Az Eurostat friss adatai szerint a 25-34 éves magyar
fiatalok 31,9 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2022-ben. Magyarország ezzel csak Romániát és Olaszországot előzi meg, és jóval elmarad a
42 százalékos uniós átlagtól is. A legjobban teljesítő országokban, Írországban és
Luxemburgban 60 százalék feletti a fiatal diplomások aránya, az EU célkitűzése
pedig az, hogy ez a ráta átlagosan 45 százalék legyen 2030-ra.
Ezzel az aránnyal Magyarország tehát az utolsók közé tartozik az EU-ban. Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint csak átfogó változtatásokkal, a felnőttek felsőoktatásba való bevonásával javulhat ez az adat – írja az Infostart.
Bizonyos szakokat, bizonyos tudományterületeket tekintve a többi uniós tagállam nagyobbik részében jóval enyhébbek a bejutási szabályok
– fogalmazott a számok hátteréről Setényi
János.
A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének
igazgatója szerint a diplomás fiatalok alacsony magyarországi arányához a szigorú felvételi szabályok mellett az is hozzájárul, hogy a kormány az utóbbi években
a szakképzést népszerűsítette, a fő ok azonban az, hogy a fiatal felnőtt
korosztály igen alacsony hányada tanul a felsőoktatásban, az igazából a 18-20
éves korosztályra jellemző.
Magyarországon egy fiatal elvégez egy szakot, és az esetek többségében azon a területen választ állást, ha szerencsés, talál és elkezd ott dolgozni. De utána a visszajárás az egyetemek mindenféle képzésére már jóval korlátozottabban valósul meg, mint Észak- vagy Nyugat-Európában
– mutatott rá a szakértő.
Példának hozta: lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó,
kvalifikált szakmunkás letegyen egy speciális érettségi vizsgát, és utána
nulláról kezdjen egy építőmérnöki képzést úgy, hogy lényegében a tananyag
egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál adott
esetben bizonyos területeken többet tud.
Kulcskérdés, hogy Magyarország ebbe a fejlesztési áramlatba
belépjen, és aktív kísérletező szerepet vállaljon majd a közeljövőben - tette hozzá Setényi János. Szerinte miután már nem kötelező a diplomához a nyelvvizsga,
és a felsőoktatási felvételi szabályait is átalakították, lesz majd javulás az
adatokban.
A diplomás fiatalok számának növekedését azonban csak a már munkába állt felnőttek egyetemre csábításával lehet elérni
Ehhez könnyen,
gyorsan, mindenki számára elérhető tanulmányi hitelek kellenek, valamint a
munkatapasztalat beszámítása a tanulmányokba.
Elmondta, az lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó,
kvalifikált szakmunkás le kell, hogy tegyen egy speciális érettségi vizsgát, és
utána nulláról kell egy építőmérnöki képzést úgy elkezdenie, hogy lényegében a
tananyag egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál
adott esetben bizonyos területeken többet tud. Kulcskérdés, hogy Magyarország
ebbe a fejlesztési áramlatba belépjen, és aktív kísérletező szerepet vállaljon
majd a közeljövőben.
Közgazdászok szerint minél több, jól képzett, diplomás
munkavállalója van egy országnak, annál inkább képes arra, hogy otthont adjon a
magasabb hozzáadott értékű iparágaknak, ami magasabb bérszínvonalat is
eredményezhet. Tanulmányok szerint pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi állapota jobb, mérhetően tovább élnek, ami a társadalombiztosítás
szempontjából is előnyös.
