A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gyermekvédelmi
elemző munkatársa szerint az online bántalmazás, a cyberbullying nagy részében
az iskolai bántalmazás része, annak nyúlványa, így bántó hatása összekötődik,
felerősödik. Több az iskolai gúnyolódásnál, mert folyamatosan velünk van,
otthon is, nem kötődik helyszínhez, mindig visszanézhető.
Varga Árpád szerint nagy probléma, hogy amíg az iskolákban
ott vannak a pedagógusok, közbeléphetnek, ha valaki konfliktusba keveredik
másokkal valamely cselekedete, netán a kinézete, vagy egyszerűen csak azért,
mert rosszul kommunikál, nehezen illeszkedik be, addig az online térben ez nem így van.
A közvetlen, „hagyományos bántalmazás” lehet szóbeli,
írásbeli, lehet kiközösítés, az online térben pedig olyan fotókat, videókat,
egykori barátokkal történt beszélgetéseket, titkokat lehet közzétenni, amely
miatt mások bánthatják, de akad példa profil- vagy jelszólopásra is.
Jelenleg számos európai országban folynak kutatások,
születtek jogszabályok, rendelkezések, és továbbra is az illetékesek próbálnak
jogi megoldásokat találni az online bántalmazás problematikájának kezelésére,
amelyet – be kell látni – száz százalékos mértékben nem lehet megoldani.
Nagyon komoly
problémákat okozhat
A bántalmazások lelki és testi problémákat okoznak,
szorongást, önbizalom csökkenést, rémálmokat, depressziót, de fejfájást,
gyomorgörcsöket, rosszulléteket is – mondta a szakember.
Az Economx több ízben is beszámolt a NMHH az elmúlt évek
során megjelentetett közleményeiről, amelyekben a hatóság arra figyelmeztetett,
hogy az online zaklatásnak kitett kiskorú nem tudja élni a mindennapi, megszokott
életét, mert a zaklatás hatására megszakadnak szociális kapcsolatai,
kiközösítik, vagy éppen iskolaváltásra kényszerül.
Az elzártság érzése akár súlyos mentális problémákhoz, sőt, öngyilkosság elkövetéséhez is vezethet.
Napjainkban rendszeresen jelennek meg arról hírek, hogy a cyberbullying miatt
tinédzserek sokasága követett el öngyilkosságot.
Hogyan csökkenthető a
bántalmazás eshetősége?
Varga Árpád szerint a tinédzsereknek érdemes lehet kevesebb
adatot, személyes dolgot megadniuk magukról, csökkenteni az online kitettséget,
a személyes információkat, és korlátozni a digitális lábnyomokat.
Figyelni kell rá, hogy a közösségi oldalakon privátak legyenek a fiókok, hogy ki jelölhet ismerősnek, ki láthatja a a posztokat, fotókat, videókat, ki írhat az idővonalra, ki küldhet üzeneteket, vagyis foglalkozni kell az adatvédelmi beállításokkal.
Nem szabad belebonyolódni a kommentháborúkban, a parttalan
vitákba sem és a nagyobb testvér, a szülők, a pedagógusoktól való segítségkérés
sem szégyen a problémák felmerülése esetén.
Ha nincs ilyen felnőtt, akkor fel
lehet keresni a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány éjjel-nappal hívható
vonalát, illetve az UNICEF HelpApp alkalmazásban is találni hasznos tanácsokat,
információkat a cyberbullying által okozott zaklatás, megfélemlítés
megszüntetéséhez.
„Nem rám tartozik?”
A gyermekvédelmi
elemző szerint az online bántalmazás sajnos ma már annyira általános jelenség,
hogy nem éri el sokak ingerküszöbét. Gyakran nehéz megítélni, hogy barátok
közötti ugratásról van szó, vagy cyberbullyingról.
Sokan azt is gondolják, nem változik semmi, ha közbelépnek is, vagy várják, hogy valaki más segítsen.
A problémakörrel kapcsolatban az egyik nagy üzenet, hogy a
szemlélődők ne vegyék közönyösen tudomásul a bántalmazást, védjék meg az azt
elszenvedőt, hiszen nehezen elfogadható a „nem rám tartozik” érvelés – húzta
alá végezetül Varga Árpád.
Még viszonylag új a jogi szabályozás
Az UNICEF
összefoglalója szerint a cyberbullyingra vonatkozó törvények még viszonylag
újak, ezért sok országban ilyen esetekben más vonatkozó jogszabályra, például a
zaklatást büntető törvényre támaszkodnak.
Azokban az
országokban, ahol már érvényben vannak kifejezetten az online bántalmazásra
vonatkozó törvények, általában bűncselekménynek tekintik a szándékosan súlyos
érzelmi stresszt okozó cselekedeteket.
Ezen országok
némelyikében az internetes zaklatás áldozatai védelmet kérhetnek, és ideiglenesen
vagy véglegesen korlátozhatják az elkövető internetes zaklatásra használt
elektronikus eszközének használatát.
