Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A csaló ezzel a trükkel teszi hihetőbbé a telefonhívásait,
amikor a hívás során például azt próbálja elhitetni a felhasználóval, hogy
ténylegesen egy banki alkalmazottal beszél, és egy pénzügyi tranzakció során
fellépő hiba vagy csalásgyanú miatt egyeztetnek. Valójában persze a banki vagy
kártyaadatainkat szeretnék megszerezni (vishing).
Az NMHH a Magyar Nemzeti Bankkal, a Magyar Bankszövetséggel,
az Igazságügyi Minisztériummal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti
Kibervédelmi Intézettel és az Országos Rendőr-főkapitánysággal együttműködésben
a KiberPajzs megállapodás keretében küzd a pénzügyi tudatosság előmozdításáért.
A telefonos csaló arra törekszik, hogy mielőbb elaltassa a
gyanakvásunkat, hiszen egy általunk ismert szolgáltató nevében hívónak inkább
hiszünk, mint egy vadidegennek. Ráadásul a csalók az interneten könnyen
megszerezhetik az alapvető információkat rólunk a közösségimédia-profilok
felhasználásával.
Nem bízhatunk meg feltétel nélkül a hívóban csak azért, mert
ő ismeri ezeket az adatokat, és nem bízhatunk a készülékünkön megjelenő
hívószám valódiságában sem. Ha egy bűnöző a pénzünket akarja megszerezni, akkor a
személyes és a bankszámla- és/vagy bankkártyaadatainkra lesz kíváncsi:
- soha ne adjuk meg a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját,
CVV-kódját, online banki jelszavunkat vagy az egyszer használható, második
hitelesítési kódot, még a banki ügyintézők sem tudakolhatják tőlünk ezeket az
információkat, - semmiképpen se utaljunk pénzt állítólagosan a banktól
telefonon érkező kérésre, mert egy pénzintézet sosem kérhet ilyet, - ismeretlen hívók vagy üzenetküldők kérésére soha ne
telepítsünk programot a számítógépünkre vagy a telefonunkra, - ne dőljünk be egy ismeretlen telefonáló sürgetésének,
ígérjen bármit is – hihetetlen jó vagy ingyenes ajánlat, egyszeri lehetőség,
gyorsan lejáró határidő stb. –, soha ne hozzunk elhamarkodott döntéseket a
pénzügyeinkről, - akármilyen sürgető, ijesztő hírt kapunk is egy ismeretlentől
valaki mással kapcsolatban, mindig próbáljunk meggyőződni annak
valóságtartalmáról, mielőtt bármilyen lépést tennénk, - ha csalóra gyanakszunk, inkább szakítsuk meg a beszélgetést,
és a hívást jelentsük a pénzintézet számára.
A csalók vírusvédelmi megoldásnak, dokumentum- vagy
képnézegető alkalmazásnak beállítva próbálnak rávenni minket arra, hogy
visszaéléshez használható programot telepítsünk.
A legfontosabb óvintézkedés, amit a hívószám-hamisító csalókkal szemben megtehetünk, ha fenntartással kezeljük a telefonunkon megjelenő hívószám valódiságát is.
Ha bizonytalanok lennénk abban, hogy valóban
arról a számról keresnek-e bennünket, mint amit a telefonunk megjelenít, akkor
inkább hívjuk vissza az illetőt.
Hívott félként egyelőre nem áll rendelkezésünkre olyan
technológia, amely által a hívás idejében ellenőrizhetnénk, hogy a hívó száma
valós-e. Büntetőügyben a nyomozó hatóság felhívására a hívás továbbításában
részt vevő szolgáltatók át tudják adni a náluk megőrzött naplóbejegyzéseket, ez
segíthet utólag visszakövetni, hogy egy adott hívás honnan érkezett a
szolgáltató hálózatába.
