Budapest a legnagyobb magyarországi város, egyúttal jelenleg az Európai Unió 9. legnépesebb városa - olvasható a Wikipédián. 2022-ben Budapest
regisztrált lakossága 1.644.146 fő volt. A főváros körüli agglomeráció ráadásul országunk legsűrűbben lakott területe, és így Budapestet óriási átmenő forgalom jellemzi, miközben a kerületek népessége
is folyamatosan bővül.
Ehhez képest mindössze 136 ezer budapesti adta le szavazatát
online a Budapesti Lakógyűlésen, vagyis a jogosultak több mint 9 százaléka, és ezek többsége döntött úgy, hogy
ne közlekedjenek autók többé a Lánchídon.
A gyerekek is szavazhattak
Ha a számok mögé nézünk, a
szavazók túlnyomó többsége, 80 százaléka érte el, hogy Lánchidat csak a
közösségi közlekedés, a taxik, a kerékpárosok és a motorosok használhassák, és ez a 80 százalék - a résztvevő 136 ezer emberből számolva - mindössze 108 ezer embert jelent.
A számok kihirdetése kísértetiesen hasonít az energiaszankciókkal kapcsolatos kormányzati kommunikációra, amelyen nem az összes magyar 97 százaléka mondott nemet a szankciókra, azt ugyanis összesen 1,4 millióan töltötték ki.
A Lakógyűlésen szavazók között minden további nélkül lehetett sok 14 év körüli
gyermek is, akik nem vezetnek autót, nem rendelkeznek jogosítvánnyal. Azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy ők mennyien lehetnek, de előzetesen közölték, hogy a Lakógyűlésen
minden 14 évnél idősebb lakó- vagy tartózkodási címmel rendelkező budapesti részt vehet.
Aggályos adatkezelés?
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság elnöke korábban a Mandiner megkeresésére azt
mondta, hogy a lakcímnyilvántartás nem főpolgármesteri feladat, és még áprilisban jelezte, hogy ha nem névre szólóan, hanem az összes postaládába
bedobnak egy levelet, hogy aki akar, válaszoljon, akkor az az érintett
hozzájárulásán alapuló adatkezelés lesz, ami törvényileg szabályos. Ezzel
ellentétben Karácsony Gergely névre és címre szóló levélben kérte a
budapestieket, hogy vegyenek részt a kérdőív kitöltésében.
A döntés véglegesnek tűnik
A főpolgármester az online szavazás eredményeit ismertető
sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy
ez volt a főváros történetének legnagyobb részvételű szavazása.
Azt is közölte továbbá, hogy a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) arra
utasítja, hogy véglegesítse a Lánchíd forgalmi rendjével kapcsolatos
teendőit, illetve arra, hogy folytassa a Lánchídhoz kapcsolódó közterületek
zöldítését.
Mindeközben azonban az eredeti határidő előtt két nappal több budapesti kerületből is jelzés érkezett,
hogy meg sem érkeztek a részvételre felhívó levelek - írta meg a Blikk a főpolgármester-helyettes, Kiss Ambrus nyilatkozata alapján. Az első Budapesti
Lakógyűlés május elsején indult, Karácsony Gergely főpolgármester pedig a nagy érdeklődést megelőlegezve egy héttel, június 18-ig meghosszabbította a véleménynyilvánító szavazás határidejét.
A matek szerint azonban nem annyi az annyi
Nem új keletű a tendencia, amely a koronavírus-járvány
idején csak fokozódott, miszerint az elmúlt évtizedekben olyan sokan költöztek
ki az agglomerációba Budapestről, hogy a helyi népességrobbanással terhelt
településeken mára kezelhetetlen helyzet alakult ki. És nemcsak lakhatásban és infrastruktúrában, hanem a
közlekedésben is, Budapest környékéről, de még a nagyobb városokból is ingáznak
munkahelyükre és ügyeiket intézni a magyarok, ettől a város terhelése
jelentősen megnőtt. És akkor még nem beszéltünk a turistákról, az üzletemberekről, a
külföldiekről, hiszen köztudott, hogy a magyar turizmus kifejezetten budapesti központú.
2023 áprilisában 1,2 százalékkal emelkedett a vendégéjszakák
száma, a legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest-Közép-Duna-vidék volt, ahol
a külföldivendég-éjszakák 67 százalékát regisztrálták. A kereskedelmi szálláshelyek közül 899 szálloda és 1027
panzió volt nyitva április egy részében vagy egészében – írta meg a KSH friss adataiból a Napi.hu.
A kérdés ezek ismeretében tehát az, hogy vajon miért csak a fővárosban élők szavazhattak, hiszen az ország lakói használják a Lánchidat, nem pedig kizárólag a budapestiek.
Lehetett volna észszerűen?
A Magyar Autóklub kifogásolta a Budapesti Lakógyűlés szavazás kérdésfeltevésének módját, de támogatott volna egy okos kompromisszumot.
Olyan megoldás szükséges, amely nem hozza vissza az eredeti torlódásos állapotot, de a másik szélsőséget, az üres híd állapotát sem
tartósítja, nem terheli értelmetlenül a környező úthálózatot és a környezetet –
állt a szervezet közleményében.
Támogatjuk, hogy a hídon az autóbuszoknak és a kerékpárosoknak ne kelljen a dugóban araszolniuk, ehhez a használat finomhangolása szükséges: hajthassanak be úgy a civil autósok, ami még nem jár torlódással. Indítványozták, hogy a behajtásra jogosultak körére és a forgalmi rend részleteire független szakmai testület adjon javaslatot.
Felkérték a Magyar Mérnöki Kamarát, a Magyar Urbanisztikai
Társaságot, a Közlekedéstudományi Egyesületet, a Magyar Útügyi Társaságot és a
Budapesti Műszaki Egyetemet, hogy a delegáltjaikból alakított független szakmai
testület útján határozzanak meg olyan élhető kompromisszumos megoldást, mely
környezetkímélő és a közlekedés minden résztvevőjének egyaránt megfelel.
Állítólag csökkent a forgalom
A Budapesti Közlekedési Központ is elkészítette a szakmai
anyagát arról, milyen változásokat hozott a Lánchíd felújításának időszaka a
budapesti közlekedésben. Ebből az derült ki, hogy csökkent Budapesten a torlódások
mértéke, és csökkent a hidak összforgalma is.
Reagált a budapesti Fidesz is
A Lánchíd 6 milliárd forintos kormányzati támogatásának
feltétele mindvégig az volt, hogy a gépjárműforgalom teljes vagy részleges korlátozása ne haladja meg a 18 hónapot – az erről szóló megállapodást
Karácsony Gergely saját kezűleg írta alá. Most fel akarja rúgni ezt a
„közösségi lakógyűlésre” hivatkozva - áll a Facebook-posztban.
