Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC)
január 10-én jóváhagyta azokat a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF), amelyek
lehetővé teszik a Bitcoin befektetéseket eszközkezelők segítségével.
Az Economx is beszámolt a sokak által hosszú évek óta várt
hírről, a pozitív döntéssel kapcsolatban olyan optimisták voltak a piaci szereplők,
hogy a Bitcoin már január 2-án, kora reggel 21 hónapos csúcson, 45 ezer 488
dolláron is állt.
Hét óra körül 2,6 százalékos drágulással, 45 ezer 220
dolláron jegyezték, még mindig messze a 2021 novemberében beállított 68 ezer 789
dolláros rekordszinttől. A Bitcoin egyébként tavaly 154 százalékkal drágult.
Ám a szabályozással kapcsolatban viták vannak az USA-ban, erről
is sokat lehetett olvasni a nemzetközi és hazai médiában. Az Amerikai Határidős
Árutőzsde Felügyelet (CFTC) elnöke szerint a legtöbb kriptovalutát árucikknek
kell minősíteni, míg azonban az Amerikai Értékpapír Felügyeleti Hatóság (SEC)
vezetése szerint értékpapírról beszélünk.
Tíz éves történet
Az Economx megkeresésére Pajor Dávid szakjogász kifejtette: a
Bitcoin ETF-eket nagyjából tíz éve próbálják jóváhagyatni a legnagyobb USA-beli
befektetési szolgáltató cégek a SEC-el. A hosszú sikertelenség
oka nem is a szolgáltatókhoz volt köthető, hanem a Bitcoin, illetve a hozzá
kapcsolódó technológia megítéléséhez.
Az, hogy ezt most engedélyezte az amerikai tőzsdefelügyelet,
fundamentálisan a Bitcoinnak nagy jelentőségű, és összességében a teljes kripto
szegmens számára is előre mutató. Megnyitja egyben az utat a további
kripto-eszközökhöz köthető ETF-ek indításához.
Azok, akik eddig a különböző kripto
tárcák megbízhatóságában nem hittek annyira, hogy jelentősebb összegeket
fektessenek ilyen eszközökbe – jelen esetben Bitcoinba – az ETF-ekkel kapnak
egy lehetőséget.
Ez a lehetőség pedig az, hogy hatósági felügyelet alatt álló befektetési szolgáltatókon keresztül fektessék a pénzüket Bitcoinba, mégpedig olyan konstellációban, hogy a befektetési szolgáltató ténylegesen is Bitcoint tart.
Nincs vita az Európai
Unióban
Az Európai Unióban, így Magyarországon sincs az amerikaihoz
hasonló vita, a MiCA-irányelv egyértelműen rendezi a kérdést. Az Európa Tanács tavaly
májusban fogadta el a kriptoeszközök piacairól szóló szabályozási keretet,
amely a kripto-eszközökre, ezek kibocsátóira és szolgáltatóira vonatkozik.
Pajor Dávid szerint az irányelv egyértelműen rendezi a
kérdést, és a pénzügyi eszközök közé sorolja a kriptoeszközöket, tehát ez irányadó
Magyarországon is. Az Egyesült Államokban nincs ilyen átfogó és részletes dokumentum,
amely szabályozná a tevékenységeket és egyben a felhasználók érdekeit is
védené. Sőt, az Európai Unión
kívül máshol sincs hasonló nagy területet lefedő jogszabály.
Ennek következtében az egyes országok eltérően szabályozhatják a kripto-eszközöket. Akad olyan ország, ahol törvényes fizetőeszköz (El Salvador) a Bitcoin, van ahol nevesített módon elfogadják adófizetésre (Zug kanton Svájc). Máshol szerencsejátéknak akarják minősíteni (Egyesült Királyság).
Mindenesetre az árucikként való azonosítás több problémát is
felvetne (áfa kérdések), illetve a nemzetközi tranzakciók esetén az elszámolást
nehezítené, és ez nem is tűnik helyes iránynak – hangsúlyozta a szakértő.
Adózási kérdések
Az úgynevezett HÉA-irányelv értelmében (a közös hozzáadott
értékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv) a HÉA hatálya alá tartoznak az egy tagállamon belül az adóalanyként
eljáró személy által ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítések
és szolgáltatásnyújtások. A tagállamoknak azonban mentesíteniük kell az adó alól
többek között a „törvényes fizetőeszközként szolgáló devizára, bankjegyre és
érmére vonatkozó” ügyleteket.
Az ügyben volt ítélete az Európai Bíróságnak is, amely számos pontot tisztázott,
bár az Economx értesülései szerint a magyar adóhatóság egy ideig, fogalmazzunk úgy, fantáziagazdag módon
próbálta értelmezni, ám ez a dolog azóta lecsengett.
Sőt, 2022-ben Magyarországon bevezették a
kripto-tevékenységekből származó jövedelmek 15 százalékos kedvezményes
adókulcsát, és ezt a jogszabályt a piaci szereplők örömmel fogadták, jónak
tartották és tartják.
