A szociális biztonsági egyezmények a 2000-es évek után
születtek, és kellően részletesek ahhoz, hogy az érintett országok hatóságai,
vagy az érintett magánszemélyek pontosan meg tudják határozni, hogy a társadalombiztosítási fizetési kötelezettségnek mely országban kell eleget
tenni, egy határon átnyúló munkavégzés esetén – fejtette ki Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere az Economx számára.
Szociális biztonsági egyezményünk van például az Amerikai
Egyesült Államokkal (a kettős adóegyezménytől eltérően tehát ezt nem mondta fel
egyoldalúan az amerikai fél), de például Japánnal, Indiával, Törökországgal, Dél-Koreával és még számos országgal van megállapodásunk.
Nem teljes körűek az
egyezmények
Ezek az egyezmények nem teljes körűek, csak a
társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott ellátások (betegségi és
anyasági ellátások, baleseti ellátások, nyugellátások), illetve a munkanélküli
ellátások tekintetében határoznak meg szabályokat.
Az ilyen egyezmények értelmében a fő szempont, hogy a
biztosítási kötelezettség azon állam területén áll fenn, ahol az érintett
személy jövedelemszerző tevékenységét végzi, abban az esetben is, ha az
érintett személy lakóhelye, vagy a munkáltató székhelye a másik állam területén
található.
Magyar-amerikai egyezmény a gyakorlatban
A magyar-amerikai szociális biztonságról szóló egyezmény
rendelkezései alapján kiküldetés esetén egy öt éves határidővel számolhatunk.
Vagyis, ha egy amerikai cég Magyarországra küldi a munkavállalóját, abban az esetben öt évig az amerikai fél szedi be a járulékokat, és erre a magyar hatóságok nem lesznek jogosultak.
Sőt, az amerikai-magyar tb-egyezmény alapján a kiküldő
amerikai munkáltatót és annak magyar leányvállalatát egy és ugyanazon
munkáltatónak kell tekinteni. Praktikusan ez azt is jelenti, hogy akkor is
kiküldetés valósul meg, ha a külföldi munkavállaló a fogadó magyar céggel is
munkaszerződést köt.
A kiküldetés további
szabályai
Kiküldetés esetében az EU-s szabályok, vagy az egyezmények
szabályai alapján mentesülhetünk a magyar plusz terhek megfizetése alól, de
mindez nem „vállalás” kérdése.
Az érintett hatóságok a kiküldetést megelőzően
egyeztetéseket folytatnak, és az adminisztratív folyamat eredményeként egy
A1-es igazolás bizonyítja a kiküldött országban a biztosítotti státust, és a
mentesülést a fogadó országban a terhek megfizetése alól.
Például, az USA esetében a „certificate of coverage”
igazolást adja ki az amerikai hatóság, amikor egyezményes országba küldi a
munkavállalóját az amerikai munkáltató.
Az egészségügyi
egyezmények
Ezen egyezmények fő ismérve az, hogy ingyenes ellátást
biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak heveny megbetegedés, vagy
halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben. Például Angolával,
Észak-Koreával és Irakkal is van ilyen egyezményünk - hangsúlyozta végezetül a szakértő.
