Még mielőtt azt gondolnánk, hogy a rokonok csak az örökséget
akarnák megszerezni, érdemes tisztán látni néhány jogi kérdést – fejti ki az
Érthető Jogon dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Kiindulási pont: egy személy
tulajdonában lévő vagyonjogi ügyeit időről időre rendezni kellene.
Gondoljunk például az eltűnt személy tulajdonát képező lakásra.
Kinek kell fizetni a rezsi számlákat, kinek kell intézkednie a szükséges
karbantartásról? Vagy ott van a cég kérdése, ha a személy vállalkozóként
kereste korábban a kenyerét. Ki intézkedhet a cég nevében, ha például ő volt az ügyvezető?
Ki jogosult a munkavállalókkal kapcsolatos nyilatkozatokat
megtenni, ha ő maga volt a munkáltatói jogkör gyakorlója is? Ki rendelkezhet a
személy bankszámlája felett? Ez csak néhány példa, de számos olyan helyzet
adódhat, ahol bizony intézkedni kellene.
Ami minden öröklésben
közös
Az öröklésre sor kerülhet végintézkedés alapján, vagy a
törvény által előírt módon. Ám minden öröklés előfeltétele, hogy az örökhagyó
halálát hivatalos okirat igazolja.
Általában erre szolgál a halotti anyakönyvi kivonat. De mi
történik akkor, ha valaki már hosszú ideje eltűnt, és senki nem tudja, hogy
életben van-e és ha igen, akkor hol tartózkodik?
A holtnak nyilvánítás
Egy eltűnt személy után elvileg örökölni sem lehet, hiszen
nincs hivatalos irat, ami a halálát igazolná. Ám a bizonytalan helyzetek
feloldásának lehetőségére a jogalkotó is gondolt.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy az eltűnt személyt a
bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül,
hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.
Vagyis, az eltűnést követő öt év elteltével bíróságtól
kérhető, hogy az eltűnt személyt hivatalosan holtnak nyilvánítsák. Ezt követően
kerülhet sor az örökléssel kapcsolatos hagyatéki eljárásra az eltűnt, illetve
hivatalosan már holtnak nyilvánított személy után.
Eltérő az öröklés egy
eltűnt személy után?
Miután a személyt hivatalosan holtnak nyilvánították, az öröklésnél
már nincs külön speciális szabály.
Ha az eltűnt személy korábban végrendeletet
készített, akkor az öröklésre az abban foglaltak szerint kerül sor.
Végintézkedés hiányában pedig a törvény szerint kerül sor az öröklésre.
Mi történik, ha mégis
előkerül az eltűnt személy?
Az élet igazán váratlan fordulatokat is tartogathat. Nincs
kizárva, hogy egy eltűnt személy akár hosszú évek után kerüljön elő. De mi
történik, ha közben holtnak nyilvánították és a vagyona már az örököshöz
került?
Ebben az esetben a helyzet bizony nem egyszerű. Hiszen mind
az előkerült személy, mind pedig az örökös joggal gondolhatja, hogy a vagyon az
övé.
A jog ilyen esetre kimondja, hogy ha a holtnak
nyilvánított előkerül, a holtnak nyilvánító határozat hatálytalan, és az annak
alapján beállott jogkövetkezmények semmisek.
Ez azt jelenti,
hogy már nem beszélhetünk a hagyatéki eljárásban megszületett hagyatékátadó
végzés szerinti öröklésről. Ilyen esetben azonban sok további kérdés merülhet
fel, melyek tisztázására komoly és lehet, hogy hosszadalmas jogi eljárás indul
majd.
