Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Dr. Katona Csaba tapasztalatai alapján sok esetben már
önmagában a bűnszervezet megléte, vagy annak hiánya, illetve ezzel
összefüggésben a bűnszövetségtől való elhatárolása kapcsán sem következetes a
bírói gyakorlat.
A feladat valóban nem könnyű, hiszen napjainkban a legtöbb bűncselekmény már megkövetel egy bizonyos fajta szervezettséget, valamint
minden bűncselekmény magában hordoz egy bizonyos módon történő konspirációt,
hiszen aki bűnözésre adja a fejét, az természetesen nem szeretne lebukni.
A büntetőjogász mindenesetre azt tapasztalja, hogy
sajnálatos módon ebben a kérdésben a bíróságok gyakorlata sem egyértelmű és vármegyék szerint, de akár bíróságonként (első- , illetve másodfok) is eltérő
lehet.
Első fokon
bűnszervezet, másodfokon nem
Példaként említhető az
a nagy port felvert ügy, ahol a sajtóban csak "a kétszázmilliós droggal lebukott lamborghinis" F. Árpád és édesanyját első fokon még bűnszervezetben való
elkövetésért ítélték el, azonban a másodfokú bíróság ezt már nem látta
megállapíthatónak. (Egy Porschéval történt „verseny” során F. tönkrevágott egy
Lamborghinit.)
Mégpedig azért mert többek közt a titkosított telefonok
kiosztása nem központosított formában történt, valamint a tagok független
entitásként szabad akaratuk szerint bűnöztek, hiányzott tehát a szigorú
alá-fölé rendeltségi viszony is.
Tényleg nehéz
megállapítani
Annak megállapítása hogy egy adott személy tudott-e arról,
hogy bűnszervezetben cselekszik szintén nehéz feladat. A bírói gyakorlat
szerint a bűnszervezetben való részétel megállapíthatóságához az elkövetőnek
fel kell ismernie a bűnszervezet külső, tárgyi jellegű ismérveit.
Például, embercsempészet esetén a sofőr számára felismerhető,
hogy a bűncselekményt vélhetően több ember, szervezetten hajtja végre. Sok
esetben szintén felismerhető az alá-fölé rendeltségen alapuló hierarchikus
viszony is, ami legtöbbször a „megfellebbezhetetlen” utasításokban merül ki.
Legalább három
személyből áll
A bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb
időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja
ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmények elkövetése. A jogalkotó tehát csak a minimális létszámot
határozza meg.
Dr. Katona Csaba tapasztalatai szerint bűnszervezetben
történő elkövetés esetén az átlagos létszám 5-8 fő.
Megszaporodtak az
ilyen jellegű bűncselekmények
Többek közt a digitalizáció hatására a bűncselekmények
fajtái, illetve az elkövetési módok is jelentős változásokon mentek keresztül
az elmúlt években. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyre gyakoribbá
váltak a határon átnyúló, kvalifikált, úgynevezett összetett bűncselekmények.
Ilyen például a kábítószer-kereskedelem, a költségvetési
csalás, az úgynevezett „unokázós csalás” vagy akár példaként említhetem az embercsempészetet
is. Ezen bűncselekmények megkövetelik a szervezettség egy bizonyos fokát, ami
sok esetben annyira „jól sikerül”, hogy létrejön a bűnszervezet.
Legutóbbi nagy port kavaró ilyen ügy a Spanyolországban
bujkáló kábítószer nagykereskedelmével foglalkozó csoport, akik Európa
legkeresettebb bűnözői közé tartoztak.
Dr. Katona Csaba szerint az ügy konkrét ismerete nélkül is
látható, hogy a csoport több mint három személyből állt, és volt legalább egy
személy, aki a kábítószert Magyarországra szállította.
Ennek megszervezése, összehangolása nyilvánvalóan valamilyen
fajta szervezettséget igényelt, ami a hatóság jelenlegi álláspontja szerint
eléri a bűnszervezeti szintet.
A konspiratív működés feltételei
- Az értelmező kéziszótár szerint a konspiráció jelentése az illegális tevékenység titokban tartása, leplezése. A jelenleg hatályos magyar bírói gyakorlat - lényegében ebből kiindulva – a a konspirációt az alábbi feltételek megléte esetén állapíthatja meg a teljesség igénye nélkül:
- az ún. dobós telefonok alkalmazása, központi kiosztása;
- gúnynevek, álnevek használata;
- kódolt nyelv használata
- a komolyabb beszélgetések személyesen történő lebonyolítása;
- gépjárművek akár egy napon belül történő cseréje;
- a felső vonal lebukásának veszélyét úgy csökkentik, hogy az elkövetők (sofőrök, futárok stb.) a felső vonalat, és sokszor egymást sem ismerik;
- az ügyvédek közös megbízása, illetve a közös védekezés meghatározása stb.
