Magyarország továbbra is fenntartja együttműködését
Oroszországgal az európai uniós szankciók által nem korlátozott területeken, mivel
ez nemzeti érdek, különösen az energiabiztonság vonatkozásában – jelentette ki
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, az orosz
egészségügyi miniszterrel, Mihail Muraskóval közös sajtótájékoztatóján.
Közölte, hogy a hazánkban jelenleg zajló Környezetvédelmi és
Egészségügyi Miniszteri Konferencia lehetőséget biztosított a két ország
közötti együttműködés legfontosabb kérdéseinek áttekintésére.
A szankciós politika nyilvánvalóan rendesen leszűkíti az együttműködés mezsgyéjét. Ugyanakkor a nem korlátozott területeken az együttműködést Oroszországgal fenntartjuk és folytatjuk, egész egyszerűen azért, mert ez a nemzeti érdekünk és ez a magyar emberek érdeke is
– tette hozzá.
Kiemelte, hogy az orosz partnerek továbbra is megbízhatók a
földgáz- és kőolajszállítások terén, márpedig ezen források nélkül fizikailag
lehetetlenné válna Magyarország energiaellátása. Rámutatott, hogy a hosszú távú szerződés
alapján az idén már csaknem 2,5 milliárd köbméternyi földgáz érkezett a
Gazpromtól, és részben ennek köszönhető, hogy hazánk már az évi fogyasztása 42
százalékát be tudta tárolni, míg ennek mértéke Európában átlagosan mindössze 23
százalék.
Hasonlóképpen, a kőolajszállítás is zavartalan, az idén már
2,2 millió tonnányi érkezett a Barátság vezetéken keresztül – tette hozzá.
„Szeretném világossá tenni, hogy Magyarországnak
egyértelműen az az érdeke, hogy a sok évtizedes magyar-orosz energetikai együttműködést
fenntartsuk” – hangsúlyozta, ugyanakkor leszögezte, hogy emellett a
diverzifikáción, az újabb források bevonásán is dolgoznak.
A kormány támogatja a magyar vállalatok oroszországi
működésének fenntartását a szankciók által nem érintett területeken, így
például a bankszektorban, a gyógyszer- és egészségiparban, a mezőgazdaságban és
az élelmiszeriparban, valamint az építőiparban.
Pontosan ugyanúgy, ahogy a nyugati vetélytársak teszik egyébként
– fogalmazott.
Kitért az egészségügyi ágazatra is, bejelentette, hogy
fontos onkológiai együttműködésről tárgyalnak a felek. Emlékeztetett arra, hogy
az évi 200 magyarországi felsőoktatási ösztöndíjas helyre az idén rekordszámú
hallgató, 698 jelentkezett Oroszországból.
A miniszter köszönetet mondott az orosz félnek azért, mert a
koronavírus-járvány alatt egymillió ember magyar életét sikerült biztonságba
helyezni Szputnyik oltóanyagokkal.
Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy a kormány mindig világosan beszélt az ukrajnai fegyveres konfliktusról.
„Számunkra ez a háború rossz, ebben a háborúban emberek
halnak meg, ezért ezt a háborút a lehető leghatározottabban elítéljük, és azt
gondoljuk, mindenkinek az az érdeke, hogy ez a háború minél előbb véget
érjen” – hangoztatta. „Viszont azt
gondoljuk, hogy a kommunikációs csatornák fenntartása nélkül a jövőbeli békét
garantáló megállapodást nem lehet elérni” – tette hozzá, szólva a „pragmatikus együttműködés" mellett.
Az ukrán oktatási
törvény kapcsán hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok 2015 óta folyamatosan
vágják vissza a nemzeti közösségek jogait, márpedig a kormány mindaddig
napirenden fogja tartani a kérdést, amíg helyre nem állítják a korábbi
helyzetet a magyar nyelv használatát illetően.
Szeretném itt mindenki előtt világossá tenni, hogy minket nem érdekel, hogy ezen fellépésünkről a világ bármely pontján mit gondolnak. Tehát minket nem érdekel, hogy ez tetszik-e az oroszoknak vagy az amerikaiaknak, nem érdekel, hogy mit gondolnak róla Brüsszelben, mert ez nem Moszkváról, nem Washingtonról, nem Brüsszelről szól, hanem a kárpátaljai magyarokról
– fogalmazott.
Hozzátette: az sem
érdekes, hogy ki, mit gondol arról, hogy a kormány mindaddig nem járul hozzá az
ukrajnai fegyverszállítás semmilyen további európai uniós finanszírozásához,
amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
