Fontos tisztázni, hogy mikor kelt a
munkaszerződés, és mikor kell ténylegesen munkába állni. Ez a két dátum ugyanis
elválhat – mondta el a Napi.hu-nak Andirkó Balázs István ügyvéd.
Például, ha a mai napon aláírok egy szerződést, ám
nincs benne egy meghatározott dátum, hogy például augusztus elsején kell első
alkalommal rendelkezésre állnom, akkor a főszabály szerint holnaptól kell elkezdenem a munkát.
Ennek azért van jelentősége, mert egy hagyományos munkába állás, illetve egy időben elcsúsztatott munkába állás között az
eltelt idő miatt nagyobb a valószínűsége egy lényeges körülményváltozásnak.
El lehet állni, ám okát
tudni kell bizonyítani
A körülményváltozásra sincs konkrét szabályozás, ez mindig
egyedi élethelyzet függvénye. Annyi bizonyos, hogy a munkaszerződés megkötése és a
teljesítése közötti időre az Munka törvénykönyve mindkét fél részére biztosít
egyoldalú elállási lehetőséget.
Az egyoldalúság azt jelenti, hogy nem kell a másik féllel megállapodni arról, hogy nem kívánja megkezdeni az adott fél a munkaviszonyt, egyszerűen csak megfelelő módon be kell számára jelenteni, ami azt jelenti, hogy írásban, címzetten, és a másik fél számára megismerhetően.
Ám az elállás csak akkor lesz jogszerű, ha a lényeges
változás a munkaszerződés megkötését követően következett be. E körülmény
bekövetkeztén túl azt kell bizonyítani az elállási jogát gyakorló félnek, hogy
a munkaviszony teljesítése lehetetlen lenne, vagy aránytalan sérelemmel járna.
Mindennek nem is kell megtörténnie, hiszen éppen a
lehetetlenülés, az aránytalan sérelem megelőzését szolgálja az elállási jog.
Konkrét élethelyzeteket egyébként nem is érdemes mondani, ezeket a szituációkat
az élet produkálja – állítja a szakértő.
Az egyoldalú elállás helyett célszerű a közös megegyezés, így elkerülhetők a későbbi jogviták, például a munkáltató bírósághoz fordul, hogy neki igenis sérelmet okoztak.
Ám a felek ezt is megoldhatják, hogy a munkáltató
méltányosan mérlegel, a munkavállaló pedig nem sérti előbbi jogos gazdasági
érdekeit.
