Az Economx többször is foglalkozott az elmúlt időszak
rendkívül fontos uniós és hazai történéseivel a hulladékgazdálkodás kapcsán. A kiterjesztett
gyártói felelősség (angolul: extended producers responsibility, EPR) alapján az
egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelés (újra-használat,
hasznosítás, ártalmatlanítás) költségeit a gyártók, termelők fizetik meg.
A szabályozás értelmében EPR-díjat kell fizetnie például
minden olyan vállalatnak, amely csomagolószert szerez be és abba terméket
csomagol, függetlenül attól, hogy a csomagolószer belföldről vagy külföldről
érkezik. (A szabályok 2023. július elsejétől hatályosak.)
Ezeket a termékeket
érinti a szabályozás:
- csomagolások
- egyes,
egyszer használatos műanyagtermékek - elektromos
és elektronikus berendezések, elemeket és akkumulátorok - gépjárművek,
gumiabroncsok - irodai
és reklámhordozó papírok - sütőolaj
és zsír - bizonyos
textiltermékek - fabútorok
A kötelező
visszaváltási rendszer
A DRS (Deposit Return System) rövidítés hasonlóan az
EPR-hez, a rendszer angol elnevezéséből származik. Falcsik István, az RSM
szakértője szerint legalább annyira fontos a DRS rendszerrel a gazdálkodóknak
foglalkozni, mint az EPR rendszerrel, de mindenképpen meg kell állapítani, hogy
a DRS jelentősen kevesebb gazdálkodót érint.
A mérleg másik serpenyője, hogy ugyanakkor az EPR-hez képest sokkal nagyobb kihívást is jelenthet.
A DRS rendelet módosította az EPR szabályokat, ugyanis nem
kell kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR) fizetnie a gyártónak azon
kötelező visszaváltási díjas termékek után, amelyekre nézve visszaváltási díjfizetési
kötelezettség áll fenn. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a DRS kiváltja az
EPR-t.
A DRS-rendszer lényege, hogy minden üveg, fém és műanyag 1
deciliter és 3 liter közötti űrtartalmú palackos italtermék vásárlásakor
visszaváltási díjat fizet a vevő, amit később visszakaphatunk. A Magyar
Közlönyben megjelent rendelet szerint a nem újrahasznosítható italcsomagolások
egységes betétdíja 50 forint lesz, az újrahasznosíthatókét a gyártó egyedileg
határozza meg.
Sorjáznak a kérdések
A DRS-rendszerrel kapcsolatban is nagyon sok információ
jelent meg a médiában, ám jelenleg rengeteg a kérdés – emelte ki Falcsik
István. Elvileg 2024 januárjától élnek a rendelkezések, ám átmeneti időszakot is
biztosít a jogszabály, így június 30-ig még forgalomba lehet hozni jelölés
nélküli palackokat. Ezek nem lesznek visszaválthatóak a REpontokon, a szelektív
hulladékgyűjtéssel kell kezelni azokat.
Az első nagy kérdés, hogy június 30-ig kikopnak-e a boltok polcairól a jelölés nélküli, ha úgy tetszik a régi termékek? A jelek szerint az átállás annál sokkal lassúbb, elkésettebb, hogy ez lezáruljon 2024 első félévében. Tehát párhuzamosan, jelöléssel ellátott, és jelölés nélküli termékekkel találkozik a fogyasztó, és lehet, ebből is számos félreértés, bonyodalom származik majd.
Második nyitott kérdés, maguknak az automatáknak a szerepe,
mert ezeket a gépeket kvázi tanítani kell. Az üveget, és különösen a műanyag és
fémpalackokat sértetlenül, a matricákkal, a jelölésekkel jól láthatóan kell
leadni. Az üvegeket az automaták fogják összetörni, a műanyagot és a fémet
pedig összenyomni, ám például minden terméket felismernek?
Évente körülbelül 3,5
milliárd darab italcsomagolás kerül forgalomba Magyarországon a következő
összetétel szerint:
- PET-palack: 1 995 millió darab (56 százalék),
- alumínium: 1 278 millió darab (36 százalék),
- üveg: 293 millió darab (8 százalék).
Erjedő és különböző
formájú termékek
A szakértő szerint a DRS szempontjából az érintett
termékkörben két jelentős kivétel van. Az egyik kivételt azon fenti csomagolást
tartalmazó termékek jelentik, melyekbe tej és tejalapú italtermékek kerültek. A
rendelkezésre álló információk szerint ennek a kivételnek higiéniai okai
vannak. Elképzelhető, a tej erjedése a későbbi újrahasznosítást teszi
lehetetlenné, ám ez talán igaz lehet a borra, paradicsomlére (stb.) is.
A másik kivétel pedig mennyiségi korláthoz kötött. Ugyanis
ha a fenti csomagolású termékek forgalma egy tárgyéven belüli nem éri el az 5
ezer darabot, akkor nincs DRS kötelezettség.
Csak az 5 ezer darabot meghaladó mennyiség esetén lesz DRS kötelezett
egy termék.
Emellett a szabályozás nem vonatkozik a speciális formájú és méretű, ezért automatával vissza nem váltható üvegekre. Itt jönnek a kérdések, hiszen számos egyéni formájú és különleges üveg érkezhet. Ismerünk szőlőfürt formájú üveget, érkezhet Franciaországból nagyon drága pezsgő, akár csupán tíz-húsz darab egy évben, tehát adja magát a felvetés: ezekkel a termékekkel mi lesz, hogy kerülnek a rendszerbe?
Az időfaktor
A gyártók két matricát használhatnak: az egyik fektetett
üveg ábra, a másik kör alakú ábra. Ám ebben a körben is szembetűnő, mintha az
érintettek késésben lennének.
Az egész rendszernél szembetűnő a fáziskésés, így érdemes
lenne a DRS-rendszert teljes körű bevezetését, a bonyodalmak, a félreértések
elkerülése, a jobb felkészülés végett fél évvel elcsúsztatni, és a 2025. január
elsejei bevezetést előtérbe helyezni – húzta alá végezetül Falcsik István.
