Az Economx megkeresésére az Andersen Adótanácsadó Zrt.
irodavezető partnere elmondta: egy hosszabb folyamatról beszélünk, amelyet az
OECD a 2010-es években már elindított az igazságos és fair adófizetés, valamint
annak érdekében, hogy elkerülve a káros adótervezést ott történjen meg az
adózás, ahol az üzleti teljesítmény keletkezett. (A végleges szabályokat 2021 decemberében hozta nyilvánosságra az OECD –
a szerk.)
Boár György emlékeztetett, hogy az uniós tagállamok 2022
decemberében állapodtak meg abban, miszerint irányelvként fogadják el az OECD
nemzetközi adózási reformjának második pillérét, vagyis a multinacionális és nagy
volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó minimumadóról (globális
minimumadó, GloBE) szóló szabályokat.
Az irányelv (EU 2022/2523) a GloBe alkalmazását 2024-től
írja elő úgy, hogy a záró rendelkezések alapján a tagállamoknak 2023. december
31-ig kell átültetniük saját jogrendjükbe az új szabályozást.
A jobb megértés érdekében: ez a két pillér lényege
Az első pillér azt az új rendszert fedi le, amelyben a
legnagyobb multinacionális vállalatok megadóztatásának jogát azon
joghatóságokhoz rendelik, ahol nyereség keletkezik. E pillér kulcseleme egy
többoldalú egyezmény lett.
A második pillér olyan szabályokat tartalmaz, amelyek célja
az adóalap-erózióra és a nyereségátcsoportosításra nyíló lehetőségek
visszaszorítása, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatcsoportok
megfizessék a társasági adó minimális mértékét. Ezt a pillért immár jogalkotási
úton rögzíti 2022. decemberétől egy olyan uniós irányelv, amelyet valamennyi
támogató tagállam egyhangúlag elfogadott.
Ezek az Európa Tanács
várakozásai
Az Economx is többször beszámolt arról, hogy az Európa
Tanács várakozása szerint az irányelv hatékony végrehajtása korlátozni fogja a
társaságiadó-kulcsok csökkentése terén zajló versenyt. A legalább 750 millió
euró összesített éves árbevétellel rendelkező nagy multinacionális és belföldi
vállalatcsoportok nyereségét legalább 15%-os adókulcs terheli majd.
Az új szabályok csökkenteni fogják az adóalap-erózió és a
nyereségátcsoportosítás kockázatát, és biztosítják majd, hogy a legnagyobb
multinacionális csoportok megfizessék a társasági adó elfogadott globális
minimális mértékét. Az üzenet lényegében egyértelmű, a legnagyobb
multinacionális vagy belföldi vállalatcsoportoknak a világon mindenhol legalább
15%-os társasági adót kell fizetniük.
Sérthet-e érdekeket
az új globális minimumadó?
Az Andersen Adótanácsadó Zrt. irodavezető partnere szerint
ez a kérdés nagyon összetett. A balti országok, de akár a közép-kelet-európai országok
több ízben is hangsúlyozták kifogásaikat, de valószínűleg például Luxemburgban
sem lelkesedhettek a változásokért.
Ugyanakkor nem gondolja, hogy bármelyik
tagállam szembemenne a közös döntéssel és az uniós irányelvet nem ültetné,
implementálná át nemzeti jogába. Ez ugyanis akár visszaüthet az adott
tagállamra.
Nézzünk egy példát: adott egy németországi anyacég és magyarországi leányvállalata egy olyan helyzetben, amelyben Magyarország nem implementálja a globális minimumadó és az elismert belföldi kiegészítő adó intézményét. Tételezzük fel, hogy a leánycég magyarországi effektív adóterhelése csak 5 %-os. Hazai belföldi kiegészítő adó hiányában ebben az esetben a német költségvetésnek a jövőben lehetősége lesz arra, hogy saját maga számára beszedje azt a 10 %-ot.
Magyarország akár 96
milliárdos plusszal jöhet ki az egészből
Boár György hangsúlyozta, a Pénzügyminisztérium, illetve a
közigazgatási egyeztetéshez csatolt hatásvizsgálati lap szerint a magyar
költségvetés 2024-ben hozzávetőlegesen 96 milliárd forint többletbevételre
számíthat a globális minimumadó bevezetésének követeztében. Természetesen,
2021-es, 2022-es adatok alapján azért rendkívül bonyolult 2024-es adatokat,
folyamatokat megbecsülni.
A magyar éves társasági adóbevétel közel 800 milliárd forint (és
még nem is ez a legnagyobb tétel), tehát a 96 milliárd forint ennek a summának ugyan
hetede, de akkor is jelentős, megbecsülendő pénz.
Október 31-én már az
Országgyűlés elő terjesztették
Az Európai Unió egész területén zajlik a bevezetéssel
kapcsolatos törvénykezési munka: a tagállamok egy része már beterjesztette a
vonatkozó törvényjavaslatot, egy másik részénél még csak a társadalmi
egyeztetési fázisnál tart a folyamat.
Hazánk ebből a szempontból nincs lemaradásban. A Pénzügyminisztérium
az őszi adócsomaggal párhuzamosan, 2023. október 17-én bocsátotta társadalmi
egyeztetésre a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó részletszabályok és
adótörvény módosítások tervezetét.
A tervezet tartalmazza az úgynevezett elismert belföldi kiegészítő
adó intézményét is, amely által a végső anyavállalat mentesülhet bizonyos GloBE
kötelezettségek alól.
Az Economx is megírta, hogy a magyar részletszabályok és adótörvény módosítások
javaslatcsomagját október 31-én terjesztették az Országgyűlés elé. E szerint a
globális minimumadó effektív adókulcsának meghatározásakor Magyarország
esetében a társasági adó mellett a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék
és az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) is elismerhető lenne –
mutatott rá az Andersen Adótanácsadó Zrt. irodavezető partnere.
Vagyis, a 15%-os a globális minimumadó szabályai alapján az
effektív adóterhelés megállapítása során figyelembe vehető tételek számításakor
ezeket az adókat figyelembe lehet majd venni.
Mivel az effektív adókulcs kiszámítása és a
csoportvállalatok globális minimumadó pozíciójának meghatározása az eddigiekhez
képest összetettebb feladattá válik, az érintett vállalatok esetében magasabb
színvonalú adatgyűjtésre és adatszolgáltatásra lesz szükség, az egyes pozíciók
felmérését időben el kell kezdeni.
Az OECD 2024. január 1-jét követően egy előre meg nem határozott időpontban vizsgálni fogja, hogy a globális minimumadó bevezető tagországok megfelelő módon implementálták jogrendjükbe a szabályokat, vagyis Magyarország esetében is következik majd egy ilyen „peer review” vizsgálat (leginkább „szakmai elbírálásnak” fordíthatnák).
