések szerint akár kétmillió allergiás életét keseríti meg. És a helyzet évről évre rosszabb, a betegek száma 2-3 százalékkal emelkedik évente.
Szakemberek szerint az allergia már népbetegség, Magyarországon is – erről Kiss Emese belgyógyász, klinikai immunológus, allergológus, reumatológus, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Klinikai Immunológiai és Allergológiai tagozatának elnöke beszélt lapunknak.
A szakember azt mondta, az évről évre emelkedő betegszámokra a klímaváltozás, a légszennyezettség fokozódása, a fű-, fa- és virág polleneknek a szezonális időszakának a kitolódása és egybefolyása is
kedvezőtlenül hat. Sajnos vannak olyan becslések, hogy 2025-re további
100 millió esettel kell számolnia az egészségügyi ellátórendszereknek.
Sőt a legpesszimistább becslések szerint egy távolabbi jövőben, akár már
minden második ember allergiás lehet.
Egy a Parlament honlapjára feltett írásbeli válasz szerint, az agrárminiszter Nagy István azt közölte: hogy 2023-ban kiemelt figyelmet kapott a földterületek folyamatos ellenőrzése, aminek az lett eredménye, hogy a hatóságok a Parlagfű Információs Rendszer (PIR) adatai alapján 3600 hektár parlagfüves területet derítettek fel.
Emellett
fontosnak tartják a prevenciós ismeretek átadását, a társadalmi
szemléletformálást, ezért tavaly parlagfű témában versenyt rendeztek a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei általános-, és középiskolások számára.
Kiemelte:
2013 óta fogadja a lakossági bejelentéseket a Parlagfű Bejelentő
Rendszer , amit – az Agrárminisztérium támogatásával –folyamatosan
fejlesztenek és egyre többen használják.
2023-ban 3433 lakossági bejelentés érkezett az eljáró hatóságokhoz, melyből 3333-at a PBR továbbított.
2022-ben egyébként 1394 esetben bírságoltak a megyei kormányhivatalok, a belterületen pedig 57 esetben született határozat. A
Parlagfű Információs Rendszer, valamint a PBR adatai alapján a tavalyi
évben a kiszabott bírság összege 95 millió 972 ezer forint volt –
válaszolta Nagy István agrárminiszter.
Ma Magyarországon az allergiások között a legtöbben szénanáthások, világszerte 400 millióan
szenvednek ettől. Ezt követi az asztmás betegek száma, 300-350 millióan
vannak. Érdekesség, hogy ha valakinek van egy allergiás betegsége, akkor
nagyobb a valószínűsége, hogy lesz még egy. Például az asztma előfordulása a szénanáthások 10-40 százalékánál fordul elő, a nem
szénanáthások között az asztmások aránya 2-5 százalék körülire tehető.
Egyébként már jócskán elkezdődött idén is a allergiaszezon, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) pollenjelentése szerint, ciprus-és tiszafafélék, valamint a nyár pollenkoncentrációja országosan közepes, helyenként elérheti a magas szintet, a juharé, az égeré és a kőrisé az alacsony-közepes tartományban alakulhat. A fűz, a szil és a mogyoró virágpora jellemzően alacsony, de helyenként már regisztrálták a gyertyán pollenszemeit is alacsony koncentrációban.
Három fő pollenszezon van:
- január-május között a fák virágzása;
- április-július között a fűfélék, a csalánfélék, és az útifű virágzása;
- július közepe-október között a parlagfű, a feketeüröm, a libatopfélék, és a disznóparéj virágzik.
A Másfélfok szakértői szerint 2041-2060-ra Európában 33 millióról 77 millió emberre növekszik a parlagfűre érzékenyek száma. Ami azzal is magyarázható, hogy a melegebb időjárás miatt kitolódik a pollenszezon, az allergén pollenek koncentrációja nő. Az NNGYK 20 évre vonatkozóan vizsgálta az éger virágzását és a pollenszezon korábbra tolódását állapították meg. A kutatás adatai szerint 2000-2010 között átlagosan a 46. napon, míg 2010 után már a 25. napon indult az éger virágzása.
