Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mit engedhet meg egy vállalat munkavállalóinak a céges gépjárművek használatát illetően? Milyen célra, vagy épp milyen területi hatállyal használhatják az autókat? Erre minden esetben egyedi szabályozás vonatkozik, melyet gépjármű-használati
szabályzatnak, azaz, car policynek hívunk.
Az operatív lízing keretében
használt céges autók esetében a tulajdonos a flottakezelő vállalat, nem pedig
az adott cég, akinek a munkavállalója használja az autót, ezért minden
hivatalos értesítés a tulajdonoshoz, azaz a flottakezelőhöz érkezik és bizonyos
ügyek intézése csak a flottakezelő meghatalmazásával lehetséges.
Ilyen speciális eset még, ha a
gépjármű használója nem EU-s országba kíván ellátogatni, ilyenkor közjegyzői
meghatalmazásra is szükség lehet a flottakezelő részéről.
Hogyan tájékozódjunk, készüljünk fel ilyen útra?
Külföldi utazás előtt minden
esetben érdemes tájékozódni a Külügyminisztérium oldalán, ahol egyfelől fontos,
naprakész információkat találhatunk azzal kapcsolatban, hogy az adott országban
milyen követelményeknek kell megfelelni a gépjárművet és annak papírjait
illetően.
- az érvényes és díjrendezett kötelező felelősségbiztosítás meglétét igazoló zöld kártya
- az európai baleseti bejelentő lap, amelyet kár esetén szükséges, tűpontos információkkal kitölteni
- bizonyos országokban, a határátlépéshez szükséges lehet a flottakezelő részéről meghatalmazás, vagy nemzetközi jogosítvány, melynek ügyintézési ideje hosszabb időt ölel fel
Mivel az egyes országokban
érvényes beutazási- és tartózkodási feltételei is eltérhetnek az aktuális
politikai- és diplomáciai helyzettől függően, ezért indulás előtt keressük fel
az adott ország konzuli szolgálatának oldalát, melyet legegyszerűbben az alábbi
linken keresztül, az „Utazási tanácsok országonként” menüpont alatt érhet el: http://konzuliszolgalat.kormany.hu/
vagy letöltheti a szolgálat megújult „Konzinfo utazom” applikációját is.
Az ALD Automotive | LeasePlan szakértői
kiemelték a Napi.hu számára: az autók használóit támogatni kell a balesetmentes
és biztonságos közlekedésben. Az egyik legfontosabb, hogy hosszabb út előtt
mérjük fel autónk műszaki állapotát, például ellenőrizzük a guminyomást,
szükség esetén fújjuk fel a gumikat, de győződjünk meg a defektjavító készlet
meglétéről is.
Sokakat érintő szolgáltatás céges autók esetében, a lízingszerződés alapján igénybe vehető Assistance, amely 0-24-ben elérhető segélyszolgálatot jelent.
Autómentéstól a szakszervizig
Szerződéses feltételek alapján
eltérő, hogy a szolgáltatás területi hatálya csak belföldre, vagy európai
országokra is kiterjed-e.
Amennyiben külföldi utazásra indulnánk olyan céges
autóval, amelyre csak belföldi Assistance szolgáltatás érhető el, érdemes
tájékozódni a flottakezelőnél időszakos terjesztés lehetőségéről, mellyel
műszaki hiba vagy káresemény bekövetkezése esetén is számíthatunk
professzionális segítségre, az autómentéstől szakszervizbe történő
elirányításon keresztül cseregépjárműig mindenre kiterjedően.
Ki felel a bajért?
A felelősségi körökről a bérleti szerződés rendelkezik, amelyben minden
érintett fél számára világosan szerepelnek az őt érintő felelősségi szerepek,
kötelezettségek. Amennyiben külföldön szabnak ki bírságot az adott autóra,
legyen az parkolási bírság, gyorshajtás vagy épp útdíj meg nem fizetéséből
származó büntetés, a forgalmiban bejegyzett üzembentartó kapja majd meg a
bírságról szóló határozatot a külföldi hatóságtól vagy annak partnerirodájától.
Operatív lízing esetén a tulajdonos és az üzembentartó a flottakezelő cég,
azonban a használó ettől függetlenül teljes körű felelősséggel tartozik a
szabályszerű közlekedésért, vagy annak elmulasztása esetén, a kiszabott bírságok
megfizetéséért. A flottakezelő egyébként minden esetben köteles együttműködni a
külföldi hatóságokkal, így ki kell fizetnie a pénzbeli büntetést, amelyet aztán
tovább terhel a szabályszegést elkövető céges autó használójára.
Mit tegyünk, ha jogtalannak érezzük a bírságot?
A bírságot kiszabó ország
internetes oldalán az ügyintézési szám beírásával általában be lehet tekinteni
az ügy adataiba (különös tekintettel a gépjárműről készült fotókra). Ha céges
autó használójaként jogosulatlannak véljük a büntetést, úgy a jogorvoslati
kérelem benyújtásához nekünk kell alátámasztanunk hivatalos dokumentumokkal az
igazunkat.
