Kutatások szerint a felnőttekhez hasonlóan a hallgatók 15-22
százalékát veszélyezteti a kiégés világszerte, egy 2019-es hazai vizsgálat szerint
pedig a kiégés előfordulásának gyakorisága a felsőoktatási hallgatók –körében
már 31,5 százalék. Vagyis a hallgatók közel egyharmada már a munkaerőpiacra
lépés pillanatában – komoly pszichológiai problémákkal küzd – mondta az
Eduline-nak Karner Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi
adjunktusa, a Mentális Jóllét és Alkalmazott Egészségpszichológia a
Felsőoktatásban Kutatócsoport vezetője.
A stressz határozott reakciókban nyilvánul meg, például hiperaktivitásban vagy tenni akarásban, míg a kiégés tehetetlenségérzést vált ki
– magyarázta a szakember.
A hallgatók a napi 4-8 órát töltenek az intézményekben folyamatos teljesítményhelyzetekben, folyamatos társas alkalmazkodási elvárásoknak kell megfelelniük, hosszú időn keresztül kell intenzíven koncentrálniuk. Mindezek miatt stresszt élnek meg, tartós érzelmi és mentális terhelésnek vannak kitéve
– fejtette ki Karner
Orsolya, aki szerint az otthoni tanulás mellett ráadásul kevés idő marad
pihenésre, töltődésre.
Ugyanakkor a kiégés önmagában nem önálló diagnosztikus
kategória, többféle kifejeződése is lehet – tette hozzá. Ilyen az
álmatlansággal, megbetegedési hajlammal is járó emocionális kimerültség, az
említett cinizmus mellett bűntudatot, visszahúzódást is hozó dehumanizáció,
illetve a személyes hatékonyság csökkenése és a teljesítménnyel való
elégedetlenség, a túlterheltség mellett is hiányzó elismerés.
A kiégés valahol annak is szól, hogy a tanulásban, mint tevékenységben fáradt el a hallgató, hiszen 6-7 éves kora óta erről szól az élete, ehhez képest az, hogy új szerepben van, és dolgozik, egy megújulást is jelent, ahol végre a gyakorlatban is használhatja azt, amit eddig csak elméletben tanult
– mutatott rá és hozzátette, szintén meglepő eredmény, hogy összevetve
a kiégés mértékét és a tanulmányokkal való haladás ütemét, azoknak magasabb a
kiégés-pontszáma, akik a mintatantervhez képest lassabban haladnak.
Az is kiderült:
- a természettudományi, műszaki és informatikai területeken
volt legmagasabb a kiégésről szóló teszt eredménye a hallgatók között, a
sporttudományi és egyéb területé pedig a legalacsonyabb. - az alapképzésen tanulók szignifikánsan magasabb kiégés
pontszámmal rendelkeznek, mint az mesterképzést végző és a PhD-sek, - annak pedig, aki nem sportol, szignifikánsabb nagyobb a
kiégés pontszáma, mint bárkinek, aki valamilyen gyakorisággal végez rendszeres
testmozgást.
A kifejezetten szociálisan szorongókat leszámítva a pandémia a kamaszokra és a fiatal felnőttekre általánosan komoly negatív hatással volt.
Számos kutatás hívja fel a figyelmünket arra, hogy a pandémia és az ezzel együtt járó korlátozások és társadalmi változások
különösen súlyosan érintették a hallgatókat. A mentális problémák előfordulása
a fiatal felnőttek körében is megnőtt az utóbbi időszakban – emelte ki a
szakember.
Az adatok szerint ugyanis a koronavírus időszaka alatt és
után érzékelhetően megszaporodtak a kritikusabb, súlyosabb problémák az
egyetemi tanácsadókban dolgozó kollégák és a nemzetközi hallgatókkal foglalkozó
adminisztratív munkatársak és oktatók jelzései alapján – tette hozzá.
