A Magyar Adományozói Fórum (MAF) legfrissebb kutatása megállapítja: a hazai vállalatok támogatói stratégiáját kilenc fő trend határozza meg a válságot követő évtizedben. Bár a vállalatok támogatásokra fordított erőforrásai várhatóan nem csökkennek, ezek felhasználását egyre erősebben áthatja a tudatosság, az üzleti szemlélet, és elvárássá válik a programok eredményeinek és hatásának követése, mérése. A klasszikus, pénzben nyújtott támogatások mellett egyre nagyobb szerepet kap a vállalati önkéntesség és a természetbeni támogatás. A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz évben a vállalatok váltak a társadalmi ügyek egyik legnagyobb támogatójává: 2012-ben már közel 76 milliárd forinttal járultak hozzá a cégek a civil szervezetek bevételeihez, ami több mint duplája a lakosságtól érkező forrásoknak. Bár 2009 és 2012 között a KSH adatai szerint majdnem 45 százalékkal nőtt a vállalatok által a nonprofit szektornak nyújtott támogatás, a válságot követő időszak világszerte számos gazdasági-társadalmi változást hozott, ami a hazai üzleti szféra támogatási stratégiájára és gyakorlatára is döntő hatással volt. Ezért a MAF 2013-ban széles körű kutatást végzett a hazai top 200 nagyvállalat körében, hogy felmérje, milyen változások zajlottak le a válság óta és melyek a legfontosabb trendek a magyarországi cégek közhasznú támogatási tevékenysége terén 2009−2015 között.
A kutatási eredmények alapján kilenc meghatározó trend rajzolódott ki. Mindenekelőtt kiderült, hogy a válság nem csökkentette a nagyvállalatok támogatásokra fordított erőforrásait: 2009−2012 között a legnagyobb cégek 30 százaléka nem módosította, 33 százalékuk pedig kifejezetten növelte támogatásai nagyságát. A következő három évben ezen a téren nem várható csökkenés, és biztató jel, hogy a válaszadók 31 százaléka mérsékelt növekedést prognosztizál. Második trendként az a törekvés jelentkezik, hogy a vállalatok kezdeményezőbb szerepet fognak játszani közhasznú támogatási programok indításában. A klasszikus adományozási forma továbbra is jellemző, de egyre több cég (a társaságok 56 százaléka) növelte, illetve tervezi fejleszteni (44 százalék) a proaktív, win-win jellegű támogatási tevékenységeket, ahol a vállalat számára megteremtett előnyök is megjelennek a célok között. A pénzbeli támogatások megőrzik vezető szerepüket: a vállalatok több mint fele (58 százalék) jelenleg és a jövőben is (72 százalék) megőrzi vagy növeli a támogatásokra szánt összegeket. A természetbeni támogatások jelentősége egyre nagyobb: 2009−2012 között az ilyen segítséget is nyújtó vállalatok aránya látványosan növekedett. Az előrejelzés szerint ez a tendencia némileg lassulhat, de a cégek több mint felénél stabilizálódik 2015-ig
A válság éveinek legdinamikusabban fejlődő területe az önkéntesség: e tevékenység különböző formái egyre általánosabbá és fontosabbá válnak a vállalatok körében. A cégek több mint fele a munkatársak intenzívebb bevonását és a vállalati célok közvetlen beépülését prognosztizálja. A stratégiát erősebben hatja át az üzleti szemlélet: a cégek szakemberei azt tartják a legjellemzőbb változásnak, hogy tudatosabban határozzák meg a célokat és a támogatásokat mind inkább összehangolják a vállalat alaptevékenységével. A közhasznú támogatási programok menedzselése mindinkább eredmény- és hatásorientálttá válik. A fókuszterületek és a kedvezményezettek körében ugyanakkor nem várható jelentős változás: a környezet, az oktatás és az egészség területe, a támogatott társadalmi csoportok között pedig a gyermekek és fiatalok, a szegények és a fogyatékkal élők maradnak a középpontban. Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi trendek közül melyek megjelenésére számítanak, a vállalatok több mint kétharmada (71 százalék) értett egyet azzal, hogy a jövőben a hazai cégek is pontosabban definiálják, leszűkítik majd az általuk támogatott ügyeket, területeket, társadalmi csoportokat, hogy tevékenységüket jobban megkülönböztessék más vállalatok támogatási programjaitól. Ezen kívül azt is valószínűsítik, hogy sikerülni fog intenzívebben bevonni a munkavállalókat az akciókba.
Szerző:
