Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző osztályának
vezetője, Csonka Tamás azt írta, az idei nyáron már öt napon hat alkalommal
került ki a legmagasabb fokozatú (piros) riasztás zivatarra. A piros riasztás
esetén a nagyméretű, 2 centiméteresnél nagyobb jég mellett a narancs fokozathoz
képest nagyobb eséllyel, akár nagy területen lehet számítani károkozó,
jellemzően óránkénti 80-90 kilométert meghaladó sebességű szélrohamokra.
Hozzátette:
az öt piros riasztású nap rendkívülinek számít, hiszen vannak olyan évek, amikor a téli helyzeteket és a nem zivatarokhoz kötődő eseteket – mint az ónos eső, a hófúvás és a zivataroktól független szélvihar – is figyelembe véve egyáltalán nincs piros riasztás, vagy legfeljebb egy-három napon adnak ki ilyet.
Az elmúlt szűk egy hónapban viszont a zivatarra
kiadott riasztások egyedül érték el ezt a kiemelkedő számot – tette hozzá. Felidézte: júniusban még nem volt piros riasztás, de a
június 23-i zivataros helyzet már igen közel állt hozzá.
Júliusban
- 12-én este északnyugatra,
- 13-án hajnalban délnyugatra,
- 17-én délután az északkeleti térségre,
- 21-én este a déli területeken volt érvényben piros riasztás.
Legutóbb augusztus 5-én hajnalban, majd délután, este a
középső és északi területeken volt piros fokozat.
A helyzetekben közös volt, hogy mindannyiszor hullámzó front húzódott az ország felett, amely a délről áramló igen meleg és az
északnyugatról érkező hűvösebb légtömegeket választotta el egymástól. Ezzel egy
időben a magasban úgynevezett futóáramlás húzódott térségünk felett. A
szükséges nedvességet többnyire úgynevezett meleg nedves szállítószalag
biztosította, és jelentős volt a légkör labilitása is, mindezek együtt pedig
kedvező feltételeket teremtettek a zivatarok és zivatarrendszerek
kialakulásához.
A júliusi esetekben a hosszan elnyúló hullámzó frontok és az
igen erős magassági futóáramlás nyugatról kelet felé szelték ketté Európát,
többször is épp Magyarországon keresztül.
A helyzet különlegessége, hogy tartósan fennállt, így több hullámban több napon keresztül hasonló időjárási jelenségek, események alakultak ki nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európa térségében is
– jegyezte meg.
Hozzátette: heves, úgynevezett szupercellás zivatarok és
gyors mozgású zivatarrendszerek alakultak ki és haladtak nyugatról kelet,
illetve északnyugatról délkelet felé, többször keresztezve Magyarországot is.
Az igen magas labilitási energia és az erős magassági áramlás hatására a
szupercellákban kialakuló jégdarabok egyes esetekben – például
Észak-Olaszországban – olyan tartósan maradtak az úgynevezett jégnövekedési
zónában, hogy 10-15 centiméteres átmérőjűre is meghíztak, mielőtt kihullottak
volna a felhőből.
Augusztus 4-én és
5-én a hullámzó front délnyugatról északkelet felé húzódott, és ez előtt, majd
ezen alakultak ki a zivatarok, heves zivatarok, amelyek súlypontja – ahogy a
front lassan haladt kelet felé – egyre keletebbre tolódott. Ezért a kialakuló
zivatarok, zivatarrendszerek jellemzően délnyugat, majd dél felől északkelet,
észak felé mozogtak. A károkozó szélrohamok mellett az egyik fő
kísérőjelenségük a felhőszakadás volt, amikor rövid idő alatt 30-50 millimétert
meghaladó csapadék hullott.
A következő héten átmenetileg nyugodtabb idő várható
Bár
kialakulhatnak zivatarok, kicsi az esélye heves eseményeknek. Emellett
fokozatosan erősödik a nappali felmelegedés, vasárnap és a jövő hét elején
egyre több helyen ismét 30 Celsius-fok közelében vagy fölötte alakulhat a
csúcshőmérséklet.
Magyarországon a
statisztikák szerint a legtöbb zivatar május és augusztus között alakul ki, és
ugyan augusztus második felében, sőt szeptemberben is előfordulhatnak még
hevesebb zivatarok, ezek valószínűsége az idő előrehaladtával csökken. Tavaly
azonban a súlyos aszályos időszak után éppen augusztus második felében és
szeptemberben volt a szokásosnál több zivatar.
Ma sem számíthatunk viharra, de csapadékra igen
Szerda délután, estefelé északon, északnyugaton elszórt jelleggel záporok, zivatarok alakulhatnak ki, estefelé pedig eső is lehet már.
A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 21 és 27 fok között valószínű, északnyugaton lesz a hűvösebb, délkeleten a melegebb.
