Az Economx korábban beszámolt arról, hogy a munkavédelmi bírságok alsó határa munkavállalónként a
duplájára, azaz 100 ezer forintra emelkedik, a felső határ a jelenlegi
tízszeresére, 100 millió forintra nő.
A cél a munkavállalók egészségének és jogszerű foglalkoztatásának
elősegítése.
Munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszorosára,
súlyos munkabaleset esetén tízszeresére, halálos munkabalesetnél húszszorosára
emelkedik a bírságtétel. A bírság összegét többszörösére növelheti a
szabálytalanságok száma, illetve a veszélyeztetés időtartamának mértéke. A szabálytalanságoknál esetlegesen
felmerülő súlyosbító tényezők pedig még tovább emelhetik a kiszabott bírság összegét.
A foglalkoztatás-felügyeleti bírságtételek alsó határa
márciustól ötszörösére, 150 ezer forintra módosul. A felső határ mikro- és kisvállalkozás esetén nem változik,
középvállalkozás esetében maximum 20 millió forintra, a legalább 250 főt
foglalkoztató vállalkozások esetén pedig 25 millió forintra nő.
A mérlegelés alapú bírságkategóriáknál cégméret szerint
változnak a bírságtételek, minél nagyobb egy vállalkozás, annál magasabb a
kiszabható összeg. Az új
idegenrendészeti törvény rendelkezéseivel összhangban a harmadik országbeli állampolgárok engedély nélküli
foglalkoztatására vonatkozó szankciók is tovább szigorodnak.
Rendkívül alacsonyak
voltak a bírságok
Az Economx megkeresésére a munkaügyi és munkavédelmi tanácsadó
elmondta: a bírsághatárok tekintetében a hatóságtól fog függni, miképp fognak
ezzel élni az ellenőrzések során. Léteznek természetesen úgynevezett kötelező
bírságkiszabási tényállások is, amikor a hatóság nem mérlegelhet – hangsúlyozta
Bujtor Gyula.
Tényként rögzíthető, hogy a munkaügyi és munkavédelmi bírságok rendkívül alacsonyak voltak az elmúlt években.
Tavaly, összesen körülbelül egy milliárd forint bírságot
szabott ki a foglalkoztatás felügyeleti hatóság, ami még mindig elenyésző a 20 évvel
ezelőtti évi 8 milliárd forint kiszabott bírsághoz képest.
A kkv-éken belül a mikro és kisvállalkozások (20 fő alatt
foglalkoztatók) felső bírsághatárai ugyanakkor nem változnak. Az 50 és 25 fő közötti
vállalkozások, valamint a 250 fő feletti nagyvállalatok esetében a 30 ezer,
illetve 50 ezer forintos alsó bírsághatár nevetségesen alacsonnyá vált az
infláció és béremelkedések tükrében.
Ezért van különbség a mikro- és kisvállalkozások maximálisan
kiszabható bírságai és a középvállalkozások, valamint a nagy cégek bírság
összegei között. A legalacsonyabb kiszabható bírság összegek legalább 20. éve
változatlanok, miközben jelentős volt az infláció és a béremelkedés.
Munkaügyi területen a legkisebb bírság 150 ezer forintra nő a jelenlegi 30 ezer forinttal szemben. A szabálytalansággal érintett munkavállalók száma miatt is nő a bírság összeg, ilyenkor szorzókat alkalmaz a hatóság.
A munkáltatók szeretnek
spórolni
A kkv-törvény rendelkezései miatt, még ha éveken keresztül is léteztek a problémák, rendszerint csupán figyelmeztetést szabott ki a hatóság. Ezért sok kkv. elhanyagolta a fejlesztést, a képzést, a belső ellenőrzést.
Számos, 20 főnél több munkavállalót foglalkoztató cég
elmulasztotta a munkavédelmi képviselők megválasztását, amely segíthetné a
balesetek megelőzését. A kis cégeknek is kötelezettsége folyamatos szerződéssel
foglalkoztatni munkavédelmi szakembert munkaviszonyban vagy külsős
szolgáltatóként, ám sok cég elmulasztja – mégpedig a költségmegtakarítás miatt.
Általában igaz az a megállapítás, hogy a munkáltatók
szeretnek spórolni a munkavédelmi költségeken, mert azt gondolják, hogy egy
külső munkavédelmi szolgáltató megbízása majd mindent megold, de ez nem így van.
Hiány van munkavédelmi szakemberekből is, de sajnos, a munkavédelmi szakmérnökök képzési idejét a nagyobb létszám kibocsátása érdekében 3 évről 2 évre csökkentette a kormány, ami nem segíti elő a megfelelő minőségű szakmai utánpótlást.
Ezeket veszik
figyelembe a bírságnál
A bírság a
foglalkoztatottak létszámának, az árbevételnek, az eredményének, a
szabálysértéssel érintett munkavállalók létszámának és a megsértett
előírásoknak a figyelembevételén alapul, amelyben a kötelezések kitűzött
határidőkben történő teljesítésével némi kedvezményt lehet elérni.
Ha a bírságösszeg emelkedése mellett nő az ellenőrzések
gyakorisága is, akkor a munkáltatókat nagyobb odafigyelésre sarkallja a
jogszabályváltozás – hangsúlyozta végezetül a munkaügyi munkavédelmi és
adatvédelmi tanácsadó.
