Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere kifejtette:
a CbCR, azaz, az országonkénti jelentés egy OECD kezdeményezésre létrejött
kötelezettség, amely a cégcsoporton belüli értékteremtési pontokat kívánja
azonosítani.
Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy transzferárazási
technikákkal ne lehessen jövedelmet átcsoportosítani egyik országból a másikba,
értelemszerűen a magas adószintű országból alacsonyabb adószintű államba.
Az EU-n belül egy irányelv írja elő az ilyen jelentések
kapcsán az automatikus információcserét (DAC-4 – Country by Country Reporting,
Directive “DAC 4 – 2016/881/EU” included country-by-country reporting (CBCR) in
the automatic exchange of information).
Már 2018-ban aláírták a felek
Az USA és Magyarország még 2018. október 25-én aláírta az
országonkénti jelentéseket (CbCR jelentés) érintő adóügyi
információcsere-megállapodást, ugyanakkor annak technikai részleteit még nem
hirdették ki, nem ratifikálták.
A korábban benyújtott javaslat ugyanis tartalmazta, hogy a
korábbi 2018-as megállapodáson túl szükséges még egy, az országonkénti
jelentések egymás közötti automatikus megosztásának technikai részleteit
tartalmazó illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás megkötése is az
amerikai hatóságokkal.
Erre kaptak most felhatalmazást a szaktárcák. Orbán Viktor
miniszterelnök a Magyar Közlönyben megjelent határozatában Varga Mihály
pénzügyminisztert, Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, valamint
Varga Judit igazságügyi minisztert azzal bízta meg, hogy a megállapodás szövegének
tervezetét haladéktalanul nyújtsák be a kormánynak.
Véglegesnek tűnik a kettős adóztatási egyezmény felmondása
A Napi.hu több ízben is, szakértők segítségével elemezte,
hogy az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot,
felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezményt.
A megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása
tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig
keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy
változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és
magánszemélyek.
A szakértők azt is felvázolták, hogy speciális
konstrukciókkal, adótanácsadói konzultációkkal, a tervezés megváltoztatásával,
az amerikai belső adózási források áttekintésével, strukturált termékekkel
talán lehet megoldásokat találni.
Akadnak olyan vélemények is, hogy a magyar befektetőknek a
régió állampapír-piacán kellene próbálkozni,
illetve az európai vállalati kötvénypiac is kínál vonzó dolláros
papírokat.
