Lehet-e valaha egy lapon említeni Magyarországot Lengyelországgal, ha az ingatlanpiacról van szó − kérdezte egy szakértő a Cushman & Wakefield budapesti irodájában, a cég közép-európai videókonferenciáján, ahol négy ország ipariingatlan- részlegének vezetői az előző év adatairól számoltak be.
Tom Litowski, a varsói iroda vezetője pozitívan állt a kérdéshez, mondván, tíz éve Magyarország és Lengyelország piaca azonos volt, és nem kizárt, hogy a jövőben is így lesz. Egyelőre azonban nem ez látszik. A magyar és lengyel kihasználatlansági ráta közötti különbség tavaly tizenegy százalék volt, Lengyelországban majdnem kilencszer annyi ipariingatlan-bérbeadás történt, mint itthon. Magyarországon újratárgyalások, szerződéshosszabbítások jellemezték az évet.
Tavaly a térség rekordüzletet bonyolított: összesen négymillió négyzetmétert adtak bérbe. Ebből 690 ezer négyzetméter − a többéves átlagnak megfelelő terület − volt új bérbeadás. Ami a piaci sajátosságokat illeti, nagy az eltérés a négy ország között. A csehek sikeresen szereztek külföldi befektetőket, Lengyelország a helyi kereslet fokozásában remekelt, mondta Martin Balá?, a pozsonyi iroda ipariingatlan-területének vezetője. A szlovák piacon a meglévő bérlők generáltak üzletet, az országnak nem sikerült új befektetőket vonzania. Csehországban a bérlők főként gyártóhelyiségeket kerestek, Szlovákiában és Lengyelországban elsősorban a raktárak és a logisztikai helyiségek iránt érdeklődtek.
Lengyelország földrajzi helyzete miatt is szerencsés, a német ipar közelsége sokat lendít az ország ipariingatlan-piacán. Ám nemcsak Lengyelország profitál a német iparból, valamennyi régiós ország, köztük Magyarország is érzi a német gyártás, elsősorban az autóipari gyártóegységek kiszervezésének jótékony hatásait. Tavaly ez volt a magyar gazdaság egyik motorja, s a szakma bízik benne, hogy a megnövekedett német autóipari jelenlét a közel 23 százalékos üresedési rátából is lefarag majd. (Napi Gazdaság, 2014.02.26)
A járműipar mellett az internetes kereskedelem mozgatta meg leginkább a piacot. Tavaly az év összes új bérbeadásának fele a világ legnagyobb online kiskereskedőjéhez, az Amazonhoz fűződik. A vállalat több mint háromszázezer négyzetmétert bérelt Lengyelországban, Csehországban pedig kétszázezer négyzetméter körüli igénye van, így a két ország a teljes bérbeadás 15 és 20 százalékát köszönheti jelenlétének. Az Amazon máshol is nézelődik: a tárgyalások még tartanak, ezért Fazekas István, a C&W magyar ipariingatlan-részlegének vezetője nem árulta el, Magyarország vagy Szlovákia − esetleg mindkét ország − lesz majd a befutó. Annyi bizonyos, hogy egy ideje az Amazon mindkét országban toboroz munkaerőt.
Magyarország igazi versenytársa Szlovákia. Sok új − európai és tengerentúli − piaci belépő mindkét országot vizsgálja, ha cégének régiós székhelyet keres. Nehéz sorrendet állítani a két állam között. Míg két éve három cégből hárman Magyarországot választották, tavaly inkább Szlovákia került ki győztesen a tárgyalásokból, mondta Fazekas, aki a magyar gazdaságot övező bizonytalanságot és a negatív nemzetközi visszhangot tartja lehetséges okoknak. Az év végén és idén azonban mintha változna a helyzet, jobb a hangulat − tette hozzá.
A régiós piac harmadik fő mozgatója a régiók közötti együttműködés és egyben verseny volt. A lengyel, cseh régiós központok együttműködve, de egymással versengve fejlesztenek, hogy a cégeket letelepedésre bírják.
A W&C régiós vezetője, Ferdinand Hlobil szerint az olyan városoknak, mint Wroclaw és Liberec vagy Katowice és Ostrava érdemesebb együttműködniük. Információgyűjtéskor a potenciális ügyfelek értékelik, ha a teljes körzetről képet kapnak, ahelyett, hogy egyesével kellene minden várost, illetve központot feltérképezniük.
Az ügyfélszerzést segíti a jó infrastruktúra: Lengyelországban folytatódik a három nagy autópálya építése, kiegészítése. A kormány emellett a keleti országrészre fókuszál, ahol a 2012-es futball-világbajnokság idején kaptak lökést a fejlesztések, például repülőtér épült. Szlovákiában szintén tervezik a keleti és nyugati országrészek összekapcsolását. Egy logisztikai központ kiválasztásakor ugyanis a vonzáskörzet és az ügyfelek közelsége a legfontosabb. Magyarország pozícióját is javítaná, ha a Románia szomszédsága miatt is célországként tekintetének rá..
Kiemelés: 22,93% volt a magyar üresedési ráta 2013-ban
Szerző: Végh Zsófia
