Bár a hazai és nemzetközi jogalkotók
részéről történtek lépések a divatipar szereplői érdekeinek megvédése céljából,
a jogi szabályozást még mindig kiforratlannak nevezhetjük – szögezte le a
Napi.hu-nak dr. Francis-Hegedűs Veronika.
Különösen igaz a divatipar egyik
meghatározó szereplőjére, az Egyesült Államokra. Bár ott 2012-ben megszületett
az Innovatív dizájn védelmi törvény („Innovative Design Protection Act”) tervezete, amely szerint a divatkreációk egésze három éves szerzői jogi védelem alá estek
volna, de a tengerentúlon a szenátus azt visszautasította.
A divatkreációk védelmére napjainkban
Európához hasonlóan, ott is a szerzői jog, a "trade dress” vagy a védjegy
szolgál, illetve a hamisított divattermékek elleni küzdelem során született
jogszabályok. Elmondható, a tengerentúli szabályozás még mindig jóval
megengedőbb az európaihoz képest.
Az uniós irányelvek, és az ezeket a
nemzeti jogba beépítő tagállami szabályozás jóval több lehetőséget biztosít a
jogsértésekkel szembeni fellépésre. Számos európai ország komoly divatjogi
jogeset gyűjteménnyel rendelkezik (például: Olaszország, Franciaország, Anglia).
Nem
csupán jogi, hanem gazdasági kérdés is
A szerzői jog, a szellemi alkotások,
az iparjogvédelmi alkotások óvásának nem csupán jogi szempontból van
jelentősége, az alkotók, a nagy divatházak jól felfogott üzleti érdeke is azt
kívánja, hogy védjék eladási mutatóikat. Utóbbiakra ugyanis hátrányosan hat, ha
egy híres divattervező kreációját tömegesen másolni, utánozni kezdik.
Itt nem arról van szó, hogy egy-egy
csúcstermék ne inspiráljon másokat, baj akkor van, ha a megszólalásig hasonló
termék, amelyet nyugodtan nevezhetünk hamisítványnak, hamis márkajelzéssel,
tömegesen jelenik meg a kisebb üzletek polcain – hangsúlyozta a szakértő.
A
MetaBirkins táskák ügye
A nemrég elhunyt angol-francia
színésznő, énekesnő Jane Birkinhez (aki egyben a világhírű Serge Gainsbourg
francia zeneszerző, énekes múzsája is volt) kapcsolható napjaink egyik
leghíresebb és legaktuálisabb divatjogi ügye.
Az NFT-t magyarul leginkább nem helyettesíthető tokenre fordíthatnánk le és 2017 óta létezik, működése a Ethereum kriptovaluta blokklánc technológiáján alapul. Az NFT képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz kapcsolt kódsor, mely az eredetiség igazolására szolgál. A MetaBirkins táskák főleg szőrmével borított változatban készültek és az online térben áruk rövid időn belül felkúszott az eredeti Hermès táskák árára.
A Hermès azon nyomban
perelt a new york-i kerületi bíróságon védjegy megsértéséért, a MetaBirkins-t
készítő pedig tagadta a plágiumot. A 2023. február 8-án kelt
esküdtszéki ítélet tisztázta, hogy a hagyományos védjegyjog hogyan alkalmazható
az NFT-kre és megállapította, hogy a
márka híres Birkin kézitáskáinak NFT-k sorozataként való jogosulatlan
ábrázolása védjegybitorlásnak, védjegyhígításnak és cybersquattingnak minősül.
A Hermès 133 ezer dolláros
kártérítést ítéltetett meg sikerrel a művész ellen. Az ítélet precedens értékű
az elismert védjeggyel rendelkzeő márkáknak és alkotóknak egyaránt, bizonyítva hogy
a védjegyek továbbra is védhetők az új digitális gazdaságban, mivel a bírák és
az esküdtszék évtizedes precedenst alkalmaznak az élvonalbeli új digitális technológiára.
A
magyar helyzet
A magyar jogi szabályozás szerint a
szerzői jogi védelem a szerző halála után 70 évig áll fenn, vagyis ez alapján
fel lehet lépni a hamisítások, másolások ellen. Nálunk is elvárás az egyéni
egyedi jelleg, bár nagyon kevés ügy indult ebben a körben, így kialakult bírói
gyakorlatról nem is beszélhetünk.
Ugyanakkor több magyar törvény is
lehetőséget ad a jogok érvényesítésére. A 1999. évi LXXVI. törvény szerint a szerzői
jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. A 2001. évi XLVIII. törvény alapján
pedig formatervezési mintaoltalomban részesülhet minden új és egyéni jellegű
formatervezési minta.
Mintának minősül valamely termék
egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a
díszítésének a külső jellegzetességei, különösen a rajzolat, a körvonalak, a
színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei, eredményeznek.
Ikonikus
ügyek világszerte
Dr. Francis-Hegedűs Veronika szerint
ilyen ügy volt a Louis Vuitton Malletier S.A. v. My Other Bag, Inc. 2014-ben a My Other Bag piacra dobott egy olyan vászon
táskákat, amelyek nagy divatházak rajzfilmes képeit tartalmazták, beleértve egy
Louis Vuitton táskát is.
A Louis Vuitton pert indított a My Other Bag ellen
védjegybitorlás és fogyasztók megtévesztése okán, viszont a My Other Bag azzal
védekezett, hogy a táskák „paródia” kategóriába tartoznak. 2016-ban a new york-i
bíróság a My Other Bag javára döntött és
precedenst teremtve megállapította, hogy a védjegytörvény értelmében a luxus
divatipar parodizálása történt a táskákkal és ez nem jogsértő a tengerentúlon.
Formatervezési minták
De hasonlóképpen figyelemre méltó ügy
volt az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának mérföldkőnek
számító 2017-es ügye Star Athletica, LLC v. Varsity Brands, Inc. Itt arról volt szó, hogy a Varsity Brands, Inc., a pompomlány
egyenruhákat tervező cég beperelte a Star Athletica, LLC-t szerzői jogok
megsértése miatt.
A szóban forgó kérdés az volt, hogy az egyenruhákon szereplő
formatervezési minták jogosultak-e szerzői jogi védelemre. Végül a Legfelsőbb
Bíróság úgy döntött, hogy a formatervezési minták valóban szerzői jogi védelemre jogosultak, mivel elválaszthatók az egyenruhák haszonelvű funkciójától. Ez a döntés jelentős következményekkel jár a divatiparra és a
ruházati tervek szerzői jogi védelmének terjedelmére.
Jó
tanácsok a divatipar szereplőinek
Napjainkban már minden szereplő érzi és tisztában van azzal, hogy jogi és gazdasági érdekeiket érdemes bebiztosítani azzal, hogy a termékre vonatkozó kizárólagosságot egyértelművé teszik. Erre léteznek a szerzői jog, iparjogvédelem eszközei, amelyek abszolút, bárkivel szemben fellépést biztosító védelmet nyújtanak, és ezzel tisztában kell lenniük az esetleges kártérítési következményeket elviselni kénytelen utánzóknak is.
– mutatott rá végezetül a szakember.
