A versenyképességi rangsor három fő tényező és azon belül öt alterület alapján kerül felállításra. A vizsgált fő szempontok a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásához szükséges tudásszint, a technológiák terjedését befolyásoló tényezők és környezet, valamint az országok digitális változásokra való felkészültsége voltak. 

A részletesebben vizsgált paraméterek között szerepel még például a műszaki-tudományos végzettségűek aránya, az országban működő szabályozási rendszer és a fejlesztéshez rendelkezésre álló tőke, valamint az innovációk elterjedésének gyorsasága is.

Az vizsgált 64 ország összesített rangsorában az Egyesült Államok, Hollandia illetve Szingapúr került a dobogóra. A rendelkezésre álló tudás ranglistáját Svájc vezeti, a jövőre nézve pedig Dél-Korea pedig a legfelkészültebb. Szingapúr első helyen végzett a technológiák terjedését elősegítő környezet listáján. Szintén előkelő helyezést értek el olyan országok mint mint Tajvan, Dánia, az Egyesült Arab Emírségek és Hong-Kong.

Itthon hiába fejlődik a technológia, ha nem tudjuk kihasználni

Hazánkban az adatok azt mutatják hogy szakadék tátong a kormányzat, a vállalatok és a társadalom között. A kormány nagy figyelmet fordít a technológiai fejlesztésre, de a társadalom a digitális készségek hiánya miatt képtelen kihasználni a digitalizációt – írja a növekedés.hu.

Magyarország legjobb helyezése a technológiai fejlődést ösztönző környezet listáján található, ahol Csehország tíz hellyel, Ausztria azonban csak egy hellyel előz meg minket. Kiemelkedő hazánk teljesítménye az internetsebesség, illetve a telekommunikációs befektetések terén.

Ami a rendelkezésre álló tudást illeti, 2022 óta három hellyel estünk vissza. A legrosszabb eredményt a műszaki-tudományos területen végzettek aránya, illetve a digitális és technológiai készségek tere produkálta. Az Európai Unión belül Magyarország a 23. helyen áll. Ezzel csak Ciprust, Görögországot, Romániát és Bulgáriát sikerült megelőznünk.

(Gyurka Eszter)