A repülőtér-fejlesztések hatása egy ország gazdaságára megkérdőjelezhetetlen. Pozitívan hatnak a turizmusra, az iparra, a logisztikára és az ingatlanpiacra is. A többek közt vendéglátóiparra specializálódott ingatlan-tanácsadó, a Christie+Co és a turisztikai piackutatással foglalkozó STR Global februárban publikált tanulmánya a reptérfejlesztések reptéri szállodákra gyakorolt hatását kutatta. A kontinens öt vezető repterének vizsgálatából kiderül, hogyan alakul a kereslet-kínálat ebben a szállodaszegmensben, és hol érdemes hotelt fejleszteni a jövőben.
A reptéri szállodák eredetileg az átszálló utasok és a légi személyzet elszállásolására épültek. Ám ahogy a repterek funkciója bővült (bevásárló- és szórakoztató, üzleti komplexummá) a mellettük található hotelek hozamát is menedzselni kellett.
Új fejlesztések hiányában a meglévő infrastruktúra gyorsabban amortizálódik, a hely nemzetközi összevetésben hátrébb kerül. Ez történt a madridi Barajas (MAD) repülőtérrel, amely hét év alatt utasforgalmának körülbelül negyedét veszítette el. (Nyilván a válság sem segített, ám ez csupán részben magyarázza a visszaesést. A szintén spanyol barcelonai El-Prat nagy léptékben fejlődik, és várhatóan az ország legnagyobb/forgalmasabb/ légikikötője lesz.)
Nem tett jót az ingatlanfejlesztéseknek a londoni reptérfejlesztések késése. Tavaly decemberben a reptéri bizottság ismertette a lehetséges fejlesztéseket − egy harmadik kifutó épül, vagy meghosszabbítják a meglévőt, vagy a Gatwick kap új kifutót, ám évekbe telik, mire ezt kivitelezik. Ennek ellenére a Quatar Investment Authority bejelentette, húsz százalék részesedésért cserébe 1,4 milliárd dollárral szállna be a bővítésbe.
A fejlesztések tőkevonzó hatását bizonyítja a frankfurti reptér (FRA) is, ahol 2011-ben épült egy negyedik kifutó. A konferenciaturizmus pezseg a városban, s az üzleti látogatói körnek köszönhetően itt a legmagasabbak a hozamok.
Londonban található a legtöbb szállodai szoba, de ezek túlnyomó része (alsó)-középkategóriás. Szobákból Frankfurtban van a legkevesebb, viszont itt található a legmagasabb arányban luxuskategóriás szállás. A Heathrow (LHR) és az amszterdami Schiphol (AMS) környékén van jelen a legtöbb lánc (90 százalék felett), ami bővítést feltételez. A Barajas körzetében a szállások fele magántulajdonban lévő B&B, panzió vagy egyéb besorolású szállás.
A bizonytalanságok ellenére a londoni reptér iránti bizalom töretlen; a kettes terminál idén júniusra készül el teljesen, a meglévő hotelekbe jelentős tőkebefektetés érkezett és számos jövőbeli fejlesztés engedélye függőben van.
Az amszterdami Schiphol az elmúlt években a "kelet kapuja" lett − minden más európai versenytársánál nagyobb forgalmat bonyolít a feltörekvő gazdaságok, például Kína és Európa között. Itt ugyan csökkent a RevPAR, a gazdaság erősödése és a növekvő keleti utasszám miatt versenyképessége javulása várható.
Kecsegtető jövője lehet a párizsi Charles de Gaulle (CDG) reptér környéki hoteleknek. A kategóriák egészséges mixe, a városközpont és a reptér közötti rossz infrastruktúra miatt a hely ideális terepe a hotelfejlesztéseknek.
Ingatlanbefektetői szempontból az egyértelmű győztes Frankfurt. Bár Madrid kivételével az öt vizsgált repülőtéren mindenütt nőtt az utasforgalom, 2007 és 2013 között a RevPAR, a rendelkezésre álló szobákra jutó hozam csupán Frankfurtban emelkedett 12 százalékkal. Az elemzők a foglalások folyamatos emelkedését vetítik előre. A vásáridőszakokon kívül pedig a hotelszolgáltatások körének bővítése segíti majd a kereslet fenntartását.
| Repülőtér | MAD | LHR | FRA | CDG | AMS | |
| Kifutók száma | 4 | 2 | 4 | 4 | 6 | |
| Terminálok száma | 4 | 5 | 3 | 3 | 1 | |
| Forgalom 2013-ban (utasszám, millió) | 30 | 72 | 58 | 62 | 53 | |
| Úti célok száma | 164 | 193 | 295 | 315 | 317 | |
| Hotelek (db) | 40 | 41 | 25 | 39 | 25 | |
| Szobák (db, kb.) | 5300 | 9900 | 4800 | 7600 | 4500 | |
| Forrás: Christie+Co, STR Global | ||||||
Szerző: Végh Zsófia
