A Jövő Mobilitása Szövetség felmérése során arra jutott, hogy rengeteg stresszfaktor van, ami idegessé, bosszússá teszi az autósokat.
A magyarországi utakon közlekedők többségét,
- 59 százalékát
leginkább a türelmetlen, agresszív vezetőtársak bosszantják, - 58 százalékuk a
szabálytalan sofőröket, - 37 százalékuk pedig a rossz utakat jelölte meg
stresszfaktorként, - ezekhez hasonlóan a dugók, illetve a
mikromobilitási eszközök is sokszor okoznak kellemetlenséget.
A válaszadók
többsége a stressz elkerülésére alkalmazott módszerek között az agresszív
autósoktól való távolságtartást, vagy például a zenehallgatást említette – közölte
a Jövő Mobilitása Szövetség.
Kárpáti András, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke szerint:
az otthoni munkavégzésből egyre többen térnek vissza az irodákba, ami jelentős
forgalmat generál a közlekedésben is a 3-4 évvel ezelőtti helyzethez képest.
Hozzátette:
sokan stresszfaktorként jelölték meg az utakon jelenlévő kerékpárokat, miközben a mobilitási változások részeként a közelmúltban további új közlekedési eszközök jelentek meg: az elektromos kerékpár, a segway és az elektromos roller. Ezek a járművek már napi szinten részt vesznek a forgalomban, azonban gyakran rendezetlen körülmények között jelennek meg a közutakon.
A Magyar Autóklub (MAK), az ORFK-OBB és a Jövő Mobilitása
Szövetség szakmai konferenciáján Hatala József, a MAK elnöke elmondta, az autóklubnak is van teendője a stresszmentes közlekedés kialakításában:
ide tartozik a közlekedők edukálása, hiszen nem csak a szabályok ismerete fontos, tisztelni kell a másikat és fejleszteni kell a közlekedési kultúrát.
Hozzátette, a MAK a közlekedésbiztonsági kampányok mellett a segélyszolgálati tevékenységet például már a kerékpárosokra is kiterjesztette.
A McKinsey nagyvárosi közlekedésről készített kutatása
szerint a legtöbben továbbra is autóval vágnak neki útjuknak.
- 45 százalék elsősorban magángépkocsival,
- 23 százalék közösségi közlekedéssel,
- 16 százalék mikromobilitási eszközzel,
- 14 százalék pedig gyalogosan jut el a célállomásához.
A korábbi adatok szerint a magyar lakosság 16 százaléka kerékpározik hétköznapokon, és ehhez jelenleg négyezer önálló kerékpárút áll
rendelkezésre.
Az adatokból kiderül az is, hogy Magyarországon is
elsősorban rövidebb utakon használják a mikromobilitást:
- az elektromos rolleresek 60 százaléka,
- a biciklisek 50 százaléka kevesebb mint öt kilométert tesz
meg egy út alkalmával; miközben az e-rollereket érintő balesetek aránya
háromszorosa a kerékpárosokénak.
A Jövő Mobilitása Szövetség elemzése szerint tovább
javulhatna a közlekedés, ha a lakossági parkolási zónákban a carsharing autók
is parkolhatnának.
Hozzátették, a nagyvállalatok után a kis- és
középvállalkozások is egyre több elektromos autót használnak, sok cégnél már
zajlik az autóflotta elektrifikációja, egyre többen használnak megosztott és
mikromobilitási eszközöket, vagy éppen vouchert adnak a munkavállalóknak az
autómegosztó szolgáltatásokhoz.