Ilyen helyzetekben a bizonyítékként
szolgáló parkolójegyeket, autópálya matricákat, illetve az ezekről szóló
visszaigazolásokat vagy fényképes másolatokat el kell küldeni az adott hatóság
részére és érdemes ezeket pár évig meg is őrizni, mivel számítani kell arra,
hogy az átfutási idő akár több hónapot is igénybe vehet.
Mindeközben, a hatóság hivatalos
határozata nélkül a flottakezelő nem tudja a rendszerben leállítani a
kifizetési folyamatot, mivel nem tartozik a hatáskörébe a bírság jogosságának
felülvizsgálata, így a büntetés a megadott határidőig kifizetésre kerül, a
későbbi jogorvoslat esetén pedig korrigálásra kerül.
Évek múlva is utolérhetnek bennünket
Nem ritka, hogy évekkel korábban
elkövetett közlekedési vétségről érkezik felszólítás. Az olasz büntetéseket
például gyakran egy év elteltével postázzák, mivel Olaszországban a külföldi
állampolgárokat érintő közlekedési bírságok kiszabásának, és megküldésének
határideje a jogsértés időpontjától számítva 360 nap, a követeléskezelőnek
pedig a szabálysértés típusától függően 5-10 év áll rendelkezésére a bírság
behajtására szintén a korábban említett dátumtól kezdődően.
De olyan is előfordul, hogy más
országokban akár 6-7 évvel ezelőtti bírságokat hajtanak be a hatóságok, amelyek
ráadásul a különböző adminisztrációs költségek miatt az idő elteltével
hatalmasra is nőhetnek. Ezt is az eltérő jogszabályi környezet okozza, így nem
alapozhatunk a hazai 5 éves elévülési időre.
A sofőr már más cégnél dolgozik
A bírságok beérkezését követően a
flottakezelő minden esetben teljesíti a kiszabott fizetési meghagyást és
kifizeti a büntetést, mivel a határidők lejárta után már emelt összegű bírságra
kellene számítani.
Mivel a bérleti szerződésben
foglalt felelősségi körök alapján az igénybe vevő cég felelőssége az általa,
vagy munkavállalója által használt autó után keletkezett bírságok megfizetése,
így sajnos a cégek – az „elkövető” munkavállaló távollétében – ugyanúgy kötelesek
helytállni a büntetések megfizetése terén.
A flottakezelő nem tehet semmit
annak érdekében, hogy segítsen az ügyfélnek utolérni a cégtől már távozott
munkavállalóját és a bírság megfizetését sem vállalhatja át ilyen esetben.
A bírság megfizetése és az elévülési idő
Alapszabály, hogy ha nincs kifogásunk a büntetés ellen, akkor minél
hamarabb fizessük be a megállapított összeget, hogy ezzel is elkerüljük a
bírság növekedését, illetve a pótdíjfizetési kötelezettséget, és számoljunk
azzal, hogy az utalás külföldi átutalások esetén legalább egy munkanappal, de
néha akár 48 órával később teljesül.
Nem érdemes az elévülési időre alapozni, hiszen országonként eltér a
jogszabályi környezet és gyakran még 5 évet meghaladóan is utolérhetnek a
hatóságok.
Amikor azonban megkapjuk a lízingcégtől a bírság fizetésére felszólító
e-mailt, minden esetben vegyük fel a hatósági ügyintézéssel foglalkozó
osztállyal a kapcsolatot, hogy kiderítsük, ki tudjuk-e még fizetni a büntetési
tételt, mielőtt a flottakezelő rendezi azt. Dupla befizetés esetén a
lízingcégnek kezdeményeznie kell a külföldi hatóságnál a visszautalási
folyamatot, amely akár hónapokig is eltarthat.
Az országok maguk döntenek
Mivel az Európai Unióban nincs egységes szabályozás a büntetések
területén, így az egyes országok maguk döntenek a bírságok nagyságáról és a
büntetési tételekről. A tagállamok között kölcsönös jogsegélynyújtás van
érvényben olyan cselekmények esetében, amelyek a megkereső, illetve a
megkeresett állam nemzeti joga szerint is büntetendőnek minősülnek.
Ez azt jelenti, hogy 70 eurót – a Salzburg Fórum országai, Ausztria,
Bulgária és Horvátország esetében pedig 50 eurót – meghaladó összeg esetén az
Országos Rendőr-főkapitányság vállalja a jogerőssé vált bírság végrehajtását,
amennyiben a szabálysértés elkövetője azt önként nem fizeti be. Lízingautók
esetén erre nem kerül sor, hiszen a flottakezelő cég minden esetben rendezi az
anyagiakat, melyek elszámolását közvetlenül intézi a bérbe vevővel.
A gyorshajtók Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is jelentős
büntetésekre számíthatnak. Utóbbi országban ráadásul nemrég bővítették a
KRESZ-t az agresszív vezetés fogalmával, amelybe beletartozik a veszélyes
megközelítés, az indokolatlan fékezés, a leszorítás, a villogás, a dudálás, a
forgalmi sávok közötti cikázás vagy például a motor hangos „túráztatása”.
Emellett pedig a vezetés közbeni szabálytalan telefonhasználatot és a
biztonsági öv mellőzését is súlyos pénzbüntetéssel sújtják itt.
